A hála gyakorlása
Hálakosár virágokkal
A törpös csoport örömmel hallotta, hogy újra boldogsáórákat fogunk tartani. A mese meghallgatását követően, elmondta minden gyerek, hogy miért hálás, majd egy szivecskét kiszíneztek és az óvó néni a szivecske hátoldalára rá is irta. Közösen elkészítettük a csoport őszi hálafáját, majd kimentünk a természetbe és felsoroltuk miért is lehetünk hálásak a természetnek. A tevékenység lezárásaként elénekeltük a Boldog vagyok című dalt.
A foglalkozás elején néhány idézetet olvastam fel. Néhány perc gondolkodás után megbeszéltük, kinek mit juttatott az eszébe. Sokaknak eszébe sem jutott eddig, hogy mi mindenért mondhatnak hálát. Aztán megkértem mindenki emlékezzen vissza, az elmúlt napokban kinek miért mondott köszönetet. Sajnos volt olyan, akinek nem jutott eszébe. Megbeszéltük, hogy a következő napokban, mindenki jobban fog figyelni arra, hogy kifejezze háláját családtagjainak, osztálytársainak, barátainak… A foglalkozás végén a boldogító erősségek kártyákból mindenki húzott egy lapot és elmondta, hogy az adott erősség jellemző-e rá.
Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
Kiscsikó Csoport
A hála gyakorlása
Örömmel jelenthetem le, hogy megpróbálkoztunk a Boldogságóra program első témakörével.
A témát a hét első napján beszélgetéssel kezdtük, majd a második napon a könyv által is ajánlott mesével folytattuk. A beszélgetésekből kiindulva színeztük ki a munkafüzet –témához ajánlott- képecskéit. Eddig is gyakran használtuk a köszönöm, hogy …; hálás vagyok, hogy… kifejezéseket, de ettől kezdve talán még jobban fogunk élni e kifejezésekkel, illetve a hála kimutatását jelentő metakommunikációs jelek használatával, remélve, hogy ezzel mind a gyermekek, mind a saját lelki jóllétünket gyarapítjuk.
Miután kiszíneztük a számunkra sokat jelentő –amiért hálásak lehetünk- dolgok képeit, mindenki felragasztotta a ’köszönöm szivecskéit’ valakinek a boldog batyujába. Annak, akinek meg szeretne köszönni valamit, akinek hálás lehet valamiért. Ezeket a hálára késztető érzéseket, történeteket néhányan már meg is tudták fogalmazni.
A hét alapvető feladatának tekintettem, hogy megpróbáljuk észrevenni a velünk tett jót, megpróbáljuk kifejezni azt, megpróbáljuk átérezni, megköszönni. Mivel ebben a nevelési évben középső csoportosak vagyunk, így bőven van még lehetőségünk a boldogság bemelegítő gyakorlására.
Szigetszentmiklós, 2018. 10. 04.
Benicsné Somogyi Ilona
Optimista sms
A Sárkeresztúri Napraforgó Óvoda Csiga csoportjába 24 nagycsoportos korosztályú gyermek jár. Sok közöttük a HH-s és HHH-s gyermek. Szegényes szókinccsel rendelkeznek, nehezen fejezik ki magukat. Mégis azért választottuk ezt a feladatot, mert ebben az időszakban több olyan esemény is történt, mely során a bátorítást, a pozitív dolgok megláttatását fel tudtuk használni a megoldáshoz.
Első sms:
Ebben az időszakban sok volt a beteg gyermek a csoportban, s az itt lévőknek hiányoztak a társaik. Mivel a betegség is kellemetlen érzés, ezért az sms-sel szerették volna bátorítani társaikat:
„Sziasztok! Reméljük, már jobban vagytok, és nem fáj a torkotok és nem vagytok már lázasak! Gyógyuljatok meg hamar, igyatok sok meleg teát és pihenjetek sokat, ilyenkor örüljetek, hogy ágyban lehettek! Várunk benneteket az óvodába, hogy sokat tudjunk játszani!”
Második sms:
A második sms-t egy olyan társuknak címezték, aki az anyukájával Angliába költözik, s kicsit fél az új helytől, társaktól.
„Szia! Jó utat kívánunk Neked! Hiányozni fogsz nekünk, de biztos találsz majd új barátokat! Sok magyar ember él ott, biztos lesznek magyar társaid is, akivel tudsz majd eleinte beszélgetni! Van sok szép park, majd óvoda után sokat játszhatsz, sétálhatsz ott. Telefonon pedig tudunk veled beszélgetni! Érezd jól magad, ha hazajöttök, látogass meg bennünket is!”
Harmadik sms:
A harmadik sms-t egy olyan társuknak írták, aki kicsit fél a közelgő iskola kezdéstől:
„Szia! Milyen jó, hogy nagycsoportosok lettünk! Mi lettünk a legnagyobbak az óvodában! Segíthetünk a kicsiknek, versenyekre mehetünk és műsorokat adhatunk elő. Nemsokára ideér az iskola is, egy kicsit mi is izgulunk, de várjuk már nagyon! Biztos kedves lesz a tanító néni és milyen jó lesz megtanulni olvasni, annyi mesét olvashatunk, amennyit csak akarunk! Várd te is a sulit! Megyünk majd együtt az első napon?!”