A szeptemberi hálafánk lassan lehullatja a leveleit…
A hála gyakorlása
Szeptemberben egy képzeletbeli léghajóval kezdtük meg az utazást a boldogság birodalmába. Majd elkészítettük a hálafánkat.
A Kossuth 7.b osztályos tanulói a hála kertjének virágaiba írták bele, mennyi mindenért lehetnek hálásak, mennyi mindenért mondhatnak köszönetet mindennapjaik során.
Nagyon szeretjük az állatokat! Így számunkra egyértelmű volt, hogy ebben a hónapban az állati erősségeket választjuk. Mindenki kiválasztott egy számára fontos vagy kedvenc állatot. Ezek azok az állatok, melyek a gyerekek szerint olyan emberi tulajdonságokat szimbolizálnak, melyek elengedhetelenek a társas kapcsolatok létrehozásához és fenntartásához.
Október elején vehettük át a Boldog Iskola címet. Nagy örömmel, lelkesedéssel kezdtünk munkához a két első osztályban. A gyerekek lelkesek, élvezik ezeket az órákat, az elhangzottakat alklmazzák. A szülők támogatnak bennünket, segítik a munkánkat.
A relaxációs gyakorlatokat alklmazzuk más tanítási órákon is és legnagyobb örömünkre működik!
Kösszönjük ezt a hónapot! Készen állunk az optimizmus gyakorlására, továbbadására!
Arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy ki, kinek, miért lehet hálás, és azt hogyan fejezheti ki. Szerencsére nagyon nyitottak voltak, csak úgy özönlöttek az ötletek:)
Ezután elkészítették a hálavirágokat, melyekkel az iskola udvarán, mint „hála-palántákat” fotóztam le őket. A szeretet kuponokat az Anyukák számára írták – már aznap kaptam visszajelzést meghatódott szülőktől- , másnap pedig többen is arról számoltak be, hogy Anya bizony megkönnyezte a kedves sorokat. Legnagyobb örömömre én is kaptam egy kupont:)
A legkedvesebb visszaigazolás a gyerekektől ez volt: „Bárcsak egész nap Boldogságóra lenne!”
Szabó Dávid 6 éves kisfiam készítette a rajzot,és diktálta a szöveget, amikor Bagdi Bella CD -t hallgattunk.
De jó a világ,mondja a kisegér. Apa mi az a sajtocska? Az a sajt az emberek csapdája,nehogy belelépj,mert megsérülsz. Lám a kisegér nem fogadott szót az apukájának, és belelépett a csabdába.Előszőr ott lépkedett rajta,és aztán a kis lábára rácsapott a csapda. Apukájával kimentek az utcára,túl messzire futott a kisegérke elveszett az erdőben.Akkor kijött az erdőből a kisegérke,és talált egy jó kis autót,ami nem működött de bele tudott mászni ,és szerencséjére aztán meglátott egy bácsit,akinek tetszett a kisautó és szerencsére a bácsi szerelő volt és megszerelte az autót.Elment vele a kisegér,és mit lát abban az autóban ? Hát egy csili- Villi házat. Akkor beköltözik abba a házba,és él boldogan míg meg nem hal.
Hálásan köszönjük, hogy közreműködhettünk a sikeres pályázat színező produkciójában. Köszönjük a gyerekeknek és a felnőtteknek, hogy együttműködtek! 🙂 (Honfiné Csizmadia Valéria)