Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy óvodás testvérpár, akik egy forgalmas nagyvárosban éltek a szüleikkel.
Sajnos a fiúk nagypapája megbetegedett, így az egyik hétvégén az apukájukkal elmentek meglátogatni a messzi falu végére. Vittek neki gyógyszert és sütit, mert bíztak benne, hogy így hamarabb meg tud gyógyulni és újra egészséges lesz.
Szegény nagypapa betegen a háziállatokat sem tudta ellátni, pedig nagyon sok van belőlük a tanyán: lovak, bárányok, kecskék, libák, kacsák, macskák, legalább egy tucat tyúk, kakasok és egy a pár éves fekete szőrű puli, Lili.
A fiúk igyekeztek segíteni a háziállatok ellátásában, gondoskodtak róluk, majd késő délután leültek nagyapáékkal kicsit beszélgetni. Lili már ekkor elkezdett az udvaron vakkantani, de senki nem figyelt fel rá. Sajnos a környéken settenkedő róka, a baromfiudvar környékén sompolygott. A kiskutya riadtan kezdett ugatni és hirtelen beszaladt a nyitott ajtón.
– Nem mész ki innen? – szólt rá a nagymama mérgesen.
– De mama, ő még kicsi! Nem baj, hogy itt van. Bejött minket megnézni! Adunk neki is a sütiből egy kicsit!– mondta Józsi.
De Lili nem ment ki, sütit sem kért, sőt hangosabban kezdett ugatni és hirtelen elkapta Józsi nadrágjának szárát és elkezdte ráncigálni.
– Lili! A nadrágom, ki fog szakadni!
– Csak játszik veled Józsi!- nyugtatta meg a Peti, de ahogy ezt kimondta a nadrág már reccsent is egyet.
– Ó ez a buta kutya! Ez a nadrág még új, tegnap vettük a piacon. Anya nagyon mérges lesz! – bosszankodott Józsi.
– Kisfiam, ez a kutya valamit érez! Menjetek, nézzetek ki! Biztos történt valami!- biztatta őket a nagypapa.
A fiúk és az apukájuk gyorsan kirohantak megnézni mi történhetett… hát látják, hogy a róka már lesben áll a tyúkól előtt és készül bemenni.
– Gyorsan fiúk a garázsba, hozzátok a nagy fehér hálót! A fiúk gyorsan hozták is a hálót, majd megközelítették óvatosan és halkan a rókát.
– Ráterítjük a ravaszdira háromra! – A fiúk apukája elkezdett számolni: – 1, 2, 3, dobjuk.
Olyan ügyesen dobták a rókára a hálót, hogy az teljesen beterítette és nem is tudott belőle kiszabadulni egészen estig. Mire kiszabadult, már úgy elfáradt, hogy nem volt kedve tyúkot fogni és csak elsétált onnan.
– Nagypapa, most már reméljük soha többé nem fog ide merészkedni ez a róka!
– Így legyen Józsikám!
– Csak hát a nadrágom, nézd hogy kiszakadt, ki kell majd dobni Lili miatt.
– Dehogy kell azt kis unokám! – nyugtatta meg a nagymama. – Mielőtt lefekszünk aludni, megvarrom neked! Lili bár még nagyon fiatal jelezte nekünk, hogy valami baj van. Ő csak így tudta. De milyen jól tette! Nélküle lehet elvitte volna a róka a kedvenc kakasotokat!

Másnap reggelre a nagymama megvarrta a nadrágot, amin nyoma se volt a tegnap történteknek. Közösen megreggeliztek, majd Józsi és Peti elindultak haza az apukájukkal.

Rövid filmünkben egy optimista és egy pesszimista részese ugyanannak az eseménynek .