A hála gyakorlása
„Csillagvilág” nevű készségfejlesztő iskolai csoportommal először tartottunk Boldogság órát.
Az óra elején Bella „Szép nap” című dalával hangolódtunk rá a témára, melyet közösen énekeltünk. (megsúgom, mióta regisztráltunk, minden reggelünk ezzel a dallal kezdődik! Csodaszép, imádják a gyerekek!) A dal után személyes jókívánságokat küldtünk egymásnak. A Hála mese meghallgatása után megbeszéltük kinek és miért lehetünk leginkább hálásak életünkben, majd elkészítettük a Reggel-délben-este tablónkat. Hálakavicsot is készítettünk, melyet mindenki kedvére elajándékozhatott. Legnagyobb büszkeségemre én is kaptam! Hálánk, szeretetünk jeleként nagyon szép szívecskéket is készítettünk, melyek az új Boldogság falra kerültek fel.
Csupa pozitív visszajelzés érkezett az óra végén, és már alig várják a folytatást! Most már mi is tudjuk, hogy JOBB VELED A VILÁG!
Szabó Edit gyógypedagógus
Csoportom és óvodánk ebben az évben csatlakozott a boldogságóra programhoz.
18 csillogó szemű 3-4-5 éves gyerekekkel töltjük vidáman, nagy szeretetben mindennapjainkat.
Első boldogság óránk témája, a boldogságfokozó hála volt. Életkori sajátosságaink miatt eleinte kérdő szemekkel, de mégis érdeklődve ismerkedtünk a hála szó jelentésével, értelmével. Meghallgattuk a hála dalt is, majd megbeszéltük, miért lehetünk hálásak.
Néhány nappal később a hálát közvetlenül, együtt is megtapasztaltuk, hiszen reggel egy sérült kis sünike fogadott minket az óvoda előtt.
Együtt a segítségére siettünk, majd a gyerekekkel közösen megoldást kerestünk. Eljuttattuk a sérült sünikét az állatorvoshoz, aki nagylelkűen segített nekünk, illetve a sünikének. 🙂
Most már biztosan érezzük, és tudjuk is, hogy többek között hálásak vagyunk a doktor Úr segítségéért, illetve a sünike is biztos hálás a mi segítő szándékunkért is.
Következő beszélgetésünk során, körbeadtuk egymásnak csoportbábunk, „Süni Samut”, és elmondtuk, kifejeztük egymásnak hálánkat.
Bízunk felépülésében.
🙂
A 6. a osztályban 30 gyermek részvételével idén szeptemberben tartottunk első alkalommal boldogságórát. Nagyon szép megfogalmazások hangzottak el, hogy mi mindenért lehetnek hálásak, ezt hogyan tudjuk kifejezni. Kitértünk különböző élethelyzetekre is és megállapították, hogy minden helyzetben találhatunk okot a hálára. Nagyon tartalmas beszélgetés alakult ki. Végül, a tavaly készített fonalfát alakítottuk át hálafává, színes papírokból kivágott falevelekkel.
Ebben a tanévben úgy döntöttem, hogy a boldogságórák tananyagát beépítem a tehetséggondozó foglalkozásokba. Két korcsoportnak tartok foglalkozást: 1-2 osztályosok és 3-4. osztályosok vesznek részt. Tulajdonképpen az egész alsó tagozat.
Az idei tanév első témája már szerves része az osztályom , és most már a többiek mindennapi életének is. A gyerekek már maguktól keresnek olyan pillanatokat, amiért hálásak lehetnek. Így volt ez a következőkben is:
1. kép: reggeli gombaszedés a harmatos fűben, akár mezítláb is, mert „A gombakirály” című mesét olvastuk aznap.
2. kép: palackpostán üzentünk, ami célba is ért, működött. Aznapi olvasmányunk „Palackposta” című történet az olvasókönyvünkből.
3. kép: vannak, akik hálásak, ha segítséget kapnak osztálytársuktól.
4. kép: „Hálásak vagyunk a barátainkért”-mondták a gyerekek
Ezeket a pillanatokat egész tanévben, sőt a nyári szünetben is gyűjtjük.
Az 5c osztály 30 tanulója 2 különböző osztályból került össze. Még tanulják, szokják egymást. Ebben a három hétben (nálunk 10-én kezdődött az iskola) két alkalommal sikerült boldogságórát tartani, ami nálunk most már választható heti egy órás tantárgy lett.
A diákok a háláról való beszélgetések alatt szépen megnyíltak egymás előtt is, segített a gyermekek megismerésében, önismeretében is. Elolvastuk a pohár tejről szóló történetet, majd a gyermekek egy tízes listát készítettek arról, hogy kinek és miért hálásak. Ma elkészült az osztály hálafája is. Kiragasztottuk az osztály falára.
Szeptemberben újra megkezdtük a boldogság programot a szivárvány csoportban.A boldogságfokozó hála gyakorlása volt a téma. Papírból kivágott őszi faleveleket adtunk körbe, amellyel az egymásra figyelést gyakorolhatták.Jó érzés volt látni, hogy a nagyobbak milyen nagy figyelmet fordítottak a kiscsoportosokra és segítették az együttműködést.Ezután közösen „hála fát” készítettünk.Aki szerette volna annak a kisgyermeknek a jele mellé helyezhette fel a nála lévő falevelet, akinek szeretett volna valamit megköszönni illetve hálás neki valamiért.Természetesen közben sokat beszélgettünk a hála fogalmáról és arról, hogy milyen jó érzés kapni és adni is a kedves szavakat.
A csibe csoportos gyerekekkel ebben a hónapban kapcsolódtunk be a programba! Nagyon jól éreztük valamennyien magunkat a hála téma feldolgozásakor! Pozitív visszajelzés volt a szülők részéről is, amikor beszámoltak arról, amit a gyerekek meséltek!
