A szeptemberi téma feldolgozásánál azt próbáltam elérni, hogy a vegyes csoportunkba érkező kis 3 éves gyermekek is jól érezzék magukat, a nagyobbak pedig kapjanak valami újat, pluszt a tevékenységek során. Kezdésként relaxációs gyakorlattal és közös énekléssel oldottam a feszültséget, motiváltam a gyerekeket a közös játékra. Ezután a játszószőnyegre tettem lefele fordítva a gyerekek jeleit és kértem, hogy mindenki húzzon fel egyet. Akinek a jelét felhúzta, ahhoz a gyermekhez odament és ha tudott mondani neki olyat, amiért hálás neki, akkor elmondta. Megbeszéltük, hogy játszhatnak angyalkázást is, akinek a jele a kezükben van, annak a gyermeknek ma kedveskednek valamivel. Megkérdeztem azt is, hogy ki milyen kedvességnek örülne. A kisebbeknek ez még nem ment, de ők még csak most ismerkednek velünk és az óvodai élettel. Őket arra kértem, hogy simogassák meg a fejét annak, akinek a jele a kezükben van. Kicsit beszélgettünk arról, hogy mit jelent a hála, mit érzünk olyankor, amikor hálásak vagyunk. Közben megérkeztek hozzánk plüss barátaink: Sün Samu és Mókus Péter. Kolléganőmmel történetbe ágyazva megjelenítettünk egy szituációt, ahol Samu és Péter konfliktusba keveredtek és azt hogyan oldották meg. Hálasétát tettünk az óvodánkban, rámutattunk mi mindenért lehetünk hálásak.
A hála gyakorlása
Az elmúlt évben kezdtem a tiszabögi általános iskolában boldogságórákat tartani. Technika és tervezés órát tanítóként csempésztem be a negyedik osztályba a boldogság minden egyes összetevőjét. Már akkor tudtam, hogy a pozitív pszichológia és a kreativitás jól kiegészíti egymást.
Ebben a tanévben egy fiatalabb, második osztályos korosztállyal foglalkozok, ami lehetőséget ad egy újabb korcsoport megtapasztalására. A kreativitásnak továbbra is helyet szánok a boldogságórákon.
A szeptemberi hála támájú óra iránti érdeklődést a Napraforgó a napraforgó… relaxációs gyakorlattal indítottam. A relaxációt a hónap dalával kötöttem össze. A Szép nap, ölelj most… háladal segítségével mozgattuk át magunkat.
Fontosnak tartottam, hogy először megismerkedjünk a boldogsággal. Egy színes, mosolygós pillangóval keltettem fel a gyerekek érdeklődését, akit Boldogságnak neveztem el. Ez számtalan kérdés-válasz lehetőséget rejtett magában. Miért így hívják a pillangót? Milyen tulajdonságai lehetnek? …
Fokozatosan tértünk át a hónap témájára. Először arról beszélgettünk, hogy a pillangó kinek, miért lehet hálás. Beszélgettünk a hála saját életünkben betöltött szerepéről, boldogságfokozó hatásáról. A téma bevezetését munkafüzeti feladatokkal egészítettem ki.
A téma feldolgozásához a Hálafa történetét választottam. A mese hallgatása közben a gyerekek csodálatos színekkel örökítették meg az általuk elképzelt hálafát. A hálafa nagyon sok érdekes gondolatot indított el.
A napindító napraforgós relaxáció gyönyörű őszi napraforgók készítésére ihletett bennünket. Az elkészített hálavirágokat egymásnak ajándékoztuk, közben megfogalmaztuk, hogy miért lehetünk egymásnak hálásak. A megerősítésben az Első foglakozás meditációja segített bennünket.
Az óra zárása és összefoglalásaként elkészítettük a boldogságfalunkat az iskola folyosójára, amit mindenki megcsodálhat hónapról hónapra. A kihelyezett napraforgókertünk külön büszkeséggel tölt el, ugyanis közepén egy olyan hálafa szerepel, amit nyolcadikos tanulók színeztek a kicsik számára.
A téma továbbgondolásához apró, pici boldogságpillangókat vittek haza a gyerekek. A családtagjaikat fogják vele meglepni, sok-sok hálaüzenettel.
Orosházi Vörösmarti Mihály Általános Iskola Rákóczitelep Tagintézmény
Osztály: 4.osztály
Tantárgy: ének-zene
Dátum: 2025. szeptember
Téma: A Boldogságóra Erősség Program ajánlott témája: A Hála A hála erőssége azt jelenti, hogy nem tekinted magától értetődőnek a veled történő jó dolgokat, kifejezed a háládat, köszönetet mondasz még az apró örömökért is. Optimális erősséghasználat esetén hálát érzel az élet dolgaiért, amely irányulhat egy adott személyre vagy egy olyan erőre, amely nagyobb nálad. Legalább olyan jól ki tudod fejezni a háládat önmagad felé, mint mások felé. A hála együtt jár az élet értékelésével, igenlésével. Hálásak lehetünk annak, aki jól bánik velünk, a szerencsés „véletleneknek”, de ugyanígy hálásak lehetünk a balszerencséknek és az élet leckéinek is.
Fejlesztési területek:
• Érzelmi fejlesztés: Tudatosul a hála érzése és kifejezése, fejlődik az empátia és az együttérzés mások iránt, valamint az érzelmi elfogadás és az elengedés képessége.
• Szociális készségek: Fejlődik a közösségi együttműködés, a figyelem és odafigyelés a társakra, valamint a kommunikációs készség a közös éneklés, játék és beszélgetés során.
• Zenei és ritmikai készségek: Megtanulják az egyszerű dallamokat, fejlődik a ritmusérzék, valamint a ritmushangszerek segítségével a ritmikai készségek is erősödnek.
• Mozgásfejlesztés: Javul a finom- és nagymozgások koordinációja, fejlődik a térérzékelés és a csoportos mozgásban való részvétel.
• Kognitív képességek: Fejlődik a szövegértés és értelmezés, a kreatív gondolkodás és képzelőerő, valamint az önkifejezés írásban és rajzban.
• Esztétikai nevelés: Fejlődik a szépérzék, a zenei és irodalmi művek befogadása, valamint a kreatív rajzolás és vizuális kép képessége.
• Értékközvetítés, erkölcsi nevelés: Tudatosul a hála, önzetlenség és a természet körforgásának elfogadása, megértik az életciklusokat és az újrakezdés jelentőségét.
Időtartam Tevékenység, Tartalom
5 perc Ráhangolás
Közös éneklés: L.E.Gebhardi – Glória szálljon
Beszélgetés a dal hangulatáról és a hála érzéséről
Hangulati béke megteremtése a hála, és elfogadás érzelmi befogadásához
Kotta (Glória szálljon)
Tankönyv: Rápli Györgyi, Ének-zene, Évfolyam: 4, Kiadó: Oktatási Hivatal
15 perc Mese a háláról, felolvasás: A pitypang bóbitája (Fésűs Éva: Az ezüst hegedű)
Ez a történet egy hiú pitypangról szól, aki elveszíti hófehér bóbitáját, és először kétségbeesik. A tücsök segíteni próbál, de kiderül: a bóbiták már magként szálltak szét, hogy új virágok nőjenek belőlük. A pitypang végül ráébred, hogy ez nem veszteség, hanem ajándék — a jövő virágai az ő gyermekei lesznek. Ez a mese gyönyörűen tanítja a hála érzését, az önzetlenséget, és a természet körforgásának elfogadását.
1.számú melléklet
Megbeszélés: pitypang szomorúsága, hála érzése, kapcsolódás a dalhoz
A mese tartalmának megértése, az elengedés témájának feldolgozása
15 perc Ismétlés – dalcsokor
Tankönyv: Rápli Györgyi, Ének-zene, Évfolyam: 3, Kiadó: Oktatási Hivatal
1.Anyám, édesanyám (30.oldal) Az édesanya iránti szeretet és tisztelet kifejezése.
2.Volt nekem egy kicsikém (33.oldal).A visszaemlékezés gyakran hálával társul.
3.Ég a gyertya, ha meggyújtják (36.oldal).A gyertya szimbolizálhatja a szeretet, emlékezés és hála fényét.
Mozgásos játék, szabad tánc a Halász Judit: Bóbita című dalra kendővel
YouTube https://www.youtube.com/watch?v=lcOsL0Fux6U
Weöres Sándor: A Tündér 2.számú melléklet
7 perc Kreatív feldolgozás internetes letöltés: 2025. 09. 06.
3.számú melléklet
Írás: „Hálás vagyok azért, hogy…” és „Kinek mondanék köszönetet?”
Körkérdés
3 perc Lezárás Bagdi Bella Szép nap című dala
Összegzés: hála mint új kezdet, a mese, dal és mozgás egysége
Érzelmi értelmezés megerősítése, hála mindennapi megélése
Melléklet
1.számú melléklet
Mese – A pitypang bóbitája, internetes forrás és letöltés: https://ujhajtas.net.ua/mese-a-pitypang-bobitaja/ 2025. 09. 06.
kép https://zoldszeresz.hu/wp-content/uploads/2018/11/Gyermeklancfu3.jpg
Tücsök úrfi a hegedűjét hangolta, és körülnézett a réten, hogy melyik virágnak muzsikáljon. Megakadt a szeme a pitypangon. Igazán bájos volt, amint sárga szoknyáját lobogtatta, libegtette, játszi szélben teregette, pipiskedve hajladozott, bogárkáknak bólogatott.
A hőscincér kipödörte hosszú bajuszát, ha arra sétált, de még a harcias szarvasbogár is megszédült a közelében. A pitypang remegett a boldogságtól:
– Ó, de szép lehetek! Mindenkinél szebb!
Mosolyog rám a nap, körültáncolnak a lepkék, és örül a harmatcsepp, amely a szoknyámra hull! Milyen jó élni!
A tücsök naphosszat erről hegedült, és a hiú pitypang öntelten hallgatta. Egyszer aztán még gyönyörűbb akart lenni. Elhatározta, hogy felteszi hófehér bóbitáját, hadd ámuljanak-bámuljanak ezek a botladozó bogarak, és hadd irigykedjék a többi virág, hogy neki ilyen is van!
Vigyázva ringatta pelyhes fejecskéjét, és jó magasra emelte, hogy mindenki lássa. Éppen akkor szaladt arra egy pajkos szellő. Belekapott a fehér bóbitába, megcibálta, és huss! – magával sodorta. Repültek a pici bolyhok szanaszét, szem nem követhette őket. A pitypang ott állt kopasz fejecskéjével a rét közepén, és sikoltozva hajladozott a szél után:
– Add vissza! Hozd vissza! Gonosz szellő, fújd vissza!
De hol járt már akkor az a szél!…
A pitypang gyökérlábaival mérgesen rugdalta a földet:
-A bóbitámat akarom! Hozzátok vissza a bóbitámat!
Könnye hullott, mint a záporeső, úgy szegyeiké magát dísztelenségében. A tücsök nagyon megsajnálta és így szólt:
– Ne búsulj kis virág, majd én megkeresem azt a bóbitát.
Azzal mindjárt útnak is eredt. A pitypang pironkodva mélyre hajlott, hogy elrejtse magát a kíváncsiak elől, és türelmetlenül számolgatta a fűszálak zizzenését, amíg a tücsök vissza nem jött. Igen ám, de üres kézzel!
– Ó te ügyefogyott! Hát mégsem találtad meg? – zokogott keservesen a pitypang.
– De bizony megleltem – felelte vígan a tücsök -, csakhogy azt már soha többé nem teheted a fejedre!
– Még hogy én kopasz maradjak? – kiabált a pitypang. – Mi történt a bóbitámmal?
– Minden pelyhén egy-egy magocska vitorlázott, és már valamennyien beleültek a tóparti, puha földbe. Jövő tavaszra kikelnek, és szakasztott olyanok lesznek, mint te.
– Mint én?
– Ugyanúgy teregetik szirom-szoknyácskájukat, örülnek a nyárnak, az éltető napsugárnak. Hát nem csodálatos?
– Hiszen akkor azok az én virág-gyermekeim!
– Ügy bizony. És talán közöttük is akad majd olyan, aki csak szép és büszke akar lenni, semmi több – amíg a bóbitáját el nem viszi a szél
A réti virágok összenéztek.
A pitypang nem tudott válaszolni, mert valami meleg nedvecske hirtelen a torkára szaladt.
Azután a füvek halkan lábujjhegyre álltak, úgy hallgatták a tücsköt. Aki újra hegedülni kezdett.
És mindenki megértette, hogy miért éppen most hegedüli a legszebbik dalát, amikor az már minden szépségét elhullatta.
Fésüs Éva
2.számú melléklet
Weöres Sándor: A Tündér, internetes forrás és letöltés: https://www.nepmese.hu/index.php/mesetar/gyermekversek/91-weores-sandor-a-tunder
2025. 09. 06.
Bóbita, bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita, bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.
Bóbita, bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.
Bóbita,bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sűrűjében.
3.számú melléklet
Reflexió
A tanóra integrálta az érzelmi, szociális, kognitív és művészi fejlődést a hála alapértéke köré. A „Glória szálljon” című nyugtató zenei rész békés hangulatot teremtett, amely megnyitotta a gyerekeket a hála témája iránt, segítve őket az érzelmi befogadásban.
Fésűs Éva „A pitypang bóbitája” című meséje könnyen befogadható módon mutatta be az elfogadás, az elengedés és a veszteség újrakezdésként való felfogását. Ez a történet mély érzelmi fejlődést támogatott, és segített a gyerekeknek átélni a hálát, túlmutatva az egyszerű „köszönöm” kifejezésén.
A tantervből származó dalok a szeretet és a megbecsülés érzéseit idézték fel, míg a mozgásos és kreatív tevékenységek — mint a szabad tánc és a rajzolás — gazdagították az élményt. Az órát a felemelő „Szép nap” című dal zárta, amely remekül összefoglalja a hála mint új kezdeti üzenetét.
A hála témájának sokoldalú feldolgozása révén bízom benne, hogy a gyerekek mélyebb megbecsüléssel távoztak az életükben lévő dolgok iránt, és megerősödött bennük a hála sokféle módon kifejezésének képessége.
A gyerekek ebben a korban már jobban értik, hogy a hála nemcsak a „köszönöm” kimondását jelenti, hanem annak felismerését is, hogy mások tettei, ajándékai vagy figyelmességei értéket adnak az életükhöz. A foglalkozás során a tanulók beszélgettek arról, miért fontos és jó érzés hálásnak lenni, majd konkrét példákat gyűjtöttek a mindennapjaikból. Gyakorolhatták a hála kifejezését írásban (pl. hálanapló rövid mondatokkal), rajzban (hálakártyák készítése), és közösen egy „Háladoboz” létrehozásával, ahová kis cetliken bedobták köszönetüket. A foglalkozás végén mindenki megoszthatott egyet ezek közül, így a közösség is átélhette az egymás iránti megbecsülés erejét.
A negyedikeseknél már hangsúly került arra, hogy a hála nemcsak tárgyakra vagy segítségre vonatkozik, hanem élményekre, közös időre és barátságokra is.
A hála azt jelenti, hogy észrevesszük és megbecsüljük mindazt a jót, amit mások adnak nekünk – legyen az egy mosoly, egy kedves szó, vagy akár egy finom reggeli. A kicsik számára a hála megélése nem nagy dolgokról szól, hanem apró örömökről, amelyeket minden nap megtapasztalhatnak. A foglalkozás során a gyerekek beszélgettek arról, miért jó érzés kimondani a „köszönöm”-öt, és hogy ezzel örömet szerezhetnek másoknak is. Játékos formában megosztották, kiknek hálásak, majd rajzzal kifejezték gondolataikat. A közös „Hálafa” elkészítése segített abban, hogy lássák: sok mindenért lehetünk hálásak, és mennyi szeretet vesz körül bennünket a mindennapokban. Mindenki elmondta , hogy ki miért hálás , én pedig egy kis papírszívre felírták és ebből készítettünk egy közös hálafát . Ez erősíti a pozitív gondolkodást, a barátságokat és a közösségi élményt is.
Megkezdődött az új nevelési év és mi nagy örömmel vetettük bele magunkat az új játékokba, fedezzük fel az új helyünket! A 23 gyermek, aki a kiscsoportból együtt érkezett, immár középsős lett! Hálásak vagyunk hogy szuper csapatként együtt folytathatjuk az ovis életünket.
A Süni csoportban a hála hónapjában közösen készítettünk hála-gyöngysort. A foglalkozás során a gyerekek gyöngyökből fűzték össze saját nyakláncukat, miközben megbeszéltük a gyöngyök színét, méretét és alakját. Ez remek lehetőséget adott a matematikai kompetenciák fejlesztésére (rendezés, összehasonlítás, számolás), valamint a szókincs bővítésére és a beszédkedv erősítésére.
Külön öröm volt látni, hogy a nagyobb gyerekek segítettek a kisebbeknek is a fűzésben, amiért én magam is kifejeztem hálámat feléjük. A tevékenység közben mindenki megfogalmazhatta, miért hálás, így mélyítettük a hála fogalmának megértését és személyes tartalommal való megtöltését. Nagyon aranyos mondatok hangzottak el, például: „hálás vagyok a testvéremért” vagy „hálás vagyok, mert vett nekem fagyit az apukám”.
A foglalkozás jó alkalmat teremtett arra is, hogy a legkisebb, befogadás alatt lévő gyerekeket jobban megismerjük, és ők is könnyebben bekapcsolódjanak a csoport közös tevékenységeibe. A gyerekek őszinte megnyilvánulásai, egymás iránti segítőkészsége, valamint a közösen átélt élmény jelentősen erősítette a csoportkohéziót.
A hála-gyöngysor készítése komplex módon járult hozzá a gyerekek fejlődéséhez: támogatta a matematikai gondolkodás és a nyelvi kifejezőkészség fejlődését, erősítette a beszédkedvet, miközben az érzelmi intelligencia és a társas kapcsolatok is mélyültek. A hála kifejezésének gyakorlása elősegítette az empátia, a pozitív érzelmek és a közösségi érzés erősödését, amely hosszú távon is fontos a harmonikus csoportlégkör kialakításában.
A foglalkozáson le kellett írniuk egy dolgot, amiért hálásak. A cetliket kiragasztottuk az osztályfalra.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
Óvodánkban vegyes csoportok működnek, ősszel nagyon sok új kisgyermek érkezett, ezért is kiemelten fontosnak tartom az érzelmi intelligencia megalapozását, fejlesztését, meleg, szeretetteljes légkör biztosítását, melyben a hónap témája a Hála sokat segített. Hiszen nem csak a nyári élenyeiket mesélték el a gyerekek, hanem a figyelem fókuszába került, hogy miért is jó óvodába járni, mi az amit a legjobban szeretnek a gyermekek.
Megnézhették a Cirmi óvodába megy című mesét, majd pedig ők maguk is macskává változtak és énekes körjátékokat játszottunk. Hiszen az ének és a mozgás együttese nagyon pozitív élményt ad a gyermekek számára, így mindenki boldog volt. Majd a nagyobb gyermekek el is dramatizálták a mese mondanivalóját. Másnap elkészítették saját magukat cica formájában, és elmesélték mi volt a legjobb óvodai élményük. A teremben elhelyeztem egy hálafát, amire egész hónapban mindennap kiteheti a jelét az a kisgyermek, aki azon a napon valamiért nagyon hálás volt, így fókuszálva tudatosan a figyelmet az apró, pozitív történések észrevételére, megalapozva a gyermekek optimista látásmódját.