Újra elkezdődött a Boldogságóra a csoportunkban. Ebben a tanévben óvodánk legkisebbjei ismerkednek meg a „Boldogság pillanatokkal”. Az első boldogságóránkat a Fújj,fújj… relaxációval kezdtük , majd meghallgattuk és táncoltunk a hónap dalára. Megismerkedtünk csoportunk „boldogság minyonával” és elkészítettük a mi kis hálaszívünket a gyerekek kéznyomataival. A hálafa meséjét is figyelemmel meghallgattuk, majd a boldogság kicsi kék madarát annak a társuknak adták a gyerekek, akit nagyon megszerettek.
A foglalkozásunkat a Boldog vagyok … zenével fejeztük be, örömmel, mosolyogva mozogtunk a kedves dalra. Sok-sok mosolygós pillanatot adott ez a „boldogságóra is”
A hála gyakorlása
A hónap témáját – a boldogságfokozó hálát – egy héten keresztül dolgoztuk fel vegyes életkorú csoportommal. A tevékenységek kezdetét mindig egy kedves dallam jelezte, mely a mesehívó furulyámból szólalt meg. A gyerekeknek bemutattam Boldog Dórit, aki mondókájával is segítette a mese felvezetését. A programban felajánlott Hálafa történetét meséltem el, kihasználva benne minden interakciós lehetőséget. A történet megértését igyekeztem elősegíteni tárgyakkal, plüss állatokkal. A mese után meghallgattuk a témához kapcsolódó hónap dalát /Bagdi Bella: Szép nap!/, közrefogva a csoportszobában elhelyezett hálafánkat. A gyerekek spontán megsimogatták a fácskát, mikor elhaladtak mellette. Ezt követően felkínáltam színező gyanánt a munkafüzetben található hálafa mandalát. Sokan szívesen vállalkoztak a vizuális tevékenységre, de aprólékos kidolgozása miatt, több napba tellett, mire elkészültek a gyönyörű fák.
A második napon a mese meghallgatását követően a tevékenység gerincét a hálakéz megrajzolása, színezése illetve saját hálánk, köszönetünk megfogalmazása jelentette. Jó volt hallani, hogy a gyerekek közül többen is a szüleikért, a családjukért hálásak. A papírkezeket kivágás után felragasztottuk a mesénk „főszereplőjére”, így már több értelemben is valóban hálafává vált. Kerestünk a csoportszobában egy olyan alkalmas helyet, ahol elhelyezhettük, és ha rápillantottunk, emlékeztetett bennünket a hálára.
A harmadik foglalkozást a „Szép nap” c. dallal indítottam és a gyerekeket egy kedves játékra invitáltam. A kezdeményezésem a hála, a szeretet kifejezésére irányult oly módon, hogy a gyerekek egymás után választhattak a társak közül valakit, akiért hálásak, hogy itt van a csoportban és megölelhették. A játékot én kezdtem, s az láncszerűen folytatódott. Arra ügyeltem, hogy senki ne maradjon ki belőle. Jó volt látni a gyerekek mosolygós arcát, alkalmanként mély érzelmeket, amikor kiválasztásra kerültek. Az aznapi mesénk nem a szokott módon zajlott. Elmondtam a gyerekeknek, hogy most ők fognak mesélni, nem én. Persze fogok segíteni nekik, de az ő ötleteik alapján fog a mese íródni. Még soha nem csináltunk ilyet, ezért olyan mesealkotási módot választottam, ahol a mese elejét én találtam ki, s egy adott eseménynél a mondatot befejezetlenül hagytam, s onnan már a gyerekek folytatták. Akadozva indult a feladat, de segítő kérdésekkel egészen szép történet kerekedett „Hálás kisegér” címmel.
A negyedik napon kihasználtuk, hogy az intézményünknek van saját főzőkonyhája és HÁLÁS ALMÁS süteményt sütöttünk. Az almát a gyerekek darálták a kavart tésztába és megfigyelhették a süteménykészítés minden fontos lépését. Megannyi fejlesztési lehetőséget kihasználtunk e tevékenység során. A süti ízlett mindenkinek és hamar elfogyott. A szülőknek csak a Hálás-almás receptje maradt, amit a gyerekek hazavittek, s ha kedvük tartja, otthon is elkészíthetik. Remélem, páran megteszik!
Az ötödik napon a boldogság volt fókuszban. Tisztáztuk kinek, mit jelent a boldogság, ki, mikor örül. A csoportszoba falára felkerült egy hungarocellből készült vár, amely a mi csoportunk Boldogság vára. A gyerekekkel megfigyeltük a hosszú lépcsősort, mely a várba vezet. Mi ezen a héten felléptünk az első lépcsőfokra, mert gyakoroltuk a hálát. Ennek jeléül felragasztottuk a virágokat a legalsó lépcsőfokra.
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
Első osztályban felküzdöttük magunkat a Boldogság várába vezető 10 lépcsőfokon. Most második osztályban belépünk a vár kapuján és a palota 10 titkos ajtajához keressük a kulcsokat.
„Szobaajtók most még zárva, kulcsot keresünk hozzája.”
A megküzdés mondókájával indultunk el a közös úton. A vár kapuja előtt maci (tanító néni) ült, aki nagy bajban volt. Értéktelennek, ügyetlennek érezte magát, hiszen elvesztette a tündérek varázsdobozát, amit rábíztak. A gyerekek próbálták felvidítani, vigasztalni. Megölelték, biztatták és segítettek neki a dobozt megkeresni. Maci hálából a gyerekeknek adta az 1. kulcsot és egy új játékot is tanított nekik: Játsszunk cirkuszt!
Nagy nevetés, boldogság volt osztályunkban.
Közös énekléssel ért véget az óra, amikor is saját Hála dalunkat adtuk elő.
Hallgassátok és énekeljétek ti is, ha tetszik!
Nagy örömünkre az idei tanévben iskolánk is elnyerhette a Boldog Iskola címet. Miután átvettük oklevelünket a díjátadó ünnepségen, nagy erőkkel vetettük bele magunkat „boldogságos” kollegáinkkal a munkába. A 3.osztályos Vasváris Szívecskéim egy rendkívül szerethető, összetartó 16 fős kis közösség. Mindenféle új dologra nagyon nyitottak. Alig várták,hogy Boldogságórát tartsunk. Ennek tudatában még maximálisabban igyekeztem felkészülni erre az órára. Beszélgettünk, tevékenykedtünk, énekeltünk és játszottunk. Minden egyes pillanatát élvezték a Szívecskék, éppen ezért, nem is tudtunk megállni egy óránál, de úgy érzem, ezeket a témákat nem is lehet egy órában körbejárni,hogy valóban a gyermek lelkére tudjon hatni. Kineveztünk egy A/5-ös sima füzetet Boldog füzetnek, melyet önállóan dekorálhattak, illetve ebben fogjuk a témákat feldolgozni. Rajzolunk, színezünk, gondolatokat fogunk közösen egy egyénileg megfogalmazni benne. Éreztem a tanulóimon mennyire jó érzés beszélgetni olyan dolgokról, melyek valóban a lelküket megérintik. Csoportmunkában felírhatták, mi jut eszükbe a a HÁLA szóról. Az intézmény hálafájára készítettünk szívecske levelet, melyen egy mondatban megfogalmazták,hogy miért hálásak az életben. A munkafüzet hálavirágát is elkészítették. Iskolánk hála befőttjébe egy papírra azt kellett felírniuk, hogy melyik tanító néninek vagy tanító bácsinak miért hálásak. A hetet egy Mihály naphoz kapcsolódó bolhapiaccal zártuk osztályunkban, ahol ismét hálásak voltunk a vásárlóinknak. Ezt úgy nyilvánítottuk ki, hogy hálakosarat állítottunk ki a bolhapiac egyik asztalára. A kedves vásárlóinkat megkértünk, hogy távozáskor vegyenek ki egy kis hálapapírt, melyen boldogsággal, hálával kapcsolatos idézeteket olvashattak. Haza is vittek természetesen a hála jótékony hatásából a tanulóim, nemcsak a szívükben, hanem hálakupon formájában. Erről már kaptam szívet melengető szülői visszajelzést is. 🙂 Mivel a Hála évében járunk, így minden nap a harmadikosok felírják egy szívecskére,hogy melyik társuknak miért hálásak adott nap, ezt felragasztjuk a termünk hála falára, és péntekenként mindig elveheti az, akinek szól. Alig várjuk, hogy a következő témával folytassuk a Boldogság óráinkat.
Köszönjük,hogy Hozzátok tartozhatunk!!!
Tiszalúci Önálló Napközi Otthonos Óvoda
Szeptember (mint minden évben) a beszoktatás időszaka, idén pedig sok új gyermek érkezett a csoportunk közösségébe. A megnövekedett létszámú új gyermekek miatt nehezebben ment a téma feldolgozása. A gyerekek sok segítséggel tudták megfogalmazni, hogy kinek és miért hálásak. A kisebbek és az újak a családjukra vonatkozóan, a nagyobbak pedig a családjukra és az óvoda életével kapcsolatosan mondták el, hogy kinek mit köszönnek meg. A hónap dalának meghallgatása közben szívesebben kezdtek el beszélgetni az érzéseikről. Több szituációs játékot eljátszottunk, amivel kifejezhették az érzéseiket.
Böbe óvónéni