A gyerekek a hálával kapcsolatos érzéseiket írták le egy-egy mondatban.
A hála gyakorlása
A gyerekek már nagyon várták az órát. Előző napokban már beszélgettünk róla, hogy lesz ilyen.
A hála fogalma, mint szó már létezett a szókincsükben, csak nem volt megtöltve tartalommal. A rohanó világban képesek vagyunk mindent természetesnek venni és elfelejtünk a környezetünknek és magunknak hálás lenni. Jó és használható háttér információval rendelkeztek a gyerekek.
Az óra eleji légzőgyakorlatot már korábbról ismerték és szívesen csinálták. Őszintén megnyíltak a családjukról és környezetükről. Jó volt hallgatni a boldog családok életével kapcsolatos dolgokat. Hogyan fejezik ki ők a hálájukat a környezetük felé. Új információ volt számukra, hogy milyen sok negatív érzéstől lehet könnyebben megszabadulni, ha hálásak vagyunk a környezetünk felé.
Jó hangulatban telt el az óra. Érdeklődve várják a következő alkalmat.
Hálás vagyok, hogy osztályommal, a 2. b osztályos gyerekekkel együtt részt vehetünk ebben a csodálatos programban. A gyerekek nagyon élvezték az első témához kapcsolódó játékos feladatokat és beszélgetéseket. Őszintén átgondolták megfogalmazták, hogy kinek és miért hálásak. Elkészítettük a hálafánkat, melynek törzse az én karomat mintázza, lombkoronáját pedig a kis piros szívekbe ültetett arcképeik alkotnak. A tanév során minden nap van egy kiválasztottunk, akinek aznap bármilyen módon apró figyelmességekkel kedveskedhetünk majd. Gondoltunk a családunkra is: átgondoltuk, hogy kinek, miért lehetünk hálásak. Megbeszéltük, milyen fontos az, hogy kimutassuk a hálát, amit érzünk. Számukra bármikor beváltható hálakuponokat készítettünk, amelyeket a gyerekek boldogan vittek haza. Mindenki kitalált egy meglepetést, amivel örömet szerezhet valamelyik családtagjának. Volt, aki vasárnap reggel egy csésze kávéval lepte meg anyukáját. Számomra is hihetetlenül jólesett az édesanya által küldött kép a meghitt pillanatról. Ez is mutatja, hogy a szülők is hálásak a programban való részvételért. A téma lezárásaként megfogalmaztuk és piros szívekbe írtuk, hogy miért lehetünk hálásak reggel, napközben és este. Én ezzel a képpel szeretném megköszönni, hogy itt lehetünk.
Jól éreztük magunkat együtt, jól elbeszélgettünk és szép munkák készültek a hála kifejezésére.
Csoportommal ebben a tanévben kezdünk ismerkedni a programmal, s kissé rendhagyó módon vágtunk bele az első téma feldolgozásába. Tanulóim 12-15 év közötti, tanulásban akadályozott, felső tagozatos diákok, akiket sokszor indirekt és rendhagyó módokon tudunk ösztönözni az egyes feladatok elvégzésére. Így történt ez a hála témakörének feldolgozása közben is. Elsőként megismertük a témát, s délutánonként, a tanulószobai foglalkozások beszélgetőkörei során beszélgettünk a háláról. Egész konkrét példákkal sikerült közelebb kerülniük ehhez az elvont gondolati dologhoz, érzéshez. Elméletben összeállítottuk a saját hálaleltárunkat, majd a csoport hangadója egy remek ötlettel állt elő. Iskolánk névadójának, Lesznai Annának verseiben az egyik fő motívum a fa. A fiúk kitalálták, hogy a „Lesznai fát” mintaképp fel tudjuk használni a saját hála fánk elkészítéséhez. Így született meg a Hála fa Lesznai módra, melynek minden levele egy-egy szívecske, amik a gyerekek gondolataival teltek meg szeptember végére. A mellékelt képeken az alkotás folyamatát mutatjuk be, de a későbbiekben igyekszem a bejegyzés szerkesztésével a végeredményt is bemutatni 🙂
HÁLAADÁS A HŐS TÁBORNOKOKNAK, HUSZÁROKNAK
Óvodánk Székesfehérvártól 12 km-re, a Velencei-tó északi partja, valamint a Velencei-hegység déli lábánál elhelyezkedő látványosan szép festői környezetben, Sukoró településen található.
Sukoró történelmi hírnevét megalapozta az 1848-49-es szabadságharc során a Pákozd-Sukorói győztes csata.
Pedagógiai Programunkban kiemelt szerepet kap a hazaszeretet, a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása.
Ennek érdekében olyan közös élményeken alapuló tevékenységeket biztosítunk óvodásaink számára, amelyek erősítik erkölcsi tulajdonságaikat.
Minden év szeptemberében óvodásainkkal projekt keretében emlékezünk meg a győztes csatát vívó huszárokról, a hősökről.
Múlt hét elején nagycsoportosainknak beszélgető körben képek segítségével idéztem fel az 1848-as, Sukorón, illetve Pákozdon zajló történelmi eseményeket, alapozva a gyermekek eddigi ismereteire. Hálát adtunk a hős tábornokoknak, névtelen huszároknak, akik megvédték országunkat az ellenségtől.
Ezután megbeszéltük további, ezzel kapcsolatos programjainkat.
Így szeptember 20-án busszal, majd lovas kocsin tovább utazva ellátogattunk a pákozdi Katonai Emlékparkba, amely Magyarország egyik nemzeti emlékhelye.
Idegenvezetőnk Besenyei Csaba volt, akitől sok érdekes történelmi információt tudhattunk meg. Elsőként az 1848. szeptember 29-i Pákozd-Sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszket és Móga János császári és királyi altábornagy, a Pákozd – Sukorói csata győztes hadvezérének mellszobrát tekintettük meg.
A gyerekeknek nagyon tetszett a 10. Vilmos huszárezredet képviselő, életnagyságú színes huszár szobor is.
A szabadságharc leverésének emlékére és az aradi vértanúk tiszteletére állított tizennégy emlékoszlopot is megnéztük.
Az 1848-as Pákozd-Sukorói Csata Emlékmúzeumban a tárlatvezető megmutatta a gyerekeknek a korhű katonai ruhákat, fegyvereket. A tábornokok élethű szobrainak megtekintésével idézhettük fel a sukorói református templomban zajló sorsdöntő órákat, kukkanhatunk be a csata előtti haditanácsba. Egy animációs filmet is láthatunk a csata alakulásáról.
Végezetül a lovas szekéren tele élménnyel indultunk vissza az óvodánkba és megköszöntük Imre bácsinak egy üveg borral a különleges utazást. Természetesen a lovaknak is kedveskedtünk almával és répával.
Szeptember 25-én a Sukorói református templomban Kardos Ábel református lelkész mesélt a gyerekeknek arról, hogy a templom történelmi emlékét őriz, hiszen ódon falai között tartotta meg a Pákozd-Sukorói csata előtt haditanácsát az alakuló magyar honvédsereg.
Móga János parancsnok itt közölte a tisztekkel, hogy az országgyűlés küldöttei az ellenséges hadsereg megtámadását követelik. A beszélgetés közben heves vita tört ki, mely során Mógát gyávának bélyegezték. A parancsnok visszaadta tisztségét, kardját az úrasztalra tette. Ekkor kért szót Batthyány Lajos miniszterelnök, és elmondta, hogy tudomására jutott: Jellasics tárgyalás nélkül akar támadást indítani a magyar csapatok ellen. Békés felszólalása és a tárgyalás után megegyeztek, hogy támadást nem kezdeményeznek, de a hadsereg megvédi magát az ellenséggel szemben. Közösen hálát adunk, hogy a csatát túlerővel szemben sikerült megnyerni. A padokon elhelyezett névtáblák jelezték, hogy kik vettek részt 170 évvel ezelőtt a haditanácson. Távozásunkkor megköszöntük a részletes, izgalmas tájékoztatást.
A templom előtti téren Nagy Benedek szobrát csodálhattuk meg, amely Móga János altábornagy és Batthyány Lajos akkori miniszterelnök párbeszédét örökíti meg.
Hálaadás a hős tábornokoknak, huszároknak projektünk befejezéseként nagycsoportos „Sünikéink” örömmel rajzolták ,mesélték szüleiknek és ovis társaiknak élményeiket. Kivétel nélkül minden kisgyermek élvezte a lovas kocsin való utazást, a Katonai Emlékparkba tett látogatásunkat, amit rajzaikon is megörökítettek.
Terveink között szerepel még Pákozd község Miska huszár szobrának megtekintése.
Komlósi Lászlóné óvodapedagógus, vezető helyettes
Sukorói Óvoda
Az elmúlt évben a kolléganőm már tartott „Boldogság”-órát az osztályában. Látva annak pozitív hatását a gyerekekre úgy döntöttem, hogy ebben a tanévben én is csatlakozom az osztályommal a programhoz.
Az első Boldogság órán sokat beszélgettünk arról, hogy mi a HÁLA. Megvitattuk hogyan fejezzük ki a hálánkat és mit érzünk mikor hálásak vagyunk. Jó az nekünk, vagy nem?
Elkészítettük a HÁLA-tengerünket, melyben nagyon sok „hála-kő” és „hála-kagyló” kapott helyet, melyek száma napról-napra bővül. A gyerekek sok mindenért és mindenkiért hálásak: azért, hogy van mit enniük; a szüleikért; a családjukért; hogy van Istenük;……tanítójukért😌. Én pedig Értük is.