Jelenleg középső csoportosok vagyunk, a hála témával már harmadik éve ismerkedünk. Ezáltal a gyerekek ismerik a „hála” szó jelentését, ismerik a relaxációs gyakorlatokat, zenéket. Célunk a Hála gyakorlása, mint boldogságfokozó technika elmélyítése, tudatosítása volt.
Ebben a nevelési évben azonban a csoportos foglalkozásokat kibővítjük egész épületünkre és elsődleges partnereinkre, a szülőkre.
Elkészült óvodánkban a „Hála erdő”, melyet az aulánkban működő Boldogság pontunkon alakítottunk ki. A fákon őszi leveleken szülőknek szóló idézetek, a kis hálafán pedig gyerekeknek készült kedves kisképeken motivációs üzeneteken keresztül fejezték ki az óvoda dolgozói hálájukat azért, hogy óvodánkat választották.
„Köszönöm levelek”: a gyerekek színes faleveleket gyűjtöttek, mosolygós fejecskét rajzoltak rá és annak adták át, akinek hálásak, meg szeretnék köszönni kedvességüket, vagy egyszerűen csak egy apró örömmel szeretnék kifejezni pozitív érzelmeiket. Voltak olyan kisgyerekek, akik napokon keresztül gyűjtötték, rajzolták a köszönöm leveleket és barátaiknak, társaiknak, a felnőtteknek ajándékozták.
„Kedvesség medálja” Boldog Dóra ajándékozza annak a kisgyereknek, aki aznap kedvességével örömet szerzett csoporttársainak és az óvónéniknek. Dóra hálája jeléül a medállal jutalmazza meg a gyerekeket.
„Köszönöm üvegünkbe” mi óvónénik tettünk gesztenyét akkor, ha valamiért hálásak voltunk a gyerekeknek. Megbeszéltük, ha tele lesz az üveg, akkor meglepetés élményt ( kirándulást) kapnak tőlünk.
A Nasu mackó szerencséje című mesét nagyon megkedvelték a gyerekek. Ezért felkerült a mese polcra és állandó vendégünkké vált a dörmögő, elégedetlen Nasu maci azért, hogy ha valaki rosszkedvűen, haragosan érkezik az óvodába, akkor kérheti, hogy Nasu maci vidítsa fel.
A hála gyakorlása
A gyerekek játékos, élményszerű feladatokon keresztül gondolkodtak arról, mi mindenért lehetnek hálásak a mindennapokban.
Az egyik tevékenység során színes kártyák segítségével fejezték ki érzéseiket. Egy-egy helyzet kapcsán kiválasztották és felmutatták azt a színt, amely leginkább kifejezte, hogyan érezték magukat. A játék lehetőséget adott arra, hogy felismerjék a számukra örömet, biztonságot vagy jó érzést jelentő pillanatokat, és tudatosítsák azokat a dolgokat, amelyekért hálásak lehetnek.
A Mobilitási Hét és az Autómentes Világnap programjaihoz is kapcsolódtunk. A közös séta és a környezetünk felfedezése során arról beszélgettünk, milyen jó érzés együtt útnak indulni, mozogni, beszélgetni, gondolkodni, feladatokat megoldani és közben figyelni a körülöttünk lévő világra. Hálásak lehetünk a tiszta levegőért, a természetért, a közös élményekért és azért is, hogy együtt tehetünk egy élhetőbb környezetért.
Egy feladatlap segítségével színesebbé és játékosabbá vált az úticélunk felé vezető út.
A foglalkozások célja az volt, hogy a gyerekek megtanulják észrevenni és értékelni a mindennapok apró örömeit, hiszen a hála sokszor éppen azokban a hétköznapi pillanatokban rejlik, amelyek mellett könnyen elsiklunk.
A második évfolyamosok első boldogságóráján a hála témájával foglalkoztunk. Közösen beszélgettünk arról, hogy mi mindenért lehetünk hálásak, és hogy nemcsak a nagy dolgokat, hanem a mindennapok apró örömeit is érdemes észrevennünk. A gyerekek nagyon szép és őszinte gondolatokat fogalmaztak meg, amelyekből elkészítettük a Hála fáját is. A foglalkozás során a hála mellett az egymás iránti szeretet és odafigyelés is egyre inkább előtérbe került. Az óra végére már szinte maguktól keresték egymás társaságát, sok ölelés és mosoly kísérte a közös pillanatokat. A hozzá kapcsolódó dal is nagy sikert aratott, a gyerekek örömmel kapcsolódtak be. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy egy ilyen egyszerű téma milyen sok pozitív érzést és gondolatot tud előhívni belőlük.
A szeptemberi Boldogságóra témája a hála volt. A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül beszélgettünk arról, hogy mi mindenért lehetünk hálásak. Megemlítettük a család szeretetét és gondoskodását, a barátokat, az óvodai társakat, a közös játék örömét, a segítséget és az öleléseket. A gyermekek saját élményeiket is megoszthatták arról, hogy mi az, aminek örülnek. A beszélgetések során sok kedves gondolat és élmény került elő. Hálafa elkészítése volt a hónap egyik közös alkotó tevékenysége. A fa leveleit a gyermekek tenyérlenyomataival készítettük el. Minden gyermek maga választhatta ki azt a színt, amellyel a leveleket elkészítette, így a közös alkotás mindenki számára különlegesebbé vált. Közben boldogan figyelték, ahogyan az egyes kis kéznyomatokból kialakul a közös hálafánk. Az elkészült fa a csoportszoba dísze lett, és nap mint nap emlékeztet bennünket arra, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak. A gyermekek örömmel vettek részt a hálához kapcsolódó színező elkészítésében is, amelyet hazavihettek. A hónap során többször meghallgattuk Bagdi Bella Szép nap, ölelj most át engem című dalát, amelyhez vidám, egyszerű mozdulatokat is kitaláltunk. A közös éneklés és mozgás jó hangulatot teremtett. A változatos tevékenységek segítségével örömmel kapcsolódtak a témához, és fokozatosan megtapasztalták, hogy a hála és a köszönet kifejezése örömet szerezhet önmaguknak és másoknak is.
Ebben a tanévben a hála témáját többféleképpen dolgoztuk fel a 3. osztállyal:
1. Nagyon tetszett Morvai Dóra ötlete: az üzenet tanév végére. Mottója:” lehet nehéz egy tanév, de nem mindegy, hogy vagyunk jelen benne”. Mi is elkészítettük az üzeneteinket, bezártuk egy dobozba és elrejtettük a folyosón lévő szekrény legmegasabb pontjára, hogy tanév végén megkeressük és elolvasva megbeszéljük mi is valósult meg a fogadalmainkból.
2. Készítettünk hálakártyákat rövid üzenetekkel, amit aztán mindenki eljuttatott a kiválasztott személyhez. Akadt, aki barátjának, osztálytársának, volt aki anyukájának, s olyan is volt, aki az igazgató néninek készített hálás üzenetet.
3. A jutalmazó falunkra is felkerült a hála, a különféle lehetőségek közé bekerült a HÁLÁS kártya a hála jelével. A hét végére fel kell jutni a kastélyig, lehetőleg mindenféle kártyából kell gyűjteni.
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
A HÁLA témakörét jól körbejártuk ebben a hónapban. Az autómentes napon kerékpárral érkeztek a gyerekek. A Bringázz a suliba! projektet egészen október hónapra is áttették, így az egészséges életmód témakörében is jelentős előrelépés érezhető a gyereknél. Hálásak voltak az egészségükért többek között. Játékos feladatokat is végeztek a sport napon. Elkészítettük a hálaszivünket, és ehhez kapcsolódóan gyűjtöttük a szavakat, és betűrejtvényben kerestük meg azokat. A Hallasd a hangod! projektnapon a gyerekek kérdőívet töltöttek ki, elkészítették az ötletládáikat, valamint lerajzolták egy plakátra, hogy milyen álomiskolát szeretnének. A mi iskolánk nagyon szépen fel van szerelve, így hálásak voltak a gyerekek annak, hogy ilyen iskolába járhatnak, viszont ötleteiket, észrevételeiket szívesen fogadtuk. Hálameditációt is tartottunk hangtálfürdő keretében. Festménykiállításon is jártunk, ahol gyönyörű képeket tekinthettünk meg, helyi festők alkotásaiból.
A felsősökkel megbeszéltük nekik mit jelent a „hála”? Kinek és miért hálásak. Játszottunk „Melegzuhany” játékot, amit már most nagyon megszerettek. Több tantárgyi vonatkozásban megemlítettük miért is tartozunk köszönettel. Idézeteket beszéltünk át, kinek mi jut róla az eszébe. Hálafát rajzoltunk a táblára, amin mágnes segítségével rögzítették a gyerekek saját szívük miért is hálás. A válaszok közt voltak: „kedvesség”, „szeretet”, „család” és az ” ÉLET” .
Hálás vagyok mindenért…
A szeptember új gyerekeket hozott nekem, ugyanis első osztályos napközis nevelő lettem. A kedves, várakozással, izgalommal teli arcok szeretettel töltötték meg a szívemet. Az ismerkedés örömteli pillanataiban sok pozitív élménnyel lettem gazdagabb.
Az első szülői értekezleten röviden megismertettem a szülőkkel a Boldogságóra programot. Egyhangúan támogatták a program megvalósítását. Pozitívan nyilatkoztak róla.
Izgalommal készültem az első Boldogságórára. Igyekeztem minél több élményen, alkotó tevékenységen keresztül segíteni a gyerekeknek a hála megélését.
Elkészítettük a Hófehér hálafalat, felolvastam a Hálafa meséjét. Beszálltunk a Hálavonatba és kiutaztunk vele az udvarra, ahol Hálavadászatot indítottunk. Örömteli, szépséges dolgokat kellett keresniük a gyerekeknek.
Úgy gondolom, hogy sikerült a saját élményeken keresztül megélni a hála érzését. Megtanulták észrevenni a körülöttük lévő jó dolgokat.
A gyerekekkel közös plakátot készítettünk, ahová összegyűjtöttük, miért lehetünk hálásak – reggel, napközben és este is. Mindenki kapott egy kis színezőt, amiket később egy közös nagy plakátra ragasztották rá. Így készült el a közös hálaplakátunk:)
Szeptemberben a Boldogságóra keretében a hála témájával foglalkoztunk. A hónap során közösen gondolkodtunk arról, mit is jelent számunkra a hála, miért lehetünk hálásak, és hogyan tudjuk ezt a mindennapokban kifejezni. Felidéztük a korábban tanultakat, majd a gyermekek saját élményeiken keresztül fogalmazhatták meg, hogy miért éreznek hálát: a családjukért, barátaikért, az óvodai élményekért, a közös játékokért vagy éppen egy-egy apró figyelmességért.
Fontosnak tartottam, hogy a hála ne csupán egy szó legyen számukra, hanem a mindennapi kapcsolataikban is megjelenjen. Ezért gyakoroltuk a megköszönést, egymásnak is köszönetet mondtunk, és beszélgettünk arról, milyen érzés adni és kapni egy-egy őszinte „köszönömöt”. A gyermekek megtapasztalhatták, hogy egy apró figyelmesség vagy kedves szó is örömet szerezhet a másiknak.
A hónap során Pillanatkapitányt is megismertük, és együtt elkísértük első útjára. A történet segítségével a gyermekek játékos formában tapasztalhatták meg, hogy érdemes észrevenni és megőrizni a számunkra fontos, örömteli pillanatokat. Pillanatkapitányhoz kapcsolódóan csákót is színeztünk, amely még közelebb hozta a gyermekekhez a történet világát.
A hála megéléséhez a lelki feltöltődést segítő gyakorlatokat is beépítettük a foglalkozásokba. Meditáltunk, valamint egyszerű légzőgyakorlatokat végeztünk. Ezek során lehetőségünk nyílt arra, hogy egy kis időre megálljunk, elcsendesedjünk, figyeljünk önmagunkra és a bennünket körülvevő pillanatokra.
A közös élmények sorát egy hála-süti sütésével is gazdagítottuk. A gyermekek örömmel vettek részt az elkészítésében, majd a megsült finomságot nemcsak egymással, hanem az óvoda más dolgozóival is megosztottuk. Így a hála ezúttal tettekben is megmutatkozott: örömet szerettünk volna szerezni azoknak, akik nap mint nap velünk vannak és segítik óvodai életünket.
A hónap végén a Magyar Népmese Napjához kapcsolódóan egy közös, játékos kalandban vettünk részt. A gyermekek különböző feladatokat oldottak meg: megbékítették a sárkányt, segítettek a jó tündérnek, megfejtették a gesztenye kirakó rejtélyét, valamint összegyűjtötték a széthullott aranyalmákat. A mese végén a királylány nagyon hálás volt a gyermekek segítségéért. A játék során a gyermekek megtapasztalhatták, hogy a segítségnyújtás, az együttműködés és a másik támogatása örömet adhat annak is, aki segít, és annak is, aki segítséget kap.
A szeptemberi Boldogságóra tevékenységei így sokféle formában kapcsolódtak a hála megéléséhez és kifejezéséhez. Beszélgettünk, meséltünk, alkottunk, mozogtunk, sütöttünk, meditáltunk és közösen játszottunk. Arra törekedtünk, hogy a gyermekek számára a hála ne egy elvont fogalom legyen, hanem olyan érzés és viselkedés, amely a mindennapi óvodai életben is természetesen megjelenhet.
Külön öröm számunkra, hogy óvodapedagógus-hallgatók is részt vesznek a csoport életében, így ők is betekintést nyerhetnek abba, hogyan épülnek be a Boldogságóra témái a mindennapi óvodai nevelésbe. A szeptemberi programok jó példát adtak arra, hogyan lehet egy-egy érzelmi, lelki témát a gyermekek életkorához igazodva, változatos és élményszerű tevékenységeken keresztül feldolgozni.
