Az egyik foglalkozáson mindenki elkészítette jelenlegi életszakaszának kapcsolati hálóját. Aki akarta megosztotta a többiekkel is a gondolatait a kapcsolati hálójával kapcsolatban, esetleg min szeretne változtatni, vagy mi az ami számára nagyon fontos…
Tartottunk „Ölelés öt-percet” 🙂 ami nagyon jólesett mindenkinek (:
Egy másik alkalommal véletlenszerűen választottak párt maguknak a gyerekek és 4 percig csendben figyelték egymás arcát. Ezután megbeszéltük kinek mennyire volt nehéz figyelmet adni és kapni.

Ökokollégium vagyunk, melynek keretében az őszi munkálatok közben a diákjaink spontán megélhették a társas kapcsolatokból fakadó pozitív közösségi hatásokat. A kertészkedés közben beszélgettek napi és aktuális élethelyzeteikről, amik láthatóan segítettek a napi stressz csökkentésében. A közösen elvégzett munka jó életérzéssel töltötte el őket. A kerti munkálatokat szimbolikus közös tevékenységgel zártuk: a lehullott fák leveleiből szívecskéket formáltunk. Az egyik tanulónk a közösen formázott szívbe egy követ rakott, amit mi kivettünk és elmagyaráztuk, hogy a nehézséget, bánatot, az elkeseredést a közös élmények, a másokkal való beszélgetés, a segítségnyújtás keresése, jelentősen csökkentheti. Végezetül az őszi levegő hatására is, kipirosult arccal, felszabadulva, bejöttünk a meleg kollégiumba.

Mindig van olyan diákunk, akinek a tanulmányain kívül valami különleges elfoglaltsága is van. Valamiben tehetséges és ezt a képességét egy adott területen gyarapítja. Kollégiumunkban hagyományt teremtettünk ahhoz, hogy azok a diákok, akik ilyen téren valami érdekes tevékenységben vesznek részt, bemutatkozhassanak, ezáltal a többiek is megismerhetik, esetleg követhetik a példájukat. Ezeket a bemutatkozásokat „Uzsoki tanfolyamnak” hívjuk. A boldogságórák egy részét az ilyen bemutatkozások köré csoportosítottuk.
Cím: Előadás cserediákévemről Kanadában és, hogy miért ajánlom másoknak is. A cserediákságról, a megélt élményekről szólt, amit képek, tárgyi emlékek bemutatása tett színessé. Az előadó diák szavaiból érezhetően áramlott a hála. Hiteles bizonyíték erre, a diáklány által írt köszönő levél, aminek tartalmát most közzé szeretném tenni.
Roy Violetta Pszichopedagógus-pszichológus MSc.

Lehetőségem volt a Rotary által 11 hónapot eltölteni Kanadában fogadócsaládoknál. Ezt a kis híján egy évemet soha nem fogom elfelejteni. Életem eddigi legjobb éve volt, és nagyon hálás vagyok ezért mindenkinek, aki segített az álmaim megvalósításában. Nem fogom elfelejteni azt az óriási támogatást, amit a családomtól, a barátaimtól és a Rotary klubtól kaptam. Azt a végtelen kedvességet sem, ami kint fogadott és azt a rengeteg élményt sem, amivel megajándékoztak kint. Nagyon hálás vagyok azért, hogy annyi mindent átélhettem.
A sok fontos dolog közül, amit tanultam, az egyik legfontosabb az volt, hogy segíteni, jót és maradandót tenni, bárki tud. Azzal, hogy a fogadó családjaim befogadtak egy pár hónapra, egy életet változtattak meg.
Nagyon szépen köszönöm.
Lámfalusi Anni