Beszámoló az első boldogságóra megtartásáról a Mendei Mesevár Óvoda és Bölcsőde Törpike csoportjában
A hála téma feldolgozása/ 5-6 évesek csoportja/

Az óvodában mindig azon munkálkodunk, hogyan tegyük színesebbé, érdekesebbé a minden napokat a gyerekek számára.
Ezért is éreztük szükségességét annak, hogy pályázzunk a Boldog Óvoda cím elnyerésére. Nagy örömmel nyugtáztuk pályázatunk sikerességét, és boldogan vettük át oklevelünket a cím átadó ünnepségen. Minden hónapban egy boldogság órát tartunk a csoportban, amelyeket beszámolóval, képekkel igazolunk.
Úgy gondolom, a boldogság órák megtartása, majd nagyon jó lehetőséget nyújt a gyerekek szemléletének, a világról alkotott képzeletének alakítására, formálására. Arra törekszem, a tevékenységek tervezésénél, hogy jelen legyen a sokszínűség, a sokoldalú megtapasztalás, és a gyerekek bevonása a különböző feladatokba.
A hála téma feldolgozásánál is ez vezérelte munkámat.
A tevékenység tervezésénél figyelembe vettem a gyerekek egyéni képességeit, teherbírását, együttműködési képességét.
Erre alapoztam az eszközök és tevékenységek differenciált biztosítását, valamint a segítségnyújtás módját és az önállóság optimális biztosítását.
A motiválás során olyan együttes élményre kívántam alapozni, amely alkalmat ad a hangulati elemek bemutatására, és a gyerekek képzeletének mozgósítására.
A gyerekek örömmel, kíváncsian vettek rész a közös tevékenységben, sikerült érdeklődésüket felkelteni és mindvégig fenntartani. A foglalkozást zenehallgatással indítottuk, majd többszöri meghallgatás után már közösen is énekeltünk. A közös éneklés megalapozta az érzelmi ráhangolódást.
A relaxációs feladatoknál nagyon élvezték a gyerekek a különböző mozgásformákat, igényelték a többszöri ismétlésüket.
A téma bevezetésénél a közös játékban mindenki örömmel vett részt, és a játékszabályokat igyekeztek be is tartani.
A mesélés alkalmával, örömmel nyugtáztam, hogy mindenki kényelmesen elhelyezkedett, kíváncsian várta az új mesét.
A mese rögzítésénél, az újra mesélésnél bevontam a gyerekeket, mint szereplőket a mesélésbe. Pozitív eredménynek tartom, a kellemes légkört, a mások iránti figyelem megnyilvánulásait. Az alkalmazott módszerekkel, a gyerekek fantáziájának, mozgás kultúrájának, színismeretének, alkotó képzeletének fejlődését céloztam meg.
A több oldalról megerősített tapasztalatszerzés megteremtésével arra törekedtem, hogy figyeljek a gyerekek érzelemvezéreltségére, mert az érdekes, pozitív hatások mély nyomokat hagynak bennük.
A felhasznált eszközök színesebbé tették a tevékenységet, az érdeklődés felkeltését célozták.
A sok közös játékkal, együtt munkálkodással a közösség további erősítését, a meglévő barátságok megtartását, a csoport összetartását szerettem volna tovább fejleszteni.
A mesével, az új fogalom sokoldalú megközelítésével, és annak rögzítésével az örömszerzés, ismeretszerzés volt a célom.
A zenével, a közös énekléssel a gyerekek érdeklődését kívántam fokozni a zenei tevékenységek iránt. Arra törekedve, hogy a gyerekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága fejlődjön. A beszélgetés kezdeményezésével a már átélt élményekre való visszaemlékezést, azok felidézését céloztam meg. A mesei élmény elmélyítésénél alkalmaztam a már jól bevált játékainkat, átültetve a mostani mesére, amelyeket nagyon szeretnek a csoport tagjai.
Alkotókedvük erősítéséhez a hálafa elkészítését szántam, amelynek nagy sikere volt. Mindenki nagyon büszke volt a saját hálafájára, és őszintén mesélt arról, ő kinek hálás és miért. Elismerő szavaim, javaslataim hatására több variációt is kipróbáltak a gyerekek. Az alkotások megcsodálására már kevés időnk jutott, de a délutáni játékidőben hosszan csodáltuk együtt az elkészült műveket, sokat beszélgettünk róla. Készítettünk egy „hálaerdőt”, ahol hálafáink élnek.
A tevékenység eredményességét mutatja, hogy még napok után is beszélgettük a témáról és a közös munkáról.
Az átélt élmények még napokig megjelentek a gyerekek rajzaiban, játékában.