fontosak a társas kapcsolatok?
– mert az emberek társas lények
– szükségünk van egymásra:
családra, barátokra, partner kapcsolatra, közösségre
– könnyebben beilleszkedünk a társadalomba, a mindennapi élet tevékenységeibe
– a jó példa motivál bennünket a nehéz helyzetek megoldására
Összegyűjtöttük és szókártyára írtuk a kapcsolatokat.
A Nyíregyházi Göllesz Viktor Általános Iskola, Szakiskola és EGYMI 5.osztályos tanulói igazán hálásak. 🙂
Rajz óra keretén belül alkottunk közös képet. Nagyon élvezték a gyerekek!
Csoportunkba a társas kapcsolatokról beszélgettünk ebben a hónapban.Hangsúlyoztuk az egymással való toleranciát, együttműködést, alkalmazkodást.Beszelgettünk a konfliktusok kezeléséről.
A megvalósítás a csendkörbe történt,ahol mindenki sorba választhatott magának egy barátot.Elmondhatta,hogy mit szeret a másikba,majd egy öleléssel fejezték ki szeretetüket a gyerekek. Érdekes volt látni az alakuló kapcsolatokat a kiscsoportosoknál.
Anekdota 1
Ebédelt egy család. Észrevettek egy repülőt, ami szivárványos csíkot húzott. A legkisebb lány felkiáltott.
– Ott lepül egy lepülő.
Erre az 5 bátyja:
– Az nem lepülő, hanem jepülő.
Az egész család nagyon nevetett. A nagypapa szájából a csirke is kiesett. Megvolt az alaphangulat. A nagymama beleharapott a tányéron lévő csirke combba, de az sípolni kezdett, mert kiderült, hogy a 8 éves fiú egy sípolós kutya játékra cserélte. Az apa, aki a tortát hozta megijedt és félre lépett. Rálépett egy gördeszkára, ami kigurult a lába alól és a torta a fején landolt. Fokozódott a hangulat.
Ennek az ebédnek is vége, ha ez több lett volna, a történet is tovább tartott volna.
Anekdota 2
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy család. A család elment egy szőlőbirtokra a vicces nagymamához és a szórakozott nagypapához.
– Pont jókor érkeztetek. Kész az ebéd!
Köszöntötte őket a nagymama.
Leültek a teraszon lévő asztalhoz, ahol sok finomság várt rájuk: krumplipüré, csirke, cékla és a felnőttek bora, a gyerekeknek meg kölyökpezsgő.
A nagypapa evés közben vicceket mesélt. Pl.
– Mi az? Négy lába van asztal, de nem szék.
A nagymama ezt válaszolta.
– Kop, kop! Ki kopog?
– Az ács
– Milyen ács?
– Hát a KA – LA- PÁCS!
A család jól szórakozott. Itt a vége fuss el véle!
