
A hála gyakorlása



Török Enikő Andrea: REGGEL, DÉLBEN, ESTE
Annyi mindenért lehet hálás az ember. Sokszor észre sem vesszük az apró dolgokat, s mire rádöbbenünk, hogy nem értékeltük, már késő. A hála az a kincs, ami nem kerül semmibe, bármennyit ajándékozunk el belőle, ugyanannyi marad.
A szatmári 1o-es számú Általános Iskola előkészítős ,,MESEPILLANGÓI” a természet kincseiért hálásak reggel, délben és este. Egy különleges hálaadó mandalát raktak ki az őszi termésekből. Majd a ,,Kék a kökény recece” dalt hallgatva megkóstolták nagyszüleink kedvenc csemegéjét a kökényt.
Miskolci Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola
-Szomorú vagyok,mert nem sikerült hibátlanul a feleletem!
-Ne szomorkodj, legközelebb jobban bízz magadban ès jól fog sikerülni!
-Rossz gyerek vagyok, nem akar senki a barátom lenni!
-Miért lennél rossz? Igaz nem vagy a legjobb tanuló, de sokat lehet rajtad nevetni, és nagyon kedves vagy mindenkivel! Ez többet ér.
-Nem szeretek edzésre járni!
-Arra gondolj, milyen jó izmos leszel néhány hónap múlva, és lehet, hogy versenyt is fogsz nyerni!

A háláról nekünk elsősorban a családunk jutott eszünkbe. Hálásak vagyunk nekik a sok szeretetért, törődésért, támogatásért, vigasztalásért, a sok-sok élményért, együtt eltöltött szeretetteljes időért. Viszonzásul egy-egy ajtódíszt készítettünk, amely ábrázolja a közös pillanatainkat is.

Ma reggel esett az eső, de délelőtt kisütött a nap. A gyerekekkel optimistán vártuk a jó időt, hogy együtt szedhessük a szép őszi faleveleket az udvaron.

Az első hónap témája a hála volt.Új csoporttal vetettük be magunkat a feladat elvégzésébe.Elkészítettük közösen a mi hálanapunkat.A gyerekek élvezték a feladat elvégzését.Jó kis közösség kovácsoló feladat volt.A tanulók jobban megismerhették egymást.Az óra végén pedig meghallgattuk a hónap dalát.


Az emberek az őszi erdőben a száraz, lehullott falevelek között tűzet gyújtottak, a kiürült vizes palackokat eldobálták.
Ami szép felfedezhető mégis az erdőben egy mókus aki éppen eleséget gyűjt magának.

Az emberek az őszi erdőben a száraz, lehullott falevelek között tűzet gyújtottak, a kiürült vizes palackokat eldobálták.
Ami szép felfedezhető mégis az erdőben egy mókus aki éppen eleséget gyűjt magának.