A tevékenység vezetője: Obbás Noémi
A tevékenység helye: Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és EGYMI
A tevékenység ideje:2019. március 27.
Gyerekek életkora: vegyes 3-8 év
Tevékenységben résztvevő gyerekszáma:5 fő
Csoport összetétele: vegyes csoport– SNI-s gyermek köztük (mozgásukban akadályozottak, Down-szindrómával élők, autisták, értelmileg akadályozottak)

Tevékenységi forma: Külső világ tevékeny megismerése (matematikai tartalommal)
Tevékenység témaköre: Háztáji állatok
1) Számfogalom megalapozása: tevékenykedtetés 3-as- 4-es illetve, 6-os számkörben
2) Csoportosítás (szín alapján)

Tevékenység megnevezése: A fent említett matematikai tartalmak, egyéni ill., mikrocsoportos tapasztalatszerzésen alapuló, játékos tevékenységbe ágyazása.
Munkaforma: egyéni illetve, mikrocsoportos
A tevékenység típusa: vegyes (gyakorló ill., új ismeretet átadó)
Tevékenység menete:
• Ráhangolódás: Napindító ölelés, egymás üdvözlése ölelés továbbadásával, énekszóval.
• Motiváció: János gazda szabadságra ment. Viseljük gondját az állatainak, amíg ő távol van!
• Közös cél kitűzése: „Látogassunk el a tanyára és etessük meg az állatokat!” „Figyelj nagyon, mert minden állomásnál vár rád majd valami kaland!”
• Tervezés: A foglalkozás megtervezésekor az óvodánk „Háziállatok és ház körül élő állatok megismerésére” irányuló aktuális projekt témáját, és a Boldog Óvoda program március havi tematikáját „Apró örömök élvezete” címmel egyaránt figyelembe vettem. A gyerekek tartalmas és gördülékeny tevékenykedtetése érdekében a foglalkozás során állomáshelyeket jelöltem ki. Indirekt irányítással, a facilitáló nevelők közvetlen közreműködésével terveztem lebonyolítani a tevékenységet.
A nevelőkkel előzetesen egyeztettem. Ismertettem velük, hogy az egyes állomáshelyeken milyen feladatokat várok el a gyermekektől.
• Megvalósítás:
– A csoportszobán belül 4 állomáshelyet alakítottam ki. Mindenegyes állomásnál kihelyeztem az adott állat/ok képét valamint, elhelyeztem az állatok etetésére szolgáló takarmányokat, műanyag tálcákat.
– A gyerekek 2-2 fős mikro csoportokban hajtották végre a feladatokat . A mikro csoportokhoz egy-egy nevelőt osztottam, a gyerekek tevékenységének könnyebb koordinálása végett.
• Differenciálás: A feladatokat a gyermekek életkora és aktuális fejlettségi szintje szerint differenciáltam. Ennek megfelelően két csoportra osztottam a tevékenységben részvevőket.
Kék csoport: Tagjai az 6-8 év közötti iskolába készülő gyermekek voltak (3főből 1fő vett részt a foglalkozáson). Feladatuk a 6-os számkörben történő tevékenykedés volt.
Rózsaszín csoport: A csoportot a 3-5 év közötti gyermekek alkották.
(5főből 4fő vett részt a foglalkozáson). Feladatukként a 3-4-es számkörben történő tevékenykedtetést jelöltem ki.

Állomáshelyek:
1.) A baromfiudvar: A baromfiudvarban a kék csapatnak a tyúk etetése volt a feladata. Minden kék csapattagnak 6 marék, takarmányt kellett a tálba szórnia. A rózsaszín csapatnak a kacsa etetését jelöltem ki feladatnak. Nekik 3-3 marék takarmányt kellett az etetőtálcára szórniuk. Az etetést követően a gyerekeknek szét is kellett válogatni a tyúk illetve, a kacsatojásokat szín alapján. A kék csapat a barna tartóba gyűjtötte a 6db (sárgásbarna) tyúktojást, míg a rózsaszín csapat egy fehér tartóba gyűjtötte a 3 db (fehér színű) kacsatojást. A szétválogatás végeztével a gyerekeknek meg is kellett számlálniuk a tojásokat (kék csapat-tyúktojásokat, rózsaszín csapat- kacsatojásokat), majd a szekrényre kihelyezett lapra annyit kellett nyomdázniuk ahány tojást számláltak.

2.) Kutya, macska ól: Míg a kékcsapatnak a kutya etetése, addig a piros csapatnak a macska etetése volt a feladata. A kék csapat tagjainak 6-6 marék, míg a piros csapat tagjainak 3-3 marék tápot kellett a tálcára szórniuk. Közös feladatként meg kellett számlálniuk, hogy az adott állatnak hány lába van, majd az ismeret rögzítéseként, annyit kellet dobbantaniuk ahány lábat számláltak.

3.) Istálló: (ló, birka, tehén) Míg a kékcsapatnak a ló etetése, addig a piros csapatnak a birka etetése volt a feladata. A kék csapat tagjainak 6-6 marék, míg a piros csapat tagjainak 3-3 marék szénát kellett a tálcára szórniuk. Ennél az állomásnál szintén feladatnak jelöltem ki a lábak megszámlálását, melynek rögzítéseként tapsolniuk kellett a gyerekeknek. A tehén etetése mindkét csoportnak feladata volt, majd az etetést követően a gyerekek kipróbálhatták milyen tehenet fejni. Emellett a gyerekek a nevelők hátára felülve átélhették a „lovaglás” élményét. Továbbá azt is megtapasztalhatták, hogy milyen érzés egy valódi birkagyapjút megsimogatni.
• Lezárás: A tevékenységek által igyekeztem a gyerekekkel megtapasztaltatni, az állattartással járó apró örömöket. A tevékenység zárásaként élményeiket közös beszélgetéssel dolgoztuk fel.
• Értékelés, dicséret: Egyéni és csoportos értékelés pozitív megerősítéssel, én üzenettel.

Reflexió: A sok tervezés és előkészület, amit maga után vont a tevékenység úgy gondolom meghozta a gyümölcsét. A gyermekek már a teremberendezés ideje alatt nagy izgalmi állapotba kerültek az általam használt eszközök, képek láttán. Buzgón figyeltek, érdeklődtek, hogy vajon milyen kalandok várnak majd rájuk. A feladatokat kicsattanó örömmel és nagy türelemmel, odafigyeléssel hajtották végre az egyes állomáshelyeken. Külön öröm volt számukra az általuk lefejt tej és a tyúk alól kiszedett tojások elfogyasztása a tízórai ideje alatt. Élvezhették saját munkájuk gyümölcsét. Összességében úgy gondolom, hogy a didaktikai céljaimat sikerült megvalósítanom a foglalkozás során. A sokszínű, érdekes és játékos, feladatokon keresztül a gyermekeknek sikerült megértetniük a közölt tartalmakat.

Obbás Noémi
Konduktor

A boldogóra foglalkozásunkat óvodai programokról készült fényképek nézegetésével indítottuk. Nagy lelkesedéssel idéztük fel azokat az eseményeket, ami t a fotók láttán a gyerekek újra átélhettek. Mindenki különösen, aki felismerte magát a képen, örömmel osztotta meg velünk egy-egy kedves emlékét. A közösen elvégzett örömleltár után, nagyon szívesen fogadták a hozzánk ellátogatott Örömkét. Vele együtt fedeztük fel, milyen fontos szerepük van az érzékszerveinknek abban, hogy észleljük, érezzük, kifejezzük apró örömeinket. Ennek megtapasztalására hozzájárult Góliát és Pirinkó története is, amit szintén érdeklődéssel hallgattak meg a gyerekek. Az „ Add tovább”játék segítségével jól tudtuk szemléltetni, gyakorolni , minden olyan gesztus ,mint a simogatás, a mosoly, ami az egymásra figyelést, szeretetet sugározza. A szeretet folyosóba lépve a kézfogás és az ölelés is apró, mégis maradandó örömöt jelentett valamennyi gyermek számára.