A „Napocska csoport” óvodásai egy héten át a család fontosságáról, a család melegéről és annak pozitivumairól tanultak, s arról, hogy milyen szerencsések, hogy családban élhetnek. Minden gyermek büszkén mutatta be saját családját. A beszélgetések során a gyerekek közt felmerült a kereszteléstől, az elmúlás gondolatáig minden.
Hálásak a családjukért!

Az idei tanévtől kezdtünk hozzá az óvodánkban a boldogságprogram gyakorlati alkalmazásához. Nagy lelkesedéssel, bizakodva a jó eredményekben.
Az első hónap feladata a hála gyakorlása, mely a leghatásosabb boldogságfokozó technika, mellyel képesek vagyunk semlegesíteni negatív érzéseinket. A mi csoportunkban is fontosnak tartom, hogy a gyerekek át tudják alakítani a negatív érzéseiket pozitívvá, hogy felismerjék és értékelni tudják a jót az életükben, hogy ez által erősödjön önbecsülésük, aktívabbak, kiegyensúlyozottabbak legyenek.
A beszoktatás időszaka jó alkalom volt az új program bevezetésére. Beszélgettünk a boldogság érzéséről, kifejezéséről. Megtanultuk a boldogságmondókát: „ A mai napon, a mai napon…”, melyet szívesen mondogatunk napközben is.
A csoportszoba dekorációjaként is kiváló lehetőséget nyújtott a boldogság várának elkészítése és elhelyezése.

A csoport életének része lett, bevezettük a csoport szokásai közé a reggeli beszélgető kör megindításához a Bagdy Bella: Szép nap… kezdetű dalát, mellyel napjainkat indítjuk. Segíti a szokásrendszer kialakítását, egységérzetet, az összetartozás érzését kelti a gyerekekben, és ráhangol az adott napra bennünket. Ezen felül minden reggel bárki elmondhatja, hogy aznap miért hálás, milyen pozitív gondolattal érkezett az óvodába, aminek kifejezése után hála sütihez hálalisztet tehet egy üvegbe.

Igyekeztem a csoport összetételének megfelelően (vegyes korcsoport), érdeklődési körét figyelembe véve kiválasztani a téma feldolgozásához a tevékenységeket.
Szívesen hallgatták a történetet a Hálafáról és a bajba jutott süniről. Ez utóbbit ők maguk is többször elbábozták a többieknek.
Nagyon gyermekbarát és könnyen tanulható, fülbemászó a Bella összes dallama. Mi a hónapban a már említett Szép nap… és a Boldog vagyok… kezdetű dalokat ismételgettük. A cd-ken található relaxációs zenéket használtuk fel ellazuláshoz, alvásidőben elalvás előtti, mesehallgatás utáni pillanatokhoz. Mindez hozzásegítette őket a feszültségeik felismeréséhez, testi érzékeik tudatosításához, és a stressz kezeléséhez.
Reggelente megismerkedtünk az „irkafirka”, a „körbe-körbe karikába”, az „almát szedj, ügyesedj…” és a „domborítok, mint a cica…” kezdetű relaxációs gyakorlatokkal is, mely mozgás alapú módszerek segítségemre voltak a legkedvezőbb indító lelki állapotok létrehozásában, szorongásoldásban és a cselekvési lehetőségek felszabadításában.
Igyekeztem a beszoktatás időszakában a mindennapos tevékenységeim tartalmaként beépíteni a hála gyakorlását. Ezáltal az ábrázoló tevékenységeink során elkészítettük a csoport hálafáját, melyre az ősz színeivel tenyérlenyomatként kerültek fel a levelek, melyekre mindenkivel ráírtunk 5 dolgot, amiért hálásak lehetnek. Ez lett az ajtódekorációnk.

Ezen felül elkészítettük a hálakertünket is, melyhez a virágokat a nagyobbak maguk vághatták ki, és a nap végén hálapecsétet gyűjthettek rájuk, mert megbeszéltük, és mindenki megemlíthetett egy valakit a csoportból, akinek aznak nagyon hálás, mert… ( Aki aznap a legtöbb pecsétet gyűjtötte, lett a kenyérosztónk az ebédnél.) Ez a tevékenység tudatosabbá tette megnyilvánulásaikat, hogy megerősíthessék a meglevő kapcsolataikat, de legfőbb célom az lett volna, hogy esetlegesen új kapcsolatokat is építhessenek, ami néhány esetben sikerült is. Külön örültem annak, amikor a beszoktatásban levő kiscsoportosaim mondtak hálát egymásnak és a nagyoknak.

Úgy gondolom a célom elértem a hónap feladatainak teljesítésével. Megismertünk egy új szemléletmódot, nézőpontot a világlátásunkhoz, mely jó alap lehet a továbbiakban. Megtanultuk, hogyan lehet észrevenni és értékelni, hogy ki miért fontos és értékes a számunkra. A gyermekközpontú tevékenységek, melyeket a téma feldolgozásához segítséget nyújtanak, nagyon hasznosnak bizonyult a számomra. Minden óvodai tevékenységhez beilleszthető volt, nagyon motiválttá tette a gyermekeket, fejlesztőleg hatott rájuk. Nemcsak erkölcsi, hanem szociális területeken és értelmi képességeik fejlesztésében is nagy szerepet játszott.
A tevékenység lezárásaként bevettük a családot is. Élményszerző sétánk alkalmával a közeli ligetből gesztenyét gyűjtöttünk és ebből vihettek haza a család tagjainak, azoknak akiknek valamiért köszönetet, hálát szerettek volna kifejezni.
Mindezen pozitív élményekkel kezdünk hozzá az új hónap „kihívásához”, az optimizmus gyakorlásához.

A tablónk közös munka eredménye, miközben készült, beszélgettünk, énekeltünk és hálát adtunk sok mindenért.

Mi tesz téged boldoggá?