Az ötödik évfolyam az iskolánk Boldogságóra program Pilot programjában részt vett. Esetükben a teremrendezési, óraszervezési feladatok ismétlésével kezdtünk.
A téma meghatározására fókuszáló beszélgetésünket követően arra kértem őket, hogy gondolják át, melyik osztálytársuknak miért hálásak. Ezt követően egy fonalgombolyagot kaptak, annak kellett továbbítsák, akinek hálásak, továbbá megosztották azt is egymással, hogy miért. A gyakorlat energetizálta őket. A végén visszatekertük közösen a fonalat.
A következő gyakorlathoz színes papírok közül kedvencet választottak, kezüket körberajzolták, kivágták a formát, majd minden ujjukba beírták, miért hálásak. Ezt követően hálafa készült, közös fotót követően kitették az osztályba, hogy emlékeztessék magukat saját maguk és társaik hála területeire.
A foglalkozás tanulsága, hogy az osztályfőnökök bevonódása mennyire tudja mélyíteni a csoportmunkát.
Köszönöm a gyerekeknek az együttgondolkodást, együttes munkát, a kollégáknak az együttműködést és a lehetőséget a programra!
A hála gyakorlása
Az első osztály első Boldogságóráját a szervezési feladatokkal kezdtük mind a három osztályban – nagy figyelemmel követték a tanító nénik utasításait, hogy minél előbb elpakoljuk a padokat, körberendezzük a székeket és kezdődjön egy új fejezet az életükben.
Mondókával egybekötött légzőgyakorlattal kezdtük az órát, mely segítette abban a gyermekeket, hogy jobban fókuszáljanak.
Ezt követően beszélgettünk a háláról – ők voltak-e hálásak, valamint vajon nekik valaki volt-e hálás. Meglepően gazdag és színes válaszokat kaptam, melyekből azok is tanulhattak, akik még nem voltak készen arra, hogy megfogalmazzák és/vagy megosszák társaikkal gondolataikat. Az óvodásoknak szóló munkafüzetből kis képeket másoltam és vágtam ki – mindenki kiválasztotta azt, amiért a leginkább hálás, majd előkészített színes szívet választottak, erre ráragasztották a hálaképet, kiszínezték, majd egy hálafát alakítottunk ki belőle. Ez a fa óra végén a táblára lett elhelyezve, majd ezt követően a tanító nénik dekorációként használták fel.
Az óra végén a hónap dalával zártunk.
Nagyon jó hangulat alakult ki. Köszönöm a tanító nénik aktív részvételét és köszönöm a lehetőséget!
A gyermekek saját maguk festik be a tenyerüket olyan és annyi színt használva mennyire boldogok.
A gyermekek lerajzolják mért hálásak és azt egy szív alakba kitesszük a faliújságra.
Szeptember hónapban megkezdtük a boldogság programot a Maci csoportban. Kiscsoportosok lévén a fő szempont a beilleszkedés, befogadás. A hónap témája „A hála gyakorlása”. Különböző technikákat alkalmaztam a téma bemutatására, figyelembe véve a gyermekek életkorát és érdeklődését. Sokat tartózkodtunk friss levegőn, ezáltal lehetőség nyílt a természet megfigyelésére. Beszélgettünk milyen változások történnek az ősz beköszöntével, miket ad számunkra (gyümölcsök, zöldségek).
Relaxációs gyakorlatot kezdeményeztem, melyet szívesen utánoztak és örömüket lelték benne. Ezután beöltöztem őszanyónak, a kosaramból válogattuk szét az őszi gyümölcsöket. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a hála fogalmával megismerkedjenek. Hálásak lehetünk a természetnek mi minden finomsággal lát el minket. Beszéltünk a háláról példákon keresztül próbáltam nekik elmagyarázni a fogalom lényegét. Sokan tudtak asszociálni, hogy például az anyukájának hálás, hogy mit csinál neki. Ezután „hálabefőttet” csináltunk festéknyomdából. Itt a színekről is tudtunk beszélgetni. Ábrázolás után meghallgattuk a hónap dalát Bagdi Bella: Boldog vagyok.
Egész idő alatt figyelmesek, aktívak, érdeklődőek voltak ami a beszoktatás időszakában még közelebb hozta őket egymáshoz, közösségfejlesztő hatása volt.
Ez a téma évről évre a legnagyobb, legtisztább érzelmeket kiváltó gondolat egyveleg mind a kisebbeknél, mind a nagyobbaknál. Tapintható az a rengeteg pozitív érzelem, szinte lebegünk óra végére. S mindez vissza-visszatér az év folyamán többször is. Megcsillanó könnycseppek, boldog, meghatott tekintetek… Így történt ez most is. A közös beszélgetés hozta a „flow érzést”, a HÁLA szó kirakása megpecsételte ezt a csodálatos érzés kavalkádot. Felemelő óra volt.
A kiscsoportos gyerekekkel nehéz megértetni a hála fogalmát. Ezért egész hónapban nagy hangsúlyt fektettem ennek érzékeltetésére. Olyan mesékkel, játékokkal ismertettem meg őket, melyben kiemelt jelentőséggel bír ez a fogalom. Ezek a tapasztalások segítettek abban, hogy megérezzék, megértsék azt, hogy mit is jelent hálásnak lenni.
Az Idősek napja alkalmával vendégül láttuk a Nagyszülőket, hogy kifejezzük mennyire hálásak vagyunk szeretetükért. A gyerekek nagy lelkesedéssel készültek erre a napra és nagyon jó kis közös játékos, barkácsolós délelőttöt tudtunk eltölteni.
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
A hála gyakorlására a környezetünk megbecsülését vettük célul. Örömmel jöttek a gyerekek az utcán ,a parkolóba gyomot kapálni. Nagyon felnőttesnek érezték magukat. „Olyanok vagyunk, mint a felnőttek!”- mondja Matyi.
Nagyon megkedvelték a „Szép nap, ölelj most át engem” c. dalt. Mozogtunk hozzá, ami még inkább elmélyítette a gyerekeket a szeretet energiájában. Kiegyensúlyozottság és nyugodtság jellemezte az óvodásokat a dal lejátszása után, melyet szinte már kívülről énekeltek.
A „Hálafa története” Bezzeg Andrea meséjét pedig nagy áhítattal hallgatták. Már kíváncsiak voltak a mese végére.
Szeptemberi témánk a hála gyakorlása volt.Az „Égig érő fa vagyok,megnövök,mint a nagyok..” című relaxációs gyakorlattal kezdtük a beszélgetést.Azt tapasztaltam,hogy a gyerekek nagyon kedvelik ezeket a gyakorlatokat.Körben ülve elmeséltem Bezzeg Andrea: A Hálafa története című mesét.A mese után kérdéseket tettem fel,hogy lássam,megértették -e a lényegét,majd alaposan végigbeszéltük a mese részleteit,illetve a gyerekeket érdeklő kérdéseket.Kértem,hogy mondjanak olyan helyzeteket,történéseket,eseményeket,személyeket,amikért,vagy akikért hálásak lehetünk.Néhányan nagyon kedves dolgokat mondtak.Pl:a kutyának,hogy az ágy mellett alszik.A végén lehetőséget adtam,hogy ezeket rajzban is megjelenítsék.