Boldogságóra: 1. A hála
Az óra időpontja: 2019. szeptember 19.
Résztvevők: 2. osztály
Fejlesztendő kompetenciák :
• beszédkészség, beszédbátorság fejlesztése
• önismereti gyakorlatok
• megfelelő nyelvhasználat fejlesztése
• alkalmazkodás, egymásra figyelés.
• esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése

Az első foglalkozást az alábbi idézettel indítottam:
„ Milyen kivételes ajándék a mosoly!
Hiszen nem kerül semmibe, de szívmelengető,
csak pillanatig él, de az emléke megmarad.
Örömet szerez és táplálja a jóindulatot.
kiváló ellenméreg irigység és rosszindulat ellen.
Biztatást ad a csüggedőnek, erőt önt bele.
Nem lehet megvenni, kölcsönkérni, ellopni,
nem jelent földi javakat senkinek mindaddig,
amíg önként és jó szívvel meg nem ajándékoznak vele.
Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy rád mosolyogjon,
nézz rá derűsen, mert senkinek sincs nagyobb szüksége a mosolyra,
mint annak, aki már nem tud mosolyogni.” ( Dale Carnegie)

A hála témakörét dolgoztuk fel irányított beszélgetés formájában. A gyerekek ügyesen megfogalmazták, hogy tettek és érzelmek hatására kik azok a személyek, akik felé hálát éreznek. Elsősorban az édesanyákat említették, de az édesapák, nagymamák és a tanító nénik sem maradtak ki a sorból. A hónap dalát is meghallgattuk, s rajzot készítettünk. Ez utóbbit egy ablakba rendezve felragasztottuk, melyen „ kitekintve” ezentúl , így látjuk a világot. Az ablakba természetesen fényforrásként, éltetőként a Nap is felkerült. Készítettünk egy „boldogságfát” is, melyre a gyerekek feltűzhették azoknak a nevét, akiknek hálával tartoznak. Ezt a fát a tanév végéig tovább fogjuk nevekkel szaporítani.
Az óra értékelésénél kiderült, hogy több kisgyermeknek pozitív irányba változott az érzelmi intelligenciája vagy ahhoz megerősítést kapott. Remélem az életben is kamatoztatják a hallottakat és pozitív hozzáállással, személyiséggel élik majd boldogan életüket.

Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)

Az összevont 1-2-3.osztályos napközis gyerekekkel egy délutáni foglalkozáson meghallgattuk a hónap dalát, játszottunk egy játékot(Boldog voltam, amikor…. Örültem, amikor….. Hálás vagyok azért, mert….. fejezd be a mondatot), amivel egymásra, a témára hangolódtak a gyerekek. Nehéz még 6-10 évesen ezeket az érzéseket megfogalmazni, főleg olyan családokból kikerülve, ahol nem biztos, hogy megélhetik a mindennapi életben ezeket az érzéseket, de a maguk módján megfogalmazva, olyan dolgok kerültek elő, amely más számára csak apróság , de nekik a legnagyobb öröm (pl. mosolyogtál rám, megjöttél, megöleltél….). Beszélgettünk az őket boldoggá tévő dolgokról, eseményekről, elkészítettük a közös boldogság- , hálafánkat.
Majd rajzot készítettek a gyerekek arról, hogyha kinéznek az ablakon, miért lehetnek hálásak. A képek láttán itt sem kell több szó arról, hogy nem mindig a legnagyobb tárgyi ajándék tesz minket boldoggá. Legyünk hálásak a napért, az esőért, fákért, barátokért, családért. Néha mi felnőttek is tanulhatunk a gyerekektől! Nekem óriási élmény volt, már az első foglalkozás is. De a gyerekek is szívesen vettek részt benne.

Boldogságóra keretében osztályommal megnéztük „Az utolsó padban” című magyar filmet. A végén két kérdésre vártam választ a gyerekektől:
1. Miért lehetett hálás a történet főszereplője Kati?
2. Miért lehettek hálásak az osztály tanulói?
A következő válaszokat adták pl.:
– Az osztály tanulói hálásak lehetnek, hogy nem olyan helyre születtek mint Kati. Hálásak lehetnek a nagyon jó tanító néniért is. Ez az eset megtanította az osztályt arra, hogy nem a pénz a szépség a fontos.
– Kati hálás lehet, hogy ilyen jó osztályba került. Hálás lehet a jó embereknek, akik segítettek neki. Hálás lehet a szereplési lehetőségért, hogy járhat iskolába, tanulhat.

Az idei év első boldogságóráján, melynek témája a hála gyakorlása, meghallgattuk a hónap dalát, ami mindenkinek nagyon tetszett. Ezután beszélgettünk a hála fogalmáról, hogy mit is jelent hálásnak lenni, mennyi mindenért lehetünk hálásak. Megbeszéltük, hogyan tudjuk kifejezni a hálánkat valaki felé. Beszélgettünk arról is, hogy nemcsak embereknek lehetünk hálásak, hanem akár a természetnek is. Örülhetünk a napsütésnek, a jó időnek, madárcsicsergésnek, az évszakok vagy akár a napszakok váltakozásának, stb. Elkészítettük „hálafánkat”, melyen felsoroltuk, ki mindenkinek, mi mindenért vagyunk hálásak. Az óra végén összegyűjtöttük, miért lehetünk hálásak az osztálytársainknak, s egy baráti öleléssel fejeztük ki hálánkat a másik iránt. Jó hangulatban, vidáman zártuk az órát, csupa pozitív érzéssel feltöltődve.

A gyerekek szívesen mesélték el és rajzolták le azokat a velük történő szituációkat, melyekben hálájukat fejezték ki.