A nap java részét az iskolában töltjük. Ezért fontos, hogy békében és szeretetben legyünk egymással. Mégis sokszor vannak kisebb-nagyobb konfliktusok. Ehhez kerestünk olyan kapaszkodókat, amik visszarángatnak a kiegyensúlyozott együttlét talajára. Apró virágok formájában feltettük a tavaszi fánkra, így elég, ha ránézünk. Ott virít az ölelés-virág, a mosoly-virág, az együttlét-virág, a rohanás-virág, a zene-virág…. Az élet apró örömei.
Apró örömök élvezete
Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Annak örülünk a legjobban, amire igazán vágyunk.
Erzsébethelyi Általános Iskola
Az örömfát közösen készítették el a gyerekek nagyban, majd egyenként kivágták a pillangókat, amire ráírták, mi jelent számukra örömöt. Sok kedves apróságot írtak.
Beszámoló a Mesevár Óvoda és Bölcsőde Mende
Törpike csoportjában megtartott Boldogságóráról,
amelynek témája: Az apró örömök c. téma volt.
Boldogságóránkat zenével indítottuk, meghallgattuk, majd körben jártunk, mozogtunk Bagdi Bella:
Imádok élni c. dalára. Nagyon tetszett a gyerekeknek a dal, kérték a zene ismétlését.
Ezután, Bagdy Emőke relaxációs feladataival lazultunk el, azok közül valósítottunk meg néhányat,
„A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom”, „Meglengetem a karom, pedig, alig akarom”,
„Malomkőrzés” feladatokat. Eljátszottuk a Napimádásos mozgássort is, amelyben ügyesen szívták
be és engedték ki a levegőt a csoport tagjai. A feladatot többször is megismételtük.
A csoport tagjait tavasz hívogató versikénkkel, „Gyere tavasz, várva várlak….motiváltam a játékos tevékenykedésre.
Ezután „Dolgoztak a legények, repültek a…tavaszhoz kapcsolódó madarak, bogarak, rovarok,
lepkék, és nem repültek a növények, emberek, tárgyak. Nagy sikere volt ennek a játéknak is,
örömüket lelték benne a gyerekek.
A játék során felelevenítettük eddigi ismereteinket a tavaszról, fejlődött a gyerekek figyelme,
emlékezete. Erősítettük éneklő kedvüket, fejlesztettük szókincsüket, növeltük beszélőkedvüket.
A további játék során, simogató játékkal szereztünk örömöt magunknak és egymásnak, a versike
elmondása közben, „Mit csinál a kis kezem?”
eljátszottuk a mozgást is, először mindenki saját magán, azután a mellette álló társán.
A simogatás után, esőtáncunkat is eltáncoltuk, vízcseppecskés esernyőnkkel, amelyet közösen
készítettünk a gyerekekkel.
Ezután nagy munkába fogtunk, és egy nagy kartonra lerajzoltuk a csoport egyik tagját, ő volt Öröm
Leon, megbeszéltük a gyerekekkel azt, hogy mire van szüksége Leonnak, hogy jól érezze magát
/szem, száj, orr, fül/ és arról is beszélgettünk, hogy ezeknek az érzékszerveknek mi az, ami örömöt
okoz. /szép színeket lát, kellemes illatot érez, finom ízt érez stb./ Ügyesek voltak a kicsik, nagyon
okos, ügyes válaszokat adtak a feltett kérdésekre.
Annyira tetszett a csoport tagjainak a lerajzolt figura, hogy közösen is készítettünk egy Öröm
Ödönkét, aki napokon keresztül vidáman figyelte a gyerekek játékát.
A közös alkotás után, meghallgattuk Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Hónapok -március c.
hangoskönyvét, és aki kedvet érzett hozzá, a mese meghallgatása után lerajzolhatta a kedves szereplőket.
Beszélgetőkörünkben, arról is beszélgettünk, hogy mi okozza a legnagyobb örömöt az oviban a
gyerekek számára. A legtöbben, azt mondták, az, hogy a barátaikkal játszhatnak sokat.
Így, leültünk gyurmából elkészíteni a legkedvesebb barátainkat. Voltak, akik nagyon aprólékosan,
formázták meg a legjobb barátjukat, munka közben mindenkinek az arcán a szeretet, az öröm jelei látszódtak.
Tovább folytattuk a játékos tevékenykedést, és a „Mit visz a kishajó?” játékkal gyakoroltuk a
tavaszra jellemző tárgyak, állatok, növények, ruhaneműk stb. kifejezéseit, szavait.
És, ha már „úszott a kishajónk, arra gondoltam, készítsünk mi is egy „kishajót”, egy kis vitorlást,
„szennyeskosár vitorlást”. Nagy élményt jelentett a gyerekeknek, izgatottan készítettük el közösen,
és mindenki kipróbálhatta, egész délelőtt játszottak vele a csoport tagjai, és a hét többi napján is
sokszor elővették a gyerekek.
Boldogságóránkat, kezdő énekünkkel zártuk le, mindenki szabadon mozoghatott a zenére.
A sok játékos tevékenység során, úgy érzem, sikerült a gyerekeknek megfogalmazniuk érzéseiket,
azt is nagyon ügyesen fogalmazták meg, hogy számukra mi az ami örömöt okoz.
Az egész tevékenység jó lehetőséget biztosított arra, hogy közösen énekeljünk, mozogjunk,
alkossunk. Gyakoroljuk a színeket, fejlesszük a kifejezőkészségünket, erősítsük az
összetartozásukat a gyerekeknek.
Beszámoló a Mesevár Óvoda és Bölcsőde Mende
Törpike csoportjában megtartott Boldogságóráról,
amelynek témája: Az apró örömök c. téma volt.
Boldogságóránkat zenével indítottuk, meghallgattuk, majd körben jártunk, mozogtunk Bagdi Bella:
Imádok élni c. dalára. Nagyon tetszett a gyerekeknek a dal, kérték a zene ismétlését.
Ezután, Bagdy Emőke relaxációs feladataival lazultunk el, azok közül valósítottunk meg néhányat,
„A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom”, „Meglengetem a karom, pedig, alig akarom”,
„Malomkőrzés” feladatokat. Eljátszottuk a Napimádásos mozgássort is, amelyben ügyesen szívták
be és engedték ki a levegőt a csoport tagjai. A feladatot többször is megismételtük.
A csoport tagjait tavasz hívogató versikénkkel, „Gyere tavasz, várva várlak….motiváltam a játékos tevékenykedésre.
Ezután „Dolgoztak a legények, repültek a…tavaszhoz kapcsolódó madarak, bogarak, rovarok,
lepkék, és nem repültek a növények, emberek, tárgyak. Nagy sikere volt ennek a játéknak is,
örömüket lelték benne a gyerekek.
A játék során felelevenítettük eddigi ismereteinket a tavaszról, fejlődött a gyerekek figyelme,
emlékezete. Erősítettük éneklő kedvüket, fejlesztettük szókincsüket, növeltük beszélőkedvüket.
A további játék során, simogató játékkal szereztünk örömöt magunknak és egymásnak, a versike
elmondása közben, „Mit csinál a kis kezem?”
eljátszottuk a mozgást is, először mindenki saját magán, azután a mellette álló társán.
A simogatás után, esőtáncunkat is eltáncoltuk, vízcseppecskés esernyőnkkel, amelyet közösen
készítettünk a gyerekekkel.
Ezután nagy munkába fogtunk, és egy nagy kartonra lerajzoltuk a csoport egyik tagját, ő volt Öröm
Leon, megbeszéltük a gyerekekkel azt, hogy mire van szüksége Leonnak, hogy jól érezze magát
/szem, száj, orr, fül/ és arról is beszélgettünk, hogy ezeknek az érzékszerveknek mi az, ami örömöt
okoz. /szép színeket lát, kellemes illatot érez, finom ízt érez stb./ Ügyesek voltak a kicsik, nagyon
okos, ügyes válaszokat adtak a feltett kérdésekre.
Annyira tetszett a csoport tagjainak a lerajzolt figura, hogy közösen is készítettünk egy Öröm
Ödönkét, aki napokon keresztül vidáman figyelte a gyerekek játékát.
A közös alkotás után, meghallgattuk Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Hónapok -március c.
hangoskönyvét, és aki kedvet érzett hozzá, a mese meghallgatása után lerajzolhatta a kedves szereplőket.
Beszélgetőkörünkben, arról is beszélgettünk, hogy mi okozza a legnagyobb örömöt az oviban a
gyerekek számára. A legtöbben, azt mondták, az, hogy a barátaikkal játszhatnak sokat.
Így, leültünk gyurmából elkészíteni a legkedvesebb barátainkat. Voltak, akik nagyon aprólékosan,
formázták meg a legjobb barátjukat, munka közben mindenkinek az arcán a szeretet, az öröm jelei látszódtak.
Tovább folytattuk a játékos tevékenykedést, és a „Mit visz a kishajó?” játékkal gyakoroltuk a
tavaszra jellemző tárgyak, állatok, növények, ruhaneműk stb. kifejezéseit, szavait.
És, ha már „úszott a kishajónk, arra gondoltam, készítsünk mi is egy „kishajót”, egy kis vitorlást,
„szennyeskosár vitorlást”. Nagy élményt jelentett a gyerekeknek, izgatottan készítettük el közösen,
és mindenki kipróbálhatta, egész délelőtt játszottak vele a csoport tagjai, és a hét többi napján is
sokszor elővették a gyerekek.
Boldogságóránkat, kezdő énekünkkel zártuk le, mindenki szabadon mozoghatott a zenére.
A sok játékos tevékenység során, úgy érzem, sikerült a gyerekeknek megfogalmazniuk érzéseiket,
azt is nagyon ügyesen fogalmazták meg, hogy számukra mi az ami örömöt okoz.
Az egész tevékenység jó lehetőséget biztosított arra, hogy közösen énekeljünk, mozogjunk,
alkossunk. Gyakoroljuk a színeket, fejlesszük a kifejezőkészségünket, erősítsük az
összetartozásukat a gyerekeknek.
Apró örömök élvezete
Márciusi Boldogságóránkat a terem átrendezésével kezdtük. A padokat eltoltuk, a székeket körbe rendeztük, és beszélgetőkört alkottunk.
Dal és vers: Meghallgattuk a hónap dalát, melynek „Imádok élni” a címe, közben gondolkodtak a gyerekek, hogy az ő életükben milyen örömök érik őket nap mint nap, mi az, aminek a legjobban örülnek az életben. A dal után elolvastam Kristófné Vidók Margit Az én örömöm című versét, amelyben szintén sok apró örömforrást hallhattunk életünkből.
Mindennapi örömeink: A gyerekek ötleteket meríthettek a dalból és a versből egyaránt. Ezután egymás után elmondták a saját életükből hozott örömöket, jó dolgokat. Többen említették a napsütést, a tavasz beköszöntét, kedvenc évszakokat, finom ételeket, italokat, a barátokat felsorolták és különféle tevékenységeket, amelyeket szívesen végeznek. A sorrendet ők alakították ki, egy labdát dobtak egymásnak. A nem beszélő tanulók képek közül választottak.
Érzékszervek: Ezután megbeszéltük, hogy mindez hogyan fogható fel a külvilágból. Átismételtük elméleti tudásukat az érzékszervekről. Kis képeket kaptak az öt érzékszervről és osztottam olyanokat is, amelyeket azokkal érzékelünk. Sorban mentünk, és mindenki felmutatta a nála lévő képet, akinél pedig a kapcsolódó érzékszerv volt, fel kellett emelnie. Ügyesen megoldották a játékos feladatot a gyerekek. Ehhez kapcsolódóan feladatlapot is osztottam, miután visszarendeztük a termet.
Ma is nagyon örültünk, hogy együtt lehettünk, és egy vidám órát tölthettünk el a program keretében! 😊
Krafcsik Éva Gabriella
gyógypedagógus
A hónapot átszőtték a kisebb nagyobb örömök, talán most jobban koncentráltunk az örömforrások keresésére felismertetésére a nehéz időszakban, mint eddig. Tettük azért, hogy érzelmileg erősítsük gyermekeinket.
Kíváncsiak voltunk a családdal töltött egyik hétvégéjükre, mi volt számukra a legjobb, szerettük volna rögzíteni bennük az átélt pozitív élményt, önkifejező rajzaikkal. Többen igen jó rajzokat készítettek, nemcsak a gyermekek éltek át sikerélményt, szüleik is boldogan csodálkoztak el az alkotásokon.
Jó hangulatban megéltük ünnepeinket, lányok köszöntése, születésnapok, névnapok, és Március 15.-re is emlékeztünk.
Március elején témánk a tavasz volt. Foglalkoztunk az időjárás változásával, az évszak váltással, öltözködés és a természet változásaival, tavaszi virágok, növények megújulásával, de mindenekelőtt zajkeltő eszközöket készítettünk, hogy elűzzük a telet.
Papírhengerekbe pisztáciahéjat raktunk, majd a két végét zsírpapírral lezártuk. Ha megráztuk, hasonló hangot hoztunk létre, mint amit az esőbottal lehet. Sajtos dobozba és gyógyszeres dobozba is tettünk magokat, így kissé más hang keletkezett. Az óvoda udvarán zajongással, versekkel, rigmusokkal zavartuk el a telet, és hívogattuk a tavaszt, nagyon élvezték.
A télűzés jól sikerült, mert szépen, lassan, de érezhetően javulni kezdett az idő. Ezt a gyerekek is észrevették, jól zajongtunk. Nagy varázslók vagyunk 😊
Ez a hét tehát a tavaszvárás jegyében telt. Megfigyeltük, hogy a madarak egyre aktívabbak, milyen gyönyörűen dalolnak, az első rügyek is megduzzadtak már, és a környező kertekben a hóvirág után itt-ott már az ibolya, krókusz is virágzik, a természet, és a nyiladozó virágok megfigyeltetése pozitív élmény szerzése szebbé tette napjaikat.
Drámajátékokkal készültem elő és drámapedagógiai módszerekkel dolgoztuk fel a Tavaszi szél című verset és a Hóvirág című mesét. A légző, hangutánzó, mozgásos játékok segítették a szellő megjelenítését a zápor átélését, a virág kibontakozását mindezt tettük játékosan, örömmel vidám élményt adó délelőttöket zárva. A beszélgetések során kiderült, hogy a gyerekek már nagyon várják a tavaszt, és a lehetőséget, hogy többet játszanak az udvaron. Ilyen előzmények után a verset pillanatok alatt megszerették és szívesen mondogatták. Szabad játékidőben a mese jeleneteit újra játszották, hívogatták a napot, az esőt, és a szelet a már megismert módon.
Az elkövetkezendő hetekben is folyamatosan figyeltük a természet változásait, rácsodálkoztunk a megújulás szépségeire, ezzel is jobbá, boldogabbá téve napjainkat.
A víz világnapjához is kapcsolódtunk, megéreztük az udvari játék utána a melegebb napokon, hogy mennyire jó, ha van víz, amit ihatunk, amikor szomjasak vagyunk, tudatosítottuk a gyermekekben a folyadékbevitel fontosságát. Az eső, a locsolás, a víz természetre gyakorolt jó hatását is megismertük, mennyit változik a fű és a virág. Örömmel locsoltak, öntözgették a növényeket.
A légi és vízi közlekedés témahetünkön a repülő hajtogatását követően kipróbáltuk a repülőket a teremben, majd az udvaron is. Megtapasztalhatták a szél erejét, ahogy megviccelte őket, ezzel is vidámság és jó hangulat teremtődött, és visszaemlékeztek a szeles drámajátékra.
A hónap végére teljesült vágyuk olyan meleg és szép időnk lett, hogy kevesebb ruhaneműt vettünk fel, egyre több időt tudtunk az udvaron játszani, tevékenykedni, amit igazán nagyon szeretnek gyermekeink.
A márciusi hónap az apró örömök megéléséről szól. A hónap folyamán a figyelmüket elsősorban a természet „újjászületésére” fordítottunk, a tavasz érkezésének minden kicsi jelét megfigyeltük, és örömmel fogadtuk. Beszélgetéseink során is a megélt, örömet okozó élményeinkre fordítottuk a figyelmünket.
A foglalkozás során a tapintós lufik feladatot választottuk. A gyermekek 2-2 lufit töltöttek meg mindenféle dologgal (bab, fürdősó, lencse, homok, kavics…), majd tapintós, majd párosító játékot játszottak. A gyermekek később szabadon játszottak a lufikkal, vizsgálták, dobálták egymásnak, és még arra is felfigyeltek, hogy leejtve más-más hangot adnak ki, végül ebből is játék született. A lufis játék után a simogató tevékenységet próbáltuk ki, melyből nagyon vidám hangulat kerekedett. A gyermekek ötletei alapján tovább bővítettük a verset böködéssel, rajzolással (szívecskék), vagdosással (a kéz élével), dübörgéssel. Rajzoláskor megpróbáltunk sünit is rajzolni egymás hátára, majd megbeszéltük, hogy ezt még begyakoroljuk papíron is. Így a mondóka segítségével mindenki megtanult sünit rajzolni, ami nagy örömet okozott, a gyermekek ki is színezték az alkotásaikat.
A nap kint tartózkodásunk folyamán a „Napimádás” feladatot is megvalósítottuk, hisz nincs is annál nagyobb öröm, mikor a tavaszi finom levegővel, illatokkal telik meg az orrunk, tüdőnk, lelkünk.
Elalvás előtt a Bogyó és Babóca márciusi meséjét olvastuk fel, amihez a képet a gyermekek délután színezték ki.
Óvodásaink számára, hála a kreatív ötleteknek, ez is élménydús boldogovis nap, hónap volt, mely a kézségeink fejlesztése mellett a lelkünket is gazdagította. Csodás élmény megélni, hogy figyelmük valóban az apró örömforrások felé fordul, és lelkesen hangot is adnak örömeiknek.
Meixner Ildikó EGYMI Mohács Oldi Tagintézmény
Igen sok apró öröm ért bennünket ebben a hónapban, amit tudatosan gyűjtöttünk.A Nőnap, a március 15-re való készülődés, majd a Happy héten való részvétel, mind mind mind sok apró csodát tartogatott számunkra. A tavasz kezdete, a jó idő eljötte lehetőséget adott a természet szépségeinek felfedezésére. Egy-egy fa, bokor virágba borulása, virágok kinyílása,ezekre való ráeszmélés is apró örömöt tudott okozni. Nagyon nagy játékos élmény volt számukra a Víz világnapja alkalmából rendezett Vízivilág felfedezése, melyet a hatalmas, füves iskola udvaron tartottunk meg, ragyogó napsütésben. Különböző sportos feladatok: átkelés a tengeren, horgászás, célba dobás a sellők szigetén vizibombával, a kalózoknak rum átszállítása egyik hordóból a másikba,majd néhány apró kézműves tevékenység mind mind apró sikerélményt, örömöt okozott. Anyák napjára készülve már újrahasznosított papírból, melybe virágmagokat szórtunk, szívecskéket készítettünk. Összetéptük a használt papírokat, leáztattuk, turmixoltuk, színeztük, majd virágmaggal szórtuk meg, végül leszűrtük. Formákba tettük őket, majd kiszárítottuk. Kidíszítve remek kis ajándék lesz!Igazán sokféle élménnyel , örömökkel gazdagodtunk ebben a hónapban!