„Hála”
Minden nap a csoportba érkezve üdvözlési formát választanak a gyerekek ,ez lehet pacsizás,
ölelés,puszidobás,kézfogás,ökölpacsi,tisztelgés,kacsintás,integetés,meghajlás.
Miért hálásak a gyerekek a szüleiknek,miért mondanak köszönetet, falevél jelentette a hála köszönetet ,amelyet a hála fára helyeztek a gyerekek.
Bagdi Bella „Boldog vagyok”című dalára szoborjátékot játszottunk a gyerekekkel.
Amikor a zene elhallgatott a gyerekek pacsiztak,ölelték egymást,puszit dobtak,kezet fogtak,ököl pacsiztak,tisztelegtek,kacsintottak,integettek.

A nevelési év első boldogságórás tevékenységét A gyermekek világnapjához kötöttük. Beszélgettünk arról, hogy mi a hála, miért lehetnek hálásak a gyerekek a felnőtteknek, a felnőttek a gyerekeknek.
Ezután a gyerekek a Hálás család tagjainak bőrébe bújtak. Egy reggelüket játszottuk el, ahol az anyuka, Hálás Hanna reggelit készített a családnak. A gyerekek és az édesapa roppant hálásak voltak az anyukának, hálájukat szavakkal és tettekkel is kifejezték. (Megköszönték a gondoskodást, megölelték, megsímogatták őt).
A családi reggeli után szív alakzatot alkottunk a szőnyegen a gyerekek kedvenc játékaiból és alvókáiból. A csoport tagjai mindannyian megköszönték az adott tárgynak, hogy segít nekik. A játékok segítenek, hogy tartalmasan töltsük időnket az óvodában, az alvókák és plüssmackók pedig biztonságérzetet nyújtanak, segítenek elaludni délután a gyerekeknek.
Végül meghallgattuk Bagdi Bella Boldog vagyok című dalát, mely rendkívül elnyerte a gyerekek tetszését.

Most beszoktatós csoportom van, így kicsit nehezebb a témák feldolgozása. Ezt a témát A három pillangó című mese segítségével dolgoztuk fel. El is játszottuk a mesét. aranyosak voltak, amikor beszélgettünk, hogy mit gondolnak a háláról. Közös HÁLAFÁT készítettünk kézlenyomattal.

Azt gondolom, a felnőttek is egyre ritkábban használják a hála szót. Elsődleges célom ezért a hála, mint kifejezés megismertetése. Szinonimák segítségével, játékos módon értem el egy két nap alatt, hogy ez érthetővé váljon és használhatóvá. A fokozatosság elvét követtem és a hét minden napjába beleterveztem a boldogság témakört. Mivel első hét volt, így a nyári élmények feldolgozása is előtérbe került. Másrészt az aktuális időjárás adta magát, és a fontos, értékes tevékenységeket, amit a saját környezetünkben (óvoda udvaron) végezhettünk. A környezeti tartalmak bekapcsolását, az udvari munka jellegű tevékenységeket nem csak az időjárás adta ötletül, hanem a Boldogságóra kézikönyv meséje is (Bezzeg Andrea- A hálafa története). A fa történetéből el tudtam indítani egy olyan vonalat, ami egyrészt környezetvédelmi szempontból nagyon fontos (és aktuális probléma- szárazság, növények kiszáradása), benne van a gyermekek szemléletformálása a természettel, amiben az érzelmi nevelés is megvalósul. Amellett, hogy meg tudjuk beszélni, miért fontosak nekünk, embereknek a fák, bokrok, virágok, érzékenyítjük őket arra, hogy mivel tudunk segíteni a növényeknek. Csoportunk fákat, növényeket locsolt napi szinten. A gyerekek a héten örökbefogadott fájukról gondoskodhattak. Ezzel a segítségnyújtással szintén a hálánkat fejeztük ki a természet irányába. A hét közepén visszakanyarodtunk a nyári élményekhez (szülőktől előzetesen nyári élmény fotókat kértem), ahol a gyermekek beszámoltak a nyári fotójukon lévő programról, eseményről, nyaralásról. A beszélgetés során kifejezték mi tette őket boldoggá azon a nyaraláson, minek örültek a legjobban-> miért voltak hálásak? Ezt pedig egy közös nagy Hálafává varázsoltuk,a képekből fa formát ragasztva és kidíszítve a gyermekek által.
A boldogságmérő nyuszi azért volt fontos és érdekes eleme a hétnek, hogy valóban lemérjük a gyermekek érzelmi szintjét. Mivel első hét, sokan régóta nem voltak óvodában (ez járhatott némi stresszel), illetve új gyermekek is kapcsolódtak a csoportunkhoz. Első alkalommal még nem kértem indoklást, hogy miért a boldog (vagy éppen szomorú) nyuszira teszik a jelüket. Örömmel vettem tudomásul, hogy minden gyermek a mosolygós nyuszit választotta. A nyelvi kifejezőképesség miatt, és mert szerettem volna, ha a gyermekek a hét vége felé már használják maguktól a hála szót. Kértem, a boldogságmérő nyuszit úgy használják, hogy elmondják nekünk, miért a boldog nyuszit választották. Itt már az indoklás is megjelent és a hála, mint kifejezés használata a gyermekek kommunikációjában. A feladat nem volt kötelező, de minden gyermek egy rövid mondattal összefoglalta. Olyan mondatok hangzottak el, hogy Hálás vagyok, mert újra együtt vagyunk. Hálás vagyok, hogy meglocsoltuk a fákat. Hálás vagyok, hogy újra itt vannak a barátaim.