A hála gyakorlása
A hónap témája a hála volt.
Sokat beszélgettünk a gyerekekkel, átgondoltuk, megfogalmaztuk, hogy miért vagyunk hálásak, miért szeretnénk köszönetet mondani.
A KÖSZÖNÖM szó – rövid, de bűvös szó, az ereje hatalmas.
Ebben a hónapban különösen figyeltünk arra, hogy gyakrabban mondjunk köszönetet egy szóval, rajzzal, öleléssel vagy kézfogással.
A gyerekek megtapasztalták, hogy a „köszönöm”, „hálás vagyok” szó kimondása milyen nagy örömet, boldogságot tud szerezni.
A tablót készítette: Csodacsapat3c
Az első boldogságóránkon sokat beszélgettünk a hálaadásról, annak fontosságáról, szerepéről az életünkben. A csoportnak először nehezen ment példát találni arra, hogy miért is adhatnak hálát, de aztán ahogy el kezdtünk erről beszélgetni, rájöttek, hogy az egészen apró dolgokért ugyanolyan hálásak lehetnek, mint a nagyobbakért. Az is megfogalmazódott bennük, hogy sokszor csak akkor kezdjük el értékelni azt amink van, amikor már elveszítettük. Ezért is fontos, hogy most, a jelenben felismerjük és meglássuk mindazt, amiért hálásak lehetünk. A diákok a következő órán összeszedték azokat a tevékenységeket, tárgyakat, eseményeket, embereket, akikért hálásak egy nap során, és persze a teljesség igénye nélkül jelenítették meg ezen a tablón.
Az órát légzéstechnikai, relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, a gyerekek kellően megnyugodtak az órát megelőző nyüzsgés után.A táblára előzetesen felírt idézetet ügyesen boncolgatták a gyerekek, majd együtt gyűjtöttünk személyes hálájukat kifejező szavakat. Egy hála perselyt készítettünk, amelyhez a díszítést és a hozzátartozó hála tallérokat készítették el a gyerekek. Az órát páros beszélgetéssel zártuk, ahol a gyerekek elmondták egymásnak, miért hálásak a választott társuk iránt. Élvezték a tanulók az órát, kizökkentette őket a megszokott „mederből”.
Iskolánk mind a négy alsó osztálya ebben a hónapban a \”Reggel, délben, este\” című rajzos feladatot készítették el.
A hála gyakorlás. A mi óvodánk ebben a nevelési évben csatlakozott a programhoz,melynek nagyon örülünk. Vegyes csoport lévén, a szeptemberi hónap nagy része a beszoktatós kiscsoportosok érzelmi biztonságának megteremtéséről szólt,de igyekeztünk a Boldogságóra program feltételeinek is eleget tenni. Először is sok beszélgetést kezdeményeztem, melyben megpróbáltuk megérteni,hogy mi a köszönet és a hála közötti különbség. Aztán megérkezett \”HÁLA MANÓ\” (báb) aki sokat beszélgetett a gyermekekkel a háláról. Miután a nehezével már meg voltunk, készítettünk egy hála mátrixot, mely egész évben a falon lesz és lehetőséget ad,arra,hogy ha valamelyik gyerek hálával köszön meg társának valamit,akkor a mátrixra tesz a jele mellé egy nyomdát. Így az év végén tudjuk összesíteni, hogy ki kitől mennyi hála nyomdát kapott. A hála mátrix mellett, mindenkinek van egy hála tarisznyája, melyet minden héten pénteken haza visznek a szüleiknek a gyermekek. Ebbe gyűjtik a gyermekek,hogy miért voltak hálásak a héten. (A szép időért, a napsütésért, az egészségükért, a barátaikért, a szüleikért, testvérikért stb.)
Egy-egy napon, hála levelet is adtunk egymásnak, és megpróbáltuk megfogalmazni,hogy miért vagyunk hálásak egymásnak. (a segítségért, a jóságért, a segítségért, a barátságért, a kedvességért, a szeretetért stb.) Majd egy mese formájában feldolgoztuk a hálát. A kiválasztott mese alkalmazkodott az őszhöz, az egészséges életmódra neveléshez, és az egészségmegőrzéshez, ez pedig a RÉPA mese volt, Ahol apóka hálás volt anyókának,kis unokának, kutyának,cicának és egérkének a répa kihúzásában való segítségükért. De hálás volt a magnak, az esőnek, a napnak és a földnek a szép termésért. Ezt utána élő szereplőkkel dramatikus formába is feldolgoztuk.
Az első témát feldolgozni, nem volt könnyű vegyes életkorú csoporttal,de miután ráéreztek a hála ízére, szinte napokon keresztül használták a \”hálás vagyok…\” kifejezést a köszönöm helyett. Kis időbe telik és sok ismétlésbe,mire mindenki megérti a kettő közötti különbséget. Végül is megbeszéltük,hogy a köszönet tanult cselekvés és gesztus, míg a hála a szívünkből jön.