Órakezdő relaxációnak a „Napra forgó a napraforgó…” gyakorlatot választottam, hiszen a napsütés az egyik legfontosabb örömforrásunk, főleg így a tavasz kezdetén. Beszélgettünk a gyerekekkel a tavaszi napocska boldogságfokozó hatásáról, megemlítettünk konkrét eseteket, érzéseket, emlékeket, élményeket, amik a napsütéshez kapcsolódtak.
Ehhez kapcsoltuk az öröm tudatos keresését. Mi van akkor, ha nem süt a nap? Mit tudunk tenni, minek tudunk örülni egy borongós, esős napon? A természet felüdülésén, a bekuckózás örömén túl a gyerekeknek eszükbe jutott, hogy milyen jó móka a vizes udvaron csigákat keresni, csatornánál papírhajót úsztatni, pocsolyákban ugrálni. Amíg kiszínezték az esős élményhez kapcsolódó színezőt, beszélgettünk az élet apró örömeiről, meghatároztuk az „apró öröm” kifejezés jelentését, felsoroltuk az aznapi pici örömeinket. Azt is megállapítottuk, hogy az öröm érzése szorosan kapcsolódik az adott pillanathoz: nem a múltban kell keresni, nem a jövőben kell várni, hanem MOST kell megélni! Ezt igazolta számunkra a keresztrejtvény megfejtése is: a jelenben kell keresni és megtalálni a boldogságot.
Következő alkalommal érzékszerveink felől közelítettük meg az öröm megélését. Felsoroltuk, hogy milyen öröm érhet bennünket a szemünkön keresztül, milyen hangok okozhatnak nekünk boldogságot, milyen illatokkal örvendeztethetjük meg magunkat, milyen ízeknek örülhetünk, és kezeink, tapintásunk által milyen örömökhöz juthatunk. Nagyon sok ötletük volt a gyerekeknek! Meg is ígértem nekik, hogy jövőre, amikor már minden betűt ismerünk és gyorsan tudunk írni, el fogjuk készíteni az örömleltárunkat, fel fogjuk írni egy nagy lapra mindazt a sok-sok örömöt, amit most összegyűjtöttünk. A munkafüzet Érzékszervek című feladatát közösen oldottuk meg a táblánál, és még a feladat közben is további ötleteket soroltak a gyerekek, hogy mennyi-mennyi boldogságot kaphatunk látásunk, hallásunk, szaglásunk, ízlelésünk és tapintásunk által. A Kakukktojás feladat felsorolásai kiegészítették ötleteinket, a feladat megoldását közösen végeztük el, kiszíneztük az eltérő érzéshez kapcsolódó érzékszervet.
Harmadik márciusi Boldogságóránkon az idő felől közelítettük meg örömeink gyűjtését, óránknak Az év örömei címet adtuk. Meghallgattuk A tizenkét hónap című görög népmesét, levontuk a tanulságot, hogy minden hónap egyformán gyönyörű, igyekezzünk az év minden időszakában, minden hónapban, sőt minden napon megtalálni az örömöt, a boldogságot. Az Amit egy év adhat rajzos feladatban összegeztük mindazt, amit a márciusi boldogságóráinkon tanultunk: minden évszakban találhatunk látható, hallható stb. örömöket, keressük minden nap az ötféle érzékszervünkön keresztül befogadható, az adott pillanatban megtapasztalható számtalan boldog élményt, és odafigyelve, tudatosan éljük meg ezeket az örömteli pillanatokat!
Apró örömök élvezete
A gyerekek mindig nagy igyekezettel végzik el a boldogságórához kapcsolódó feladatokat. Ezektől az óráktól függetlenül is sokat szoktunk beszélgetni arról, hogy mennyi mindennek, látszólag kis dolgoknak lehet örülni az életben. Mindig fontososnak tartottuk, hogy vegyük észre a körülöttünk lévő világban azt, ami szép, ami örömet okozhat nekünk. Lényeges, hogy ki tudjuk magunkban alakítani ezt a képességet. A gyerekek munkája is nagyon szép lett, tükrözi, hogy valóban tudnak örülni aprónak tűnő dolgoknak is a mindennapi életben.
Apró örömök élvezete
Örömmel fogadtam, fogadtuk e havi boldogságóra témánkat. A mindennapi örömök körbe vesznek bennünket, csak észre kell venni azokat. E gondolat határozta meg az elmúlt időszakot. A megküzdés, a célok kitűzése vagy bármelyik más „téma” magában hordozza az örömöt is, nem lehet külön választani. Célom, hogy a rám bízott kisgyerekek pozitív gondolkodása erősödjön. Ezért igyekeztem olyan helyzeteket teremteni, amelyekben megtapasztalhatták, átélhették az őket körülvevő aprócska örömöket.
Az első foglalkozáson a relaxációs gyakorlatok után /légzőgyakorlat, „Kitárom a világom…/ beszélgető körré alakultunk. A már korábban elkészített /újrahasznosított újságpapírból/ Boldog Dórát és Vidám Vilit megszólaltattuk. Megbeszéltem a gyerekekkel, hogy Dórát fel kellene vidítanunk, mert ma éppen szomorkás a hangulata. Közös éneklést, táncolást, vigasztalást javasoltak, amit meg is valósítottunk. Azt is átbeszéltük, hogy mindannyiunknak lehet rossz napja, amikor sírva, szomorúan jövünk óvodába. Ilyenkor jól esik a társak vagy az óvónéni kedvessége, vigasztalása.
Az „apró örömök babok” a mi kis kincseink lettek. Nap nap után egyre több bab került a jobb kosárba. Motiváló ereje nagy volt. Azt vettem észre, hogy keresték az örömforrást a gyerekek. Örültek a magvetésnek, a csírázásnak, éneklésnek, mesének, a napsütésnek, virágoknak…stb Apró örömeink közé tartozott, hogy a Víz Világnapján élményszerző sétára indultunk a közeli kispatakhoz. Színes papírcsónakot és vízben nyíló „varázsvirágot” hajtogattunk ez alkalomból. Nagy volt a lelkesedés. Sétánkat vidám énekléssel tettük még színesebbé.
Polli pillangó meséjével és a javasolt relaxációval tértek nyugovóra a gyerekek ezen a napon.
Kitűzött céljaimat igyekeztem megvalósítani. Sikerült olyan helyzeteket teremtenem, amelyekben pozitív élményeket szereztek, és általuk gazdagodtak. Csoportom aktív részvételével elégedett voltam.
Az apró örömök élvezete
Ezt a boldogságóra foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük. A „hervad a virágom, éled a virágom”-nál a gyermekek helyben álltak, a „hervad” szó hallatán elkezdtünk a fejünket lazán előre ejteni, majd hozzá a két vállunkat, majd a törzset.
Az „éled a virágom”-nál vissza emelkedtünk szép, egyenes testhelyzetbe. Ezután „Boldog Dóra” hívta mesét hallgatni a gyermekeket, az Ő mondókájával.
Bezzeg Andrea: Újra együtt című meséjét olvastam el. Mesehallgatás után megbeszéltük, hogy kinek mi okoz örömet egy nap. Hogyan segíthetünk, akik esetleg arra rászorulnak. Ki milyen ételt rakna egy szépen terített asztalra.
Ezután a gyermekek körbe ültek, és különböző érzékszervekhez /látás, ízlelés, szaglás, hallás, tapintás/ kapcsolódó örömöt mondtak. Akikét elfogadtuk tapsot kapott.
A foglalkozás lezárásaként kiszínezték az apró örömök jelét, mely felkerült a „Boldogság várának” hetedig lépcsőfokára.
Végezetül meghallgattunk Bagdi Bella: Imádok élni című dalát.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A foglalkozást relaxációval kezdtük. A gyerekek felidéztek magukban egy-egy örömteli pillanatot az életükből. Utána ezeket a átélt örömöket mesélték el a többieknek. Az érzelmeink, így az örömteli hangulatunk is kifejeződik az arcunkon. Ezért az öröm különböző árnyalatait fejezték ki az arcizmaikkal. A többieknek ki kellett találni, milyen érzések tükröződnek társuk arcán. A foglalkozás végén az örömökből asszociációs láncot alkottunk, amibe mindenki egyesével kapcsolódott be. Vidám és igazi örömteli foglalkozás volt ez az óra a gyerekek számára.
Alsózsolcai Herman Ottó Ált.Iskola és AMI.
Az élet apróbb-és nagyobb örömei…
Március 24-én, a „Tiszta víz” környezetvédelmi csapatversenyen, osztályunk Ökolányok nevű csapata, II. helyezést ért el. Oklevelet és könyvjutalmat vehettek át.