Viszonylag későn a hónap második felében kezdtük a téma feldolgozását. Két oka is volt! Az egyik, hogy érkezett hozzánk jó néhány apróság, akiket igyekeztünk a csoport szokásaival, a játékkal, az óvodával megismertetni, hiszen biztonság érzet nélkül nem lehet őket befogadóvá tenni. A másik, hogy későn jutottunk hozzá a könyv és feladatlap formájában elérhető segédanyaghoz.
A könyv segítséget nyújtott abban, hogy milyen módon lehet az óvodás korosztály számára érthetővé tenni a hála fogalmát.
Számukra a hála és a köszönet ugyanazt jelentette. Gyakran helyettesítették a kifejezéseket egymással. Számomra is meglepő volt, hogy a nagyobb gyerekek milyen tartalmas gondolatokat osztottak meg velem. Nem csak a “tárgyakat” sorolták, hanem kézzel nem megfogható, anyagiakban nem mérhető dolgokért fejezték ki hálájukat. Legfőképpen a szüleik és kis óvodástársaik, barátaik kerültek előtérbe.
Boldogan színezték a Hálafát. Mindenki saját érzései, attitűdje szerint alkotott. Csak színes Hálafák készültek!!!