A hála életünk egyik fő mozgatórugója, motivációja. A gyerekek nagyon érzékenyek és nagyon tele van a szívük, ezt a beszélgetések alkalmával láttatni engedik…
A hála gyakorlása
Az osztály nagy izgalommal várta a találkozást. Nagy örömömre, nagyon szeretnek beszélgetni. A téma nagyon tetszett nekik, és bátran meséltek el élményeket az adott témában. Megbeszéltük a jövőben, és az elkövetkező napokban, hogyan fogjuk még a témát körbejárni. Van aki még filmet szeretne készíteni a hónapban, és van aki a családjába szeretné a témát megbeszélni. Többen a rajz mellett döntöttek, melyet több csoportban készítettek el.
A Református Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény Óvodájának szitakötő csoportjába hét sajátos nevelési igényű képességeiben és korában eltérő gyermek jár, hat fiú gyermek és egy lány, a csoport tagjai még az óvónő és a gyógypedagógiai asszisztens. A szitakötő csoport az óvoda integráló csoportja a 2019/2020-as tanév szeptemberétől.
A csoportban lévő gyermekek közül három érkezett ebben a tanévben az intézményünkbe és négy gyermek más-más csoportokból érkezett a szitakötő csoportba. Az összeszokás és a beilleszkedés gördülékenyen és jókedvűen zajlik.
A hála téma bevezetése több nap előzetes beszélgetéssel kezdődött, majd a foglalkozások egy „hála nap ” keretein belül valósultak meg.
A fogalomtisztázás már a beszélgetés elején megmutatta, hogy a szitakötő csoport élvezi fogja ennek a témának minden tevékenységét. A gyermekek több módon fogalmazták meg a hálát, de a legkedvesebb mégis ez volt: ” a hála az a valami amitől az arcunk mosolyogni kezd és a pocakunkban is mozog valami”
A hála napján a tevékenység bevezetése a szabad játék ideje alatt a relaxációs gyakorlatok kipróbálásával indult, az irka-firka és a körbe- körbe rajzolási módszerrel. Ezen tevékenység ideje alatt kis tükrök segítségével a foglalkozás előtt és után is megvizsgáltuk az arcunkat- a legtöbb megállapítás szerint ez a módszer nevettet minket-
A relaxációs tevékenységet követően a munkafüzet egyik feladatát választottuk ráhangolódásnak, amelyben a gyermekek azokat színezhetik ki amiért hálásak.
A napirendünknek megfelelően a reggeli kör következett, ahol a nap,évszak,időjárás, hiányzók megbeszélését követően elutaztunk meseországba a mesefánk alatt a szőnyegen, a következő mondókával : „mesország, mesevár a kicsi szél arra jár. Azt susogja : gyere már! Ez a mese téged vár!” Majd az óvó néni furulyája egy mesedallamot hozott a gyerekeknek a mese címével : ” meseország közepében áll ott egy fa, a hála fa ”
Ezt követően meghallgatták a gyermekek a hálafa című mesét. A mesét követően kerestünk a hála és a mesefánk között hasonlóságokat és a legtöbb hasonlóságot a levelekben lelték a gyerekek, hiszen a mi fánk is hullajt levelet, hogy az alatta lévő gyermekeket megmosolyogtassa. Így kipróbáltuk a levéladogató játékot, a hejj Dunáról fú a szél című dalra.
A játékot követően megdicsértem a gyermekeket, majd az udvarra készültünk, azzal a tudattal, hogy az udvart éppen szépíti a kertész bácsi. Az egyik gyermek elmondta, hogy segíthetnénk neki, hiszen mindig széppé teszi nekünk a teret, így gereblyével indultunk az udvarra , majd segítettünk hálából az udvaron.
Persze ezt egy kis leveles játék is követte!
Végezetül ebéd előtt a levelek hullásáról készítettünk egy kis montázst, amit a gyermekek szekrényén helyeztünk el.
A szitakötő csoport a hálafa című mese meghallgatása után, illetve a kerti munkában való részvétel után elmesélte, hogy mi is hálásak lehetünk a falevelekért az árnyék a levegő és a szuper szórakozás miatt !
A boldogságórához nem elég 45 perc…
Az első foglalkozás előtt már beszéltem a gyerekeknek a programról, készítettünk plakátokat, melyek felkerültek a terem dekorációi közé. Amikor úgy láttam, hogy kellően felkészült mindenki az első foglalkozásra, akkor hozzáláttam, hogy „boldogítsam” őket. A foglalkozás első felében a boldogságról és a háláról beszélgettünk, egy kis ízelítőt adtam az elméletből: a hála hatásairól és a hálás gondolkodás előnyeiről szóltam.
Első feladatunk volt szavak gyűjtése a hálavershez. A versírás meglepően könnyen ment a tanulóknak, talán azért, mert a csoport vegyes életkorú tanulókból áll. ( 2.- 8. osztályig)
A foglakozás második felében az ötletes rajzokból elkészítettük az „ablakot”, melyen keresztül látják a világ szépségeit, ami boldogságot okoz számukra. A zárókörben mindannyian megfogalmaztuk, hogy miért és kinek leszünk hálásak ezen a héten, majd felolvastuk a közös versünket.
Azt gondolom, hogy a gyerekek kedvence lesz az óra eleji stresszoldás, az óra végi relaxáció és a zene. Közkívánatra a hónap dalát többször is meghallgattuk.
Hálás vagyok az életért,
A drága szüleimért,
Akik szeretnek és segítenek,
Mindig boldoggá tesznek.
Hálás vagyok, hogy van családom,
sok testvérem és állatom.
Az Istennek a két szememért,
a két fülemért, karjaimért
és lábaimért.
Hálás vagyok a házért, ahol lakom,
a kertért, ahol játszom.
Hálás vagyok, hogy van miért felkelni
és minden nap küzdeni.
Montessori Mária Kétnyelvű Óvoda és Bölcsőde
Igazán Bensőségesre sikeredett a mai kirándulás a Hála erdőbe. Ellazulásként egyenként mozgó, susogó fákká varázsolódtunk. Megbeszéltük, hogy Hálásnak lenni azt is jelenti, hogy valamit köszönünk. Körbe adtuk a Hála tobozt és mindenki elmondhatta miért Hálás. Megható szavakat is hallhattunk. Volt Aki azért, mert Anyukája Szereti, volt Aki azért, mert Létezhetnek a Szülei és olyan is, Aki Szeret minden nap oviba jönni és az egész Csoportot Szereti.
Meglepetésként kaptak egy bábjátékot a Gyerekek, Öröm volt hallgatni, ahogy kacagtak. 🙂 Aztán lerajzolták a saját Hála fájukat (a kezüket), aminek a közepébe belekerülhetett Amiért Hálásak.
Köszönjük a lehetőséget! <3