A hála gyakorlása
Kinyílt nálunk a hála-virág. Csupa szív minden szirma. Körülötte kicsi kezek szorgos munkái, amint lerajzolták, kinek hálásak és miért. A hálafalunkon a hála-lány mellett ott díszeleg a hála-virág is.
Örülünk, hogy újra itt lehetünk Veletek. Talán a legkedvesebb témakörrel kezdjük az évet. Alig tudtuk abbahagyni a felsorolást, hogy miért is lehetünk hálásak a nap minden szakában. Örömmel rajzolták le gondolataikat. Volt, akinek rá sem fért a lapjára és volt, akinek segítettünk, hogy miért lehet ő is hálás. Talán ez volt a legjobb dolog a foglalkozás zárásakor, hogy a végén mindenki belátta, hogy mennyi mindenért hálásak lehetünk. Többek között hálásak a kedves dalért Bellának, mert mindenki dúdolta és láttam, hogy megérintette a kicsi lelküket. Hálás vagyok én is, hogy Boldog Iskolaként ebben a tanévben is részesei lehetünk a Boldogságóráknak és tudjuk… Jobb Velünk a Világ! Hála és köszönet!
„Adj hálát reggel az ébredő világnak,
– örökbe kaptál egy újabb, szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod…”.
és köszönjük Aranyosi Ervinnek ezt a csodálatos verset!
Az idei tanév nagyon különleges lesz a számomra. Iskolánkban először próbáljuk ki a Boldogságóra programot egy teljes csoporttal egy teljes éven át. Heti egy Boldogságórát tartok a 9.a osztály tanulóinak. A dolog azért is különleges, mert a gyerekek osztályfőnöke, résztvevőként kapcsolódik be a foglalkozásokba. Amikor kollégámnak és barátomnak felvetettem, hogy jöjjön be az órákra, játsszon, gondolkozzon, dolgozzon ő is együtt a gyerekekkel, nem volt szükség hosszas rábeszélésre. Áttekintve a tankönyvet, nagy lehetőséget láttunk mindketten ezekben a feladatokban, így belevágtunk a dologba. Minden kedden félreteszünk magyart, matekot, hagyományos pedagógiát, és ilyenkor én boldogságtanárrá alakulok, A. pedig még inkább ennek a kis csapatnak a részévé válik.
Az elmúlt hónap eseményei közül két pozitívumot szeretnék kiemelni.
Miután az első órán játékos formában megismerkedtünk egymással és a programmal, a következő héten elkezdtünk a hála témakörével foglalkozni. Az egyik feladat során a csoport minden tagja felírt egy kis lapra 5 olyan dolgot, amiért az elmúlt hét során hálás lehetett, és egy másikra 5 olyat, ami elkeserítette. Ezután körbe álltunk, és mindenki elmondott a pozitív dolgok listájáról egyet-egyet. Nagyon örültünk, hogy sokak említették az új közösség kialakulását, az új barátokkal kötött ismeretséget a hálára okot adó események között. Miután mindenki elmondta, hogy miért hálás, a rossz dolgokat tartozó listákat mindenki apró darabokra tépte, összegyűrte, és szétszórta. Csak úgy szállt a sok konfetti a teremben, voltak, akik még ugráltak is párat a cetliken. Nagyon jó volt látni, ahogy a gyerekek őszintén beszéltek hálás gondolataikról, és lelkesen, kisgyermeki örömmel szabadultak meg a negatívumoktól.
A feladat nyomán 7.-es erkölcstan órákra kitaláltam az „Időkapszulát”. A gyerekek minden héten egy színes papírlapra felírnak egy hálára okot adó jó élményt, és ezeket a kis cetliket beledobom egy nagy üvegbe, a tanév időkapszulájába. Jó lesz majd látni júniusban, az üveg felbontásakor, hogy mennyi jó dolog történt ebben az évben.
A másik különösen kellemes élményem a hónap feladatának elkészítéséhez kapcsolódik. Kicsit tartottam a kreatív feladat kivitelezésétől, nem tudtam, hogyan fog működni a dolog egy 33 fős osztályban. A gyerekek viszont gyönyörűen dolgoztak együtt, törekedtek a szép és igényes munkára. Rajzolgatás közben zenét hallgattunk, beszélgettünk, és el is készült a hálaerdőnk.
Érdeklődéssel várjuk az októberi feladatokat 🙂
Az osztály tanulói összeszedték gondolataikat,hogy miért is hálásak az életben… így elkészült a hálafánk. A plakátjuk pedig magáért beszél, hogy miért is adnak hálát reggel-délben-este.
Beszélgető kör arról, ki miért hálás az osztályozásainak és tanítóinak. Mi mindent tehetünk egymásért?
Beszámoló a Hiperke1.a 2018. szeptember havi hála óráiról
A Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola 1.a osztályába 23 tanuló jár. Osztálytanítóik Hofmaiszter Anikó és a boldogságórák „ceremóniamestere” Nagy Nándorné Szabó Györgyi. Mi vagyunk a Hiperke1.a csoport, akik az iskolából egyedül vesznek részt a programon. Szeptemberben elkezdődő tanévünkben minden héten a keddi első óránk iskolaotthonos óra, pontosabban Boldogságóra. Fontosnak tartottam, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni, mivel azon a helyen gyorsabban telik az idő, ahol jól érzem magam. Fontos számunkra, hogy jó közösség alakuljon ki, hiszen a korosztály vegyes, a 6-7 éves először iskolába lépő kisdiáktól a 8-9 éves „évismétlő” is jelen van. Pozitív részeit erősítjük a korosabb diákok iskolai tanulmányának, mivel ők már jól ismerik az iskola szabályait, jobban eligazodnak a teendőkben is és éppen ezért jól tudnak segíteni az először iskolát kezdő társaiknak. Természetesen nem engednénk semmilyen negatív megkülönböztetést, illetve csúfolást-bántalmazást, de szerencsére ilyen nem fordult elő az osztályban. Szeretettel fogadjuk a gyerekeket minden nap. Igyekszünk mindenben segíteni a tanulóinkat. A kölcsönös szeretettel, tisztelettel jó légkört biztosítunk a tanítók-tanulók között, ahol könnyebb a problémákat megbeszélni, őszintén beszélgetni, illetve segítséget kérni, ha bármikor számíthat ránk, bízhat bennünk, vagy odabújhat egy ölelésért, ha hiányzik az otthon szeretete. Szabályaink pontosak, közösen átbeszéltek, mindenki által elfogadottak, illetve következetesek.
A hála témakörben szeptember hónapban az óráink a következő képen alakultak. Az első órán megbeszéltük, hogy a boldogságórán mindig beszélgetéssel kezdünk. Először a tematikát ismertettem, azaz mi mindenről fogunk beszélgetni a tanév során. szívecske könyvjelzőt hajtogattunk, hogy segítsen a matematika könyvben tájékozódásban. A második héten elmondták, hogy hogyan érezték magukat az iskolában az első héten. Melyik játék a kedvencük? Van-e valami, ami bánt valakit, illetve volt-e olyan, ami rosszul esett valakinek? Nagyon jó volt hallgatni, hogy mindenki jól érezte magát az iskolában, és szeret iskolába járni! Megbeszéltük, hogy vannak olyan osztálytársak, akik véletlenül a másiknak rúgták, vagy dobták a labdát, így kértük a fiúkat, hogy jobban figyeljenek a lányokra focizás közben! A lányokat pedig arra kértük, hogy jobban figyeljenek arra, hogy merre fogócskáznak. …
A harmadik héten már fel kellett hívni a figyelmet a mosdó helyes használatára, mivel az óvodában nem volt ajtó a WC-n, így az intimitás, a magánszféra, a kopogtatás, a zavartalan mosdózás fontosságát meg kellett tanítani a gyerekekkel. Hálafát színeztünk az alsós munkafüzetből másolva, és megbeszéltük mi mindenért lehetünk hálásak. Például vannak a világban olyan helyek, ahol hatalmas szelek tombolnak, elviszik a házakat, éppen ezért hálásak lehetünk, hogy mi ilyen veszélynek nem vagyunk kitéve. Megbeszéltük színezés alatt, hogy milyen jó, hogy ilyen sok gyümölcsöt, tejterméket ehetünk az iskolaprogramnak köszönhetően, mert máshol a világban éheznek emberek, mi pedig minden nap teli pocakkal megyünk haza. …
A negyedik héten Hálaleltárt készítettünk a magunk kis elsős módján. Minden piros szívre egy-egy nevet írtunk, akinek az iskolába járás óta valamiért hálásak vagyunk. Volt egy tanuló (P.D), akinek a nevét hárman mondták. Nagyon sokat segít a társainak, előveszi a könyveiket az órára, ha nem sikerül a társaknak, vagy felveszi a földre esett dolgokat, mivel vannak, akiknek sokszor a földön landol a ceruzája, vagy a könyve-füzete. Ezért a többiek nagyon hálásak. Szívesen játszanak-, barátkoznak vele. (SNI-s évismétlő kisfiú, aki tavaly az osztály réme volt viselkedése miatt.) Többnyire a barátnők-barátok egymást mondták, mivel ők azért hálásak egymásnak, mert minden nap együtt játszanak, és ez boldoggá teszi a napjukat, illetve társaikat. A fehér szívek azt jelképezik, hogy mindenki kiválaszt magának az osztályból valakit, akivel játszik jövő hét keddig, vagy segít valakinek valamiben, amire szüksége lesz a társának, annak, akinek eddig még nem segített. A következő órán ezt beszéljük meg.
Minden órán meghallgatjuk/megnézzük Bagdi Bella – Jobb veled a világ dalát. Egyre többen éneklik nagy örömömre. Mindenki megérti, hogy fontos a számunkra, szükség van rá, és jobb vele a világ!
Köszönöm a lehetőséget!
A képek szerintem magukért beszélnek!!!!! Boldogan töltöm fel!
A következő hónapban is optimistán állunk a világhoz, illetve a boldogságórákhoz!
Nagy Nándorné Szabó Györgyi
tanító
Szabadszállás, 2018. szeptember 25.
Az osztályommal idén második éve indítottuk el a boldogságórákat. A téma tehát ismerős volt, tavaly is feldolgoztuk a hála boldogságfokozó hatását.
Elmondtuk, hogy az osztály minden egyes tagjának hálásak lehetünk valamely jó tulajdonságáért. Színes filccel mindenki körberajzolta a tenyerét és mellé írta a nevét. Ezután az osztálytársak egymás „tenyerébe” írták miért hálásak Neki.
Volt akinek a humoráért, akinek a kedves mosolyáért, mindig bíztató szaváért, segítőkészségéért voltak hálásak a gyerekek.
Miután elkészült a munka, az osztályterem falára került. Év végéig bármikor kiegészíthető a „tenyér”.
A Református Általános Iskola Balatonfüred 5.osztályos tanulóival az első klubdélutánon foglalkoztunk a boldogságóra program első témájával.
A bevezetés során a tanulók megismerkedtek a következő igeszakasszal:
„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt;
és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Filippi 4:6-7 )
Tanári irányítással beszélgettünk ezek után arról, hogy azon az adott napon ki, miért hálás, hogy lehet kimutatni azt, ha hálásak vagyunk valamiért. Ezek után a gyerekek egy rövid jelenetet játszottak el (ld.: videó), amiben arra próbálják meg felhívni a figyelmet, mennyire fontos az, hogy egymást segítsék, szeressék, támogassák, s a nehéz helyzetben is tudjanak kedvesek maradni, hálával gondolni a társukra.
A foglalkozás során csak néhány alkalommal volt lehetőségünk a rövid jelenetet felvenni.
A boldogságfokozó hála témáját osztályfőnöki óránkon zárjuk majd pénteken.