Egy történetet találtam a szeretetről, háláról,melyet legépeltem és beragasztottunk a Boldog füzetbe.
A mese “feldolgozása” után készítettük el a plakátot.
A vitorlás hajók azt a sok-sok érzést viszik, melyekért a gyerekek hálásak reggel, délben és este.
A fedélzetről ők maguk integetnek BOLDOGAN.:)
ui: a hajó ötletét a mese adta:)
A gyerekek nagy várakozással kezdtek neki az órának, ami számukra új volt, hiszen nem sűrűn nyílik alkalom személyes beszélgetésekre.
Örömmel hallgatták végig társaikat, hogy miért adnak hálát. Az osztályban minden tanuló minimum 10 dolgot mondott, amiért hálát tud adni. A felszínes dolgok háttérbe szorultak a szeretet, az esti jó éjt puszi és a családdal közösen töltött minőségi idő mellett. Hálaleltárt készítettünk egy nagy piros lapra, majd a Hálalekvár is elkészült.
A hála témát a vizuális kultúra tantárgyba is beépítettem, így a versenyfeladatot, azon az órán készítettük el. Miért adnak hálát Reggel, délben, este. Az osztály döntötte el, hogy két plakát készüljön, hogy osztályon belül is legyen fiúk és lányok között egy kis versenyhangulat. A csoportmunkák jól sikerültek, majd meg is beszéltük azokat. Az eredményt a mellékelt képeken lehet látni.
A hála befőtt elkészítésekor mindenki ráírta a nevét és napi dátumot a kis cetlikre, hogy majd mikor elővesszük, mindenki emlékezzen, hogy miért volt azon a napon hálás.:)
Az üveget saját készítésű szívekkel díszítették.
A debreceni Csapókerti Általános Iskola 2.b osztálya idén jelentkezett a pályázatra.
A gyerekeknek már év végén is meséltem erről és nagy érdeklődéssel fogadták. Szeptemberben a Boldogság füzet megnyitásával kezdtük az első órát.Meghallgattuk többször az ehhez tartozó dalt.Nagyon szerették.:)
A füzet elejére lerajzolták magukat és felé ítrák, hogy “Jobb Velem a Világ”.
Aztán a háláról sokat beszélgettünk, kérdeztem őket és igen meglepő , érett válaszokat is kaptam.:)
A pályázatba még havi 1 órát terveztem,de az elmúlt hónapban rájöttem,hogy minden héten többször is kell BOLDOGAN EGYÜTT lennünk.
A foglalkozások végén vagy éppen elején mindenki ad valakinek egy baráti ölelést.:)
Osztályunkban első alkalommal tartottuk meg a Boldogságórát. Óra előtt a táblára került az óra jelmondata: „Többre vagyok képes, mint gondolnám.” A relaxáció és az imaginálás után, beszélgettünk a háláról. Ezután színes levelekre felírták a gyerekek ki miért hálás a legjobban és felragasztották a „Hálafára”. Óra végén meghallgattuk a Háladalt is, mely nagyon tetszett a tanulóknak. Az óra jó hangulatban telt, jól érezték magukat a gyerekek. Pozitívuma, hogy a máskor visszahúzódó, csendesebb tanulók is aktívan részt vettek.
Nagy izgalommal vártuk az első órát. Miután elmeséltem hogy mi mindennel fogunk foglalkozni ezeken az órákon, nagy lelkesedés tört ki a gyerekek között, mert bizony kiderült, hogy mindenki talált olyan témát, ami őt nagyon érdekli.
A motiváció megvan, lelkesen várjuk következő hónap feladatait.
A hónap dalát minden nap kérik, hogy hallgassuk meg, nagy sikernek örvend és többen már napközben is dúdolgatják.
A bejegyzésemhez a mit jelent a hála nekem, miért lehetek hálás téma feldolgozásának képeit töltöm fel.
Csoportunkkal (4-5-6 éves gyerekekkel) harmadik éve vagyunk együtt. Rendkívül szeretik a zenét, a táncot, a meséket. Fontos számunkra, hogy kedves, barátságos közösséget építsünk, ezért sokat beszélgetünk az érzésekről, konfliktusok megoldási lehetőségeiről. Ilyen előzmények után kicsit sem volt idegen a gyerekek számára, hogy egy dal hangulatát megérezzék, átadják magukat a zenének, beszéljenek gondolataikról.
A mostani háromnapos projekt kezdetén a „Szép nap, ölelj most át engem” kezdetű dal volt a bevezető. Ennek nyomán indult a beszélgetés arról, milyen érzés az ölelés, mikor szoktunk valakit megölelni. Érdekes volt, hogy most felmerült a kérdés, hogy mit tegyünk akkor, ha valakit nem szívesen ölelünk meg. A következő alkalom egy relaxációs program volt, amikor a „Szép nap, ölelj most át engem” kezdetű dalt az óvoda udvarának egy csendes, napos, füves területén hallgattuk meg. A gyerekek pokrócokat terítettek le a földre, úgy helyezkedtek el, hogy ne érjenek egymáshoz. Hanyatt fekve hallgatták a zenét. Utána kis beszélgető körben mesélhették el, milyen érzés volt így befogadni a napfény „ölelését”. Harmadik napon egy kis kirándulást tettünk a közeli rétre, ahol ismét a napfény várt minket. Szalmabálára mászhattunk, sárkányt eregethettünk. Több gyermek későbbi rajzában megjelentek ezek az események. Kérdésre, hogy miért mosolyog mindenki a rajzodon; széles mosollyal érkezett a válasz: Mert boldogok!
Ebben a tanévben is nagy lelkesedéssel,és örömmel kezdtük el az első boldogságóránkat!Most sokkal kreatívabb ötletesebb gondolatok,rajzok ,válaszok születtek mint tavaly ilyenkor.Készítettek a gyerekek hálanyakláncot ahol minden gyöngyszembe beleírták miért hálásak.Elkészült a hálabefőtt amibe mindennap szorgosan hordták a válaszaikat,amit továbbra is folytatunk.Elkészítettük a reggel ,délben,este rajzpályázatra a plakátot is.
