Az első hónap témája a hála: 2 órán foglalkoztunk vele, a képek önmagukért beszélnek! 🙂

A 3.a osztállyal etikaóra keretében beszélgettünk a szeptemberi témáról, a háláról. Nem minden tanuló volt pontosan tisztában a fogalommal, ezért néhányan személyes példákat elmesélve ébresztették rá társaikat arra, hogy mit értünk a mai téma értelmezése alatt. Így már mindenki kijelentette, érezte már hálásnak magát valamiért az életében. Gyorsan megszülettek a Hálafa levelére írandó ötletek, büszkén fejtették ki társaiknak az általuk írt 1-1 szó, fogalom bővebb magyarázatát.

Készítettünk egy olyan ablakot is, amelyen kis rajzaikkal mutathatták be, mitől látják boldognak a világot. Itt jellemzően saját szubjektív élményeiket dolgozták fel, életkorukból adódóan még nem globális kérdésekben gondolkodtak.

A gyerekek élvezték a közös munkát, hogy óra végére egy színes, mindenki alkotóenergiáját magába foglaló produktum jött létre.

Ebben a hónapban már többször elővettük a hála témáját. Már készül az ablakunk is, aminek a fő helyén hálásak vagyunk a boldogságóra koordinátorainak, akik hónapról hónapra segítenek minket ahhoz, hogy egyre boldogabbak legyünk és pozitívan álljunk az élethez. Hálásak vagyunk Bagdi Bellának, aki az egészet megálmodta és minden segítőjének, akik megvalósítják az álmot és tovább szövik azt. Hálásan köszönjük!

Először csak néztük egymást. 23 szempár várt, és én is vártam. És, ahogy néztem őket, azt éreztem, hogy minden rendben van. Ezek a gyerekek itt vannak. És én is itt vagyok. Együtt útnak indultunk egy szeptemberi délutánon. A szülők nyitottak voltak, így napközi keretein belül, minden nap lehetőségünk van arra, hogy „boldogok” legyünk. Szerencsére az iskola vezetősége maximálisan támogatja a programot, így lehetőségem nyílt arra is, hogy a napközis foglalkozásokat teljes egészében a boldogság program témaköreire építsem fel. Így valójában minden délutánunk a hónap témája köré épül, de lévén, hogy elsősökről van szó, nem olyan töményen. Első alkalommal beszélgetünk, második alkalommal már jön a hónap meséje, játékokkal, dalokkal, és harmadik alkalommal már készítünk is valamit. ÉSSSS! Ezt minden héten meg tudjuk tenni.
Eddig csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. A gyereke szeretik, aktívak, és a tényleg csodás dolgokért tudnak hálát adni. Még a félénkebbek is, mikor elkészültek a hála kezek, lelkesen elmesélték, hogy ők miért hálásak. Eddig már készítettünk hála leveleket, hála kezet. Boldogság várat, ami végül egy jó nagy boldogság massza lett, de a lábnyomok a gyerekeké, és magukénak érzik az utat.

Hálafát készítettünk szivecskèkből