Beszélgetés a boldogságról és háláról a gyerekekkel:
,,Roli:-Amikor pittyegek!
Dorka:-Amikor kapok valamit!
Eliza:-Amikor mamival megyek sétálni!
Misike:-Amikor tudok játszani a hóban!
Leila:-Amikor a szülinapom van!
Kriszta:-Amikor Kolcza mamánál vagyok!
Luca:-Amikor futok!
Krisztián:-Amikor tortát kapok!,,

A Maroslelei Zengő Óvoda a harmadik évben is megkapta a BOLDOG ÓVODA címet a Jobb Veled a Világ Alapítvány által kiírt pályázaton. Továbbra is minden hónapban szeretnénk elküldeni a beszámolót a megtartott foglalkozásokról.

A Boldogságóra témáinak előkészítéseként először a boldogságról beszélgettünk a gyerekekkel. Játékidőben igyekeztem a gyerekek érdeklődése szerint diferenciálni. Mikro csoportban megkérdeztem néhány gyermektől, hogy ők mitől érzik magukat boldognak, mi az aminek örülnek. Ezután elmondtam, hogy hallottam egy olyan várról, ahol mindenki jól érzi magát, a lakói sokat nevetnek és boldogok, úgy hívják, hogy boldogság vár. De nem tudom hogy nézhet ki, segítenek nekem megépíteni?. Az építésbe többen lelkesen bekapcsolódtak beindult a kis fantáziájuk. A lányoknak előre kinyomtatott várat adtam, akik színezéssel készítették el a várat. Az alkotásba bármilyen hirtelen odalépő gyermek becsatlakozhatott, hiszen annál szebb lesz a várunk minél többen színezik ki. (Boldogság vár elkészítése)
Később a teljes csoporttal beszélgető kör formájában foglalkoztunk a szomorúság-boldogság fogalmával (mitől lehet? hogy néz ki az arcunk ilyenkor? mit csinálunk ha szomorú kispajtást látunk? stb). Ezután eljátszottuk a csoport által közkedvelt Ha jó a kedved üsd a tenyered.. c dalt. Majd érzelemszobor játékot játszottunk (A gyerekek körben sétálnak, majd megjelenítik a megnevezett érzelmet- szomorúság, harag, unalom, boldogság). Ezután fantáziajáték keretében, csukott szemmel mindannyian elképzeltük milyen lehet a boldogság vára részletesen, ahol mindenki jól érzi magát és mindig vidám. (Közben néhány gyermeknek boldogságot/ szomorúságot kifejező kártyákat adtam. A kiszínezett várat pedig mindenki számára jól látható helyre függesztettem.) Amikor kinyitották a szemüket látták, hogy sikerült elkészíteni a mi boldogságvárunkat. Arra kértem őket,hogy aki kapott kártyát az utánozza le az arcával amit lát a kártyáján. A többieknek az volt a feladata, hogy kitalálják boldog vagy szomorú-e a társuk és betehetjük – e a kártyáját a boldogság várába vagy sem? A foglalkozás zárásaként pedig Küldöm a boldogságlabdát játszottunk.

A boldogságóra 1. témája a Hála gyakorlása . A tevékenységet mindennapos mozgással kezdtük a Bagdy Bella Boldog vagyok c dalára, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Ezután bemutattam nekik Boldog Dórát aki a boldogság várában lakik és eljött hozzánk vendégségbe és meglepetést is hozott. Ha vendég jön hozzánk úgy illik, hogy köszönjünk és bemutatkozzunk neki, ezért körbeadtuk a hálafa levelét (laminált falevél) és bemutatkoztunk Dórának (nevem, jelem). Ezután Dóra megkért, hogy meséljem el a gyerekeknek honnan van az ő levele. A hálafa meséjét síkbábokkal szemléltettetem, ami lekötötte a gyerekek figyelmét, érdeklődését. Ezután énekeltünk a napunknak, hogy süssön ránk a sugaraival (Süss fel nap, Jöjj ki napocska), majd megmelegítettük arcunkat és kezeinket a sugaraiban (Napimádó gyakorlat) , végül megtanultuk és eljátszottuk a Nap Nap fényes nap mondókát. Beszélgettünk a hála fogalmáról, felidéztük, hogy a mesében hogyan mondtak köszönetet az állatok az öreg fának. A munkafüzetben található feladatlap segítségével ötleteket gyűjtöttünk és bekarikáztuk mi az amiért hálásak lehetünk, miért mondhatunk köszönetet pl az anyukánknak. A tevékenység lezárásaként mindenki megfogalmazott minimum egy dolgot, amiért hálás lehet és elkészíthette a saját levelét a hálafánkra(tenyér rajz). Délutáni altatóként pedig meghallgattuk a Szép nap ölelj most át engem c dalt, ami szépen elcsendesítette a gyereket.
Bónuszként jó érzés volt látni, ahogy az egymástól való tanulás spontán megvalósul, hiszen másnap a nagyok önállóan meséltek a kisebbeknek élményeikről.