A gyerekek nagy lelkesedéssel tették ki a kedvenc játékaikból, amivel szeretnek játszani az osztályban a HÁLA szót. A Hála gyakorlása kedvenc téma. Délután a napköziben KIP foglalkozás keretében is örömmel oldották meg a csoportfeladatokat.
A hála gyakorlása
Véget ért a nyár, elmúltak a forróság napjai. Feltöltődve kezdtem meg a szeptember hónapot. Izgatottan vártam a kiscsoportosokat, az új családokat és az új (és természetesen a régi) kolléganőmet. Rögös út vezetett el addig a pillanatig, míg Adél néni igent mondott a betöltendő óvodapedagógusi állásra. Hálás vagyok azért, hogy ő került mellém. Amikor ebbe az intézménybe kerültem, ő az óvodásom volt. Úgy érzem, nagyon kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy évtizedek után ugyanabban a csoportszobában már kolléganőként dolgoznak együtt. A mindennapi teendők mellett, büszkén vezettem be őt az elmúlt 7 év Boldogságóráiba. Örömmel tapasztaltam, hogy érdeklődve fogadta a beszámolómat és elmondta, hogy ő is részese szeretne lenni ezeknek az óráknak.
Az ősz első hónapja sok-sok hálás pillanattal bővelkedett:
– Megérkeztek kis óvodásaink, akikkel boldogan ismertettük meg mindennapjainkat. Megköszöntem a szülőknek, hogy bizalmat szavaztak nekünk és minket választottak. Hálás voltam azért, hogy ránk bízzák gyermekeiket.
– Fontos feladatomnak tartottam, hogy az új családokat is megismertessem a Boldogságórákkal. Kihelyeztem Hálabefőttünket a folyosóra és izgatottan vártam, milyen gondolatokkal telik meg az üveg. Azt tapasztaltam, hogy egy kis biztatásra volt szükségük az újonnan érkezőknek. Arra kértem őket, hogy bátran írják le azokat a dolgokat, amikért hálásak az életükben.
– Kedvenc évszakom az ősz. Imádom, hiszen annyi mindent tartogat számunkra, csak észre kell venni. Hálás voltam azért, hogy az időjárás kegyes volt hozzánk és nagyon sokat sétálhattunk, sok időt tölthettünk a szabadban. Kirándultunk a Jókai Ligetbe, makkot és gesztenyét gyűjtöttünk. Csoportszobánk a természet adta termésektől csodás őszi színekben pompázott. Hálásak voltunk az ősszel érő gyümölcsfáknak is, akik terméseikkel táplálnak minket. Sokszor fogyasztottunk almát, szilvát, fügét és körtét.
– Két hetes projektünk az állatok jegyében telt. Itt is sokszor felmerült a hála érzése, hiszen egy állat annyi feltétel nélküli szeretetet ad. Nekem is van egy cicám. Elmeséltem a gyerekeknek, hogy milyen önzetlen, kedves, ragaszkodó macska. Feltölt engem, rossz pillanataimat azonnal jóra cseréli. Fontos volt számomra, hogy a gyerekek tiszteljék az állatokat és megtanulják, hogy felelősséggel tartoznak irántuk. A projekt kapcsán részt vettünk több kutyabemutatón, egy nagyon érdekes rovarok életéről szóló előadáson, simogattunk óriás csigákat és egy madarász is a vendégünk volt. Egy szép napos délutánon pedig a családokat vártuk óvodánk udvarára egy összejövetelre, ahol a zenéé és a finom falatoké volt a főszerep.
– Az Idősek világnapja alkalmából nagycsoportosainkkal egy rajzpályázatra készültünk. Papírdobozból egy csodálatos házikót készítettek, amit elvittünk a helyi Idősek Otthonába. Jutalmul egy ünnepélyre kaptunk meghívást, ahol az ott lakók kedves műsorral és hatalmas szeretettel fogadtak minket. Igazán megható délelőttöt töltöttünk el együtt. Hálás vagyok azért, hogy megélhettem ezeket a perceket.
– Egy óvó néninek mindig szüksége van a feltöltődésre. Így vagyok ezzel én is, hiszen akkor tudok adni magamból, ha én is feltöltöm energiakészleteimet. Szívesen kirándulok, sokat biciklizek, részt veszek élményfestésen. Örömmel próbálok ki új dolgokat, ismerkedek új emberekkel (pl. modern kalligráfia). Hálás vagyok azért, hogy a sors utamba sodorja ezeket a lehetőségeket.
– Természetesen a gyerekekkel is beszélgettünk a hála fogalmáról. Elmeséltem, hogy hálás vagyok a családomért, a barátaimért, az egészségemért, a hivatásomért, a gyerekek szeretetéért. Gyakran szólt csoportszobánkban Bagdi Bella zenéje, relaxáltunk, elmeséltem Bezzeg Andrea meséjét és a munkafüzet feladatai közül is szívesen válogattam.
Hálával tartozom, kedves szeptember! Köszönöm!
A hála úgy gondolom egy nagyon fontos téma ebben a programban. Ezzel a témával, a beszélgetéssel a gyerekek is könnyebben rávezethetőek, hogy mi az amikért hálásak lehetnek és ezután talán többször eszükbe is jut majd. Beszélgettünk, meséltünk, hálafát készítettünk és így teljesítettük a Boldogságvárunk első lépcsőfokát.
Első Boldogságóránkat népmese napján tartottuk. A Csodakantár című mesét hallgatták meg a gyerekek. A mesében szereplő csikósbojtár varázseszköze segített abban, hogy elgondolkodjunk azon, mi miért és kiknek lehetünk hálásak. Az órát mozgásalapú relaxációs gyakorlattal kezdtük, eljátszottunk egyes mesejelenteket.
Bagdi Bella dalát többször is meghallgattuk úgy hangulatkeltés, mint a hangulat levezetése alkalmával.
A hétköznapokon a reggeli talákozók alkalmával, illetve elbúcsúzáskor igyekeztünk elmondani, hogy aznap mi tenne vagy tett minket boldoggá és miért lennénk/vagyunk hálásak.
Egy hosszú fonalra mindenki felfűzte a maga fából kúszült gyöngyszemét. Elmondták, hogy kit (mit) jelképez a gyöngyszem számukra (kinek és miért hálásak). Rajzot is készítettek, melyet a saját gyöngyszemük mellé tűztek.
A családokat is próbáltuk bevonni. Szeretetkupont készítettünk és családi hálaleltárt is kitöltötték a családtagok. A szülők tevékenységekkel kapcsoltos visszajelzései pozitívan hatottak a gyerekekre és a közösségre egyaránt.
Nagyon nagy lelkesedéssel pakolták a gyerekek a különböző tárgyak felhasználásával kirakott HÁLA szót.:))
BOLDOGSÁGÓRA
Téma: A hála gyakorlása
2024. Szeptember – 1. a osztály
A cél az volt, hogy megértsük, mi a hála.
Azt, hogy bizonyos emberek az életünkben vannak, tudunk mozogni, sportolni, vagy épp van, ami az asztalra kerüljön, olyan dolog, amit meg kell becsülni.
A hála az valamilyen meglévő érték iránt kimutatott pozitív értékelés, kinyilvánított köszönet.
A hála egy belső állapot, érzelem is, ami ráadásul boldogabbá tesz minket.
Egyben egy olyan hangulat is, amiközben egy csodálatos emberi tulajdonságunk is fejlődik, mert aki gyakrabban érzi, az „hálás természetű” lesz.
A hála érzése egy folyamat, éppen ezért gyakorolható is.
A gyakorlása azért volt hasznos, mert azt
tanultuk, hogy vegyük észre, ha valami pozitív dolog történik a környezetünkben, így hálát érezhetünk általa.
A pszichológusok is úgy gondolják, hogy a hála emeli a boldogságérzetet és fizikai eredménye is van. A mentális problémák legyőzéséhez is megoldás lehet. Segít a szorongást és a stresszt is legyőzni,
A hála és az energiaszint, a lelkesedés között is összefüggés van, vagyis, ha a hála szintje nő, utóbbi kettő is biztosan magasabb lesz.
A hála leépíti a negatív gondolatokat, segít elfogadni a jelenlegi helyzetet, akkor is, ha az elég nehéz. Képessé tesz felismerni a megoldást, és arra összpontosítani.
Élteti a meglévő kapcsolatainkat, ami által szeretve és reménytelibbnek érezzük magunkat.
Mi hogyan gyakoroltuk a hálaadást?
A körülöttünk lévő emberekről és jó dolgokról megemlékeztünk.
Figyeltünk egymásra és magunkra is.
1. Fontos volt, hogy a másik tudtára adjuk azt, hogy mennyi mindent jelent nekünk és mit köszönhetünk neki. Pl. körjátékban azt a társat szólították meg, aki valamit segített, beszélgetésben mindenkiről gyűjtöttünk pozitív tulajdonságokat.
2. A rajzolással, majd szóban is elmondtuk, hogy mi tetszik, mi a jó…a családban, az iskolában.
Magunkra is összpontosítottunk: saját sikereinkre, eredményeinkre, amelyekre büszkék vagyunk Pl. az otthoni feladatokban, az iskolai szokások betartásában, a tanulásban, az ügyességi feladatokban, a szereplésben, a gyakorlati feladatokban való aktivitást dicsértük meg. Ezekről az eseményekről, amelyek pozitívan hatottak az életünkre, és amikért hálásak vagyunk családi és iskolai tablót készítettünk.
3. A legapróbb örömöket is tudatosítani igyekeztünk pl. az őszi időjárást, a természet szépségét élveztük, és őszi termésképet készítettünk a séta közben gyűjtött anyagokból.
Ráhangoló játék után az Egy pohár tej csímű történetet hallgatják meg a gyerekek, ami után személyes példákkal fejtjük ki, hogy kiért és miért vagyunk hálásak. Végül a saját testünk segitségével jelenítjük meg a hálavirágunkat.
A tolltartókban található eszközökből rakták ki a gyerekek a hála szót.
Megbeszéltük , miért lehetünk hálásak, ezután „csokorba ” szedtük, és elkészítettük a hála csokrot, ami most a tantermünket díszíti.
A 2.b osztály szeptemberi alkotása a Hálásak vagyunk mindenért címet kapta.
A szeptemberi boldogságórát elkészítette: Brezsnyákné Baksi Ildikó