A Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium X. D osztály tanulói megbeszélték mit is jelent számukra a hála, hálát adni valamiért és hálásnak lenni.
Mi mindnyájan használjuk a „hála” szót. Mindenhol ott a lehetőség a hálára. Hálásak, és boldogok vagyunk nagy események megtörténtekor, mint például egy sikeres vizsga, vágyott cél elérése, stb. A hála filozófiája azonban pontosan az, hogy legyünk hálásak MINDENÉRT, amink van.
Fogalmunk sincs, hogy hála a legerősebb erő, amelyet ha elsajátítunk, mindenek fölött győzünk.
A hála a legértékesebb dolog, amit ember birtokolhat.
Ha hálát akarsz mutatni, akkor nem valamit mutatsz, hanem te saját magad kell a hála légy.
Hálás vagyok azért amim van és azért ami vagyok,
Ahol a hála mindennapos, ott örömteliség van, egyensúly, bőség kívül és belül.
A hála gazdaggá tesz, és nem feltétlen materiális értelemben akarj gazdag lenni. De tény az is, hogy akik hálásak, azoknak könnyebben adatik.
A hála, a köszönettel kezdődik. Megköszönjük, amink volt eddig a múltban, ami van most a jelenben, és megköszönjük azt, amire vágyunk, mintha már megkaptuk volna. De említhetnénk a régi magyar közmondást is, miszerint: Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli.
Leginkább szívből kell hálásnak lenni! Minél több dologért adunk hálát, azaz kimondjuk azt a szót, hogy „köszönöm”, egyre inkább ráhangolódunk erre az érzésre, és egyre több olyan dolgot találunk, amiért hálásak lehetünk.
Hiszen a nagy boldogság, apró darabocskákból tevődik össze!





