Boldogságòràt tartó pedagógus Fejes Erzsébet

A maci csoportba szeptemberben a meglévő középső csoportosok mellé megérkeztek a legkisebbek. A nagyokkal már sokszor beszélgettünk arról mi mindenért is lehetünk hálásak.
A szokások megismerése után, szüreti hetet tartatottunk az óvodában. Megbeszéltük mit érzünk olyankor amikor hálásak vagyunk. A gyerekek só-liszt gyurmából formáltak szőlőfürtöt. Minden szőlőszem egy hálát jelképez. (Apa, anya, mama, papa, testvér, reggeli kakaó stb.

Egy újabb nevelési év kezdődött, kisebb – nagyobb nehézségekkel. A szeptember hónap utolsó napjaiban a Boldogságórára készültünk. Megrajzoltam a gyerekek által kiválasztott várat és ők elmélyülten, szorgalmasan kifestették a Boldogságvárunkat. Közben beszélgettünk a színekről, hogy melyeket használják, ami a jókedvünket és a boldogságunkat mutatja. Elmondták, hogy a fekete az nem jókedvű szín, a többiek igen.
A foglalkozást egy mese bemutatásával kezdtem, melynek a végén megfogalmaztuk, hogy a szereplők, miért lehetnek hálásak. Ráébredtek arra, hogy ők miért lehetnek boldogak és hálásak, amit a hálafára írva, meg is fogalmaztak. „Van szülőm.” Van kistesóm.” „Mert finomak az ennivalók.” „Süt a Nap otthon.”
Kiszíneztük a hónap jelét, a virágot és táncoltunk „Bagdi Bella: Boldog vagyok…” című dalára.

A feltöltés a Margareta67 csoporthoz tartozik.

Fontosnak tartom, hogy a gyermekek megismerjék a hála szó fogalmát, ami majd felnőttként is hozzásegíti őket a pozitív gondolkodáshoz, életszemlélethez. A segédanyag segítségével terveztem meg a témakör feldolgozását.
A gyermekeket egy dallal motiváltam aminek a címe: Levendula néni meséi- Süninek lenni jó kis móka…A gyerekekkel táncoltunk és énekeltünk, ezzel megalapozva a jó hangulatot. A tánc után egy relaxációs gyakorlattal indítottuk el a boldogságóra foglalkozást, ami által lelkünket felkészítettük a „befogadásra”. Ezután elolvastam nekik az ajánlott mesét, aminek a címe A Hálafa története volt. A történt után beszélgettünk a meséről, hogy megtudjam kiben milyen érzések kavarognak. Ezt követően a gyermekekkel beszélgettünk arról, hogy mit jelent a hála, hogyan kapcsolódik össze a hála és a boldogság, mit érzünk olyankor, hogy tudjuk kifejezni, kimutatni egy másik ember felé, milyen pozitív hatása van annak, ha naponta mondunk 5 dolgot amiért hálásak vagyunk. Megkértem a gyermekeket ők is soroljanak fel 3 dolgot, amiért vagy akinek/akiknek hálásak. A munkafüzet 3.oldalán lévő feladatlapot is felhasználtam, így a gyermekeknek még érthetőbbé vált a hála szó jelentése. Én kezdtem a felsorolást, ezzel is segítve a gyermekek gondolkodását, témába való belemélyedését. (A foglalkozás előtti napon megkértem a gyerekeket, hogy mindenki keresse meg az udvaron a számára legszebb őszi falevelet és tegye bele a zsákjába, vigyázzon rá.) Megkértem őket hozzák be a saját falevelüket és nevezzük át „hálalevélnek”. Gondolják végig kinek szeretnék ajándékozni és mondják el neki miért hálásak, mit köszönnek neki. Miután mindenki felsorolta, hogy kiért/miért hálás, felajánlottam a gyermekeknek, hogy készítse el mindenki a saját hálafáját. „Hálalevelekből” készítettük el az avart. A „fának” a törzsére ragasztotta minden gyermek a kiszínezett jelét, majd készítettünk belőlük egy „HÁLA ERDŐT”. Miközben elhelyeztük az erőbe a fákat meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalát és táncos mozdulatokkal zártuk a foglalkozást. A dal végén felajánlottam a gyermekeknek, hogy aki szeretne „hálalevelet” készíteni és hazavinni a szüleinek, nagyszüleinek, testvéreinek, vagy barátainak az jöjjön és készítse el az asztalnál. Közben pedig a Boldogság várának első lépcsőfokára felragasztottuk a Hála szimbólumát. Az erdőt jövőhéten az Állatok világnapja alkalmából erdei állatokkal fogjuk benépesíteni, ahol újból felelevenítjük a hála szó jelentését.

A feltöltés a Margareta67 csoporthoz tartozik.

Fontosnak tartom, hogy a gyermekek megismerjék a hála szó fogalmát, ami majd felnőttként is hozzásegíti őket a pozitív gondolkodáshoz, életszemlélethez. A segédanyag segítségével terveztem meg a témakör feldolgozását.
A gyermekeket egy dallal motiváltam aminek a címe: Levendula néni meséi- Süninek lenni jó kis móka…A gyerekekkel táncoltunk és énekeltünk, ezzel megalapozva a jó hangulatot. A tánc után egy relaxációs gyakorlattal indítottuk el a boldogságóra foglalkozást, ami által lelkünket felkészítettük a „befogadásra”. Ezután elolvastam nekik az ajánlott mesét, aminek a címe A Hálafa története volt. A történt után beszélgettünk a meséről, hogy megtudjam kiben milyen érzések kavarognak. Ezt követően a gyermekekkel beszélgettünk arról, hogy mit jelent a hála, hogyan kapcsolódik össze a hála és a boldogság, mit érzünk olyankor, hogy tudjuk kifejezni, kimutatni egy másik ember felé, milyen pozitív hatása van annak, ha naponta mondunk 5 dolgot amiért hálásak vagyunk. Megkértem a gyermekeket ők is soroljanak fel 3 dolgot, amiért vagy akinek/akiknek hálásak. A munkafüzet 3.oldalán lévő feladatlapot is felhasználtam, így a gyermekeknek még érthetőbbé vált a hála szó jelentése. Én kezdtem a felsorolást, ezzel is segítve a gyermekek gondolkodását, témába való belemélyedését. (A foglalkozás előtti napon megkértem a gyerekeket, hogy mindenki keresse meg az udvaron a számára legszebb őszi falevelet és tegye bele a zsákjába, vigyázzon rá.) Megkértem őket hozzák be a saját falevelüket és nevezzük át „hálalevélnek”. Gondolják végig kinek szeretnék ajándékozni és mondják el neki miért hálásak, mit köszönnek neki. Miután mindenki felsorolta, hogy kiért/miért hálás, felajánlottam a gyermekeknek, hogy készítse el mindenki a saját hálafáját. „Hálalevelekből” készítettük el az avart. A „fának” a törzsére ragasztotta minden gyermek a kiszínezett jelét, majd készítettünk belőlük egy „HÁLA ERDŐT”. Miközben elhelyeztük az erőbe a fákat meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalát és táncos mozdulatokkal zártuk a foglalkozást. A dal végén felajánlottam a gyermekeknek, hogy aki szeretne „hálalevelet” készíteni és hazavinni a szüleinek, nagyszüleinek, testvéreinek, vagy barátainak az jöjjön és készítse el az asztalnál. Közben pedig a Boldogság várának első lépcsőfokára felragasztottuk a Hála szimbólumát. Az erdőt jövőhéten az Állatok világnapja alkalmából erdei állatokkal fogjuk benépesíteni, ahol újból felelevenítjük a hála szó jelentését.

A 2021/2022-es tanévben 17 fő 3-4 éves, 6 fő 4-5éves, és 1 fő 2-3 éves gyermek jár a Napsugár csoportba. Valamennyien szeptember elsején kezdtek óvodába járni, így az első hetek a beszoktatással teltek. A nevelési évet ideiglenes helyen kezdtük meg az óvoda felújítása miatt.
Mivel a hely szűke és az esős idő miatt kevesebb mozgásra volt lehetőségünk, ezért a bevezető relaxációs gyakorlatok közül olyanokat válogattam, amik kis helyen is megvalósíthatók, de mégis megmozgatják a gyerekeket (Almát szedek, ügyesedek…), ezután a feszültség oldására légzőgyakorlatokat végeztünk (1.Széllé változunk és különböző hangon kifújtuk magunkból a feszültséget, haragot, szomorúságot: sss, huúú, szszsz, 2. Napimádás). A gyerekek nagyon élvezték ezeket a gyakorlatokat, utána pedig sokkal nyugodtabban, tudtak odafigyelni a mesére. Ferenczi Éva :Maci bajban van című meséjét báboztam el nekik, utána beszélgettünk a látottakról. A gyerekek életkorukból adódóan még nem tudták megfogalmazni gondolataikat, a hála fogalmát nem ismerték, de igyekeztem a saját példáimmal megmutatni miért is lehetünk hálásak. Minden nap gyakorolni fogjuk a hála kifejezését, a köszönetünk kinyilvánítását a másik felé. A gyerekek örömmel vették részt a hálavirágok kiszínezésében, néhányan kértek még virágot, hogy haza is vihessenek a szüleiknek.