Bagdi Bella már általunk ismert dalával (Szép nap, ölelj…) ráhangolódtunk a szeptemberi témára. Néhány mozgásalapú relaxációs gyakorlat után a beszélgetőkörben megállapodtunk abban, hogy a hála kapcsolatban áll testünk és elménk egészségével. A hálás gondolkodás semlegesíti a rosszkedvet, a magányt, az ellenségességet, az aggodalmaskodást, sőt segít felismerni és értékelni a jót az életünkben, rengeteg előnyünk származik belőle. Egy papíron mindenki legalább 3 dolgot írt le, amiért most végtelenül hálás. Ebből a legkedvesebb került fel a gyöngyszemére, melyből az osztály egy közös gyöngysort „fűzött”. Az elkészült plakátunkkal hálatelt szívvel fotózkodtunk.
A hála gyakorlása
Az újrakezdés az ismerkedéssel kezdődött, Dóri és Vili megérkezett a csoportunkba, bemutatkoztak az újonnan érkezett kiscsoportosoknak, elmesélték, hogy minden hónapban eljönnek hozzánk, és mindig hoznak valami érdekeset nekünk. A hála fogalmát beszéltük meg, a bábok segítettek megérteni a lényegét. A Hála szigetre hívott minket Dóri és Vili, elmondták, hogy ez egy szív formájú sziget, és minden egyes hála megfogalmazása után egy gesztenyét hagyunk itt a szigeten. Nagyon értelmesen megfogalmazták a gyerekek, hogy kinek, és miért lehetnek hálásak: „vannak kedves barátaim, és családom…, a barátaim mindig megvédenek, és én is megvédem őket…, tudok a barátaimmal játszani…, szeretem a testvéreim és anyukámat…, anya meg apa szeret…, ” a hónapban az őszről beszélgetünk, ezért egy relaxációs, lazító- feszítő játékot játszottunk, a „Hervad a virágom- éled a virágom” címűt, majd meghallgattuk a Hála erősségdalát, megbeszéltük, mit is jelent nekünk. Mivel ilyen sokszor elhangzott a barátság, így megkértem a gyerekeket, hogy valami vidám formában köszöntsék egymást. Volt ölelés, pacsizás, kézfogás, simogatás, még puszi is. Nagyon tetszett nekünk, tervezem, hogy különböző jelölésekkel bevezetjük a reggeli üdvözléseket.
Mi a hála? – kérdeztem a harmadikosaimtól, akikkel először volt ilyen foglalkozásom. Lassan indult a beszélgetés, de miután rájöttek, nincs rossz válasz, felpörögtek, és jobbnál jobb dolgokat mondtak. Beszélgettünk a hála pozitív hatásairól, és arról, mit éreznek, amikor hálásak. Ellátogattunk az Erősségek kertjébe, és megnéztük a háláról szóló kisfilmet, ami nagyon tetszett a gyerekeknek.
Kérdéskártyát húztunk, és elmondhatták, milyen színnek, tárgynak, növénynek képzelik a hálát. Elképzeltük, hogy hol lenne a hála, ha hely lenne.
Meghallgattuk a hónap dalát, ami nagyon megfogta a gyerekeket. Míg hallgattuk, mindenki gondolhatott jó dolgokra, vagy arra, kinek hálás és miért. Majd választottak virágot maguknak, és ráírták gondolataikat. Elkészítettük a mi kis hálavirágainkból egy virágcsokrot, ami a tantermünket díszíti. Odamennek, olvasgatják, és mosolyognak.
Végül én is elmondtam, hogy én is hálás vagyok nekik, amiért örömmel vesznek részt a foglalkozáson.
Hálás vagyok, amiért hallhattam, amikor egy szülő (nem tudta, hogy hallom), teljesen őszintén mondta a gyermekének, hogy nagyon büszke rá. Jó volt hallani!
A gyermekek nagyon motiváltak voltak a boldogságórán. Aktívan és lelkesen vettek részt a tevékenységben. A tavalyi nevelési évben is feldolgoztuk a témát, így már rutinosan fogalmazták meg gondolataikat. Tisztában vannak a hála fogalmával. Gondolatébresztőnek a „hálás vagyok azoknak akik….” játékot alkalmaztam, amelyben jól motiváltan, örömmel vettek részt.
Elmeséltem a hálafa történetét, amelyet figyelemmel hallgattak. A mese után hála virágokat készítettünk, megbeszéltük, hogy egy virágot ragasszanak fel az előre elkészített szív alakú formára. A foglalkozás végén társaiknak kiosztották a hálavirágokat, elmondták ki miért hálás.
A virágokból minden gyermek készített a szüleinek is. A foglalkozás végén hálatáncot jártunk a csoporttal.
Boldogságóra: Hála gyakorlása
• Foglalkozást kezdő relaxáció: (38. oldal kézikönyv)
„Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesebb…”
• Foglalkozást kezdő éneklés:
Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem…
• A téma bevezetése:
• „A mai napon, a mai napon…” (45. oldal kézikönyv) – kézmozdulatokkal kísérve
• A téma feldolgozása:
• Mese:
„Bezzeg Andrea: A Hálafa története (kézikönyv 88-90. oldal)
A kis hal hálája (https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/a-kis-hal-halaja)
• Játék:
„Kedvenc játékom”
• A téma lezárása zenehallgatással és színezéssel:
Bagdi Bella: Boldog vagyok
Hálás maci színező
Negyedikeseim vannak. A hála gyakorlása órát tartottam. A meditációt már elsőtől kezdve próbáltuk. Külső ingerek észlelése, testérzetek és légzésfigyelés. Most egy tibeti hangtál hangjára kellett lezárni a meditációt. Szívesen beszéltek a háláról. Az órát Holle anyó meséjével kezdtük, és megfigyeltük, ki érzett hálát a történetben, miért és mivel viszonozta. Majd áttértünk a saját hétköznapjainkra, és ott vizsgáltuk meg ezt a kérdést. Külön öröm volt, hogy egymást is megemlítették, és meg is indokolták konkrétan, hogy mit köszönhetnek osztálytársaiknak. Jó érzés volt az is, hogy szinte mindenki megemlítette a háziállatát is a családján kívül, sőt többen Istennek is hálásak voltak. Majd kivágtuk színes papírból a leveleket és mindenki ráírta egy-egy levélre, hogy kinek miért hálás. Még délután is kértek színes papírt, hogy folytathassák. A végén megbeszéltük, hogy otthon elmondják szüleiknek egy nagy és szoros öleléssel fejezik ki hálájukat.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Sziklaforrás csoport
A mese klasszikus vonásai szerint, -a gyerekek szerint is-, a legsikeresebb a legkisebb királyfi, aki önzetlenül segít. Bár nem vár semmit cserébe, hálául mindig kap valamit, amit jó cselekedetekre használ fel. A feldolgozás során a mesehősünk a legmagasabb, legnagyobb fiú lett, a társak őt választották, mert tőle egyébként is segítséget kaphatnak a hétköznapokban. Ez a párhuzam külön tetszett számomra. Megérezték, hogy a szerepjáték során ki az, aki a legkisebb királyfit játszhatja, mert jószándékú, segítőkész, megérzi a társai problémáját, akinek egyébként ők is mindig hálásak. A „jó tett helyébe jót várj” mondás a saját oldalukról tudták csak értelmezni. Szeretnek vele lenni, hiányzik, ha beteg, várják mindig, mert szeretjük. A hála részükről a jó tulajdonságaiért a szeretet. És ez jól is van így, ha ők a saját szeretetüket adják cserébe.
Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola
Az 5. c osztály ügyesen kivágva a szíveket, ráírták ki miért hálás.
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
A nagyok elmentek az iskolába és az új gyerekek ismerkednek a csoport többi tagjával,szokásainkkal.Megêpítettük a boldogság várat,melynek kapuja mindenki előtt nyitva áll.Hálásak a gyerekek mindazért,hogy újra együtt vagyunk ,beszélgethetünk ,énekelhetü nk,verselhetünk.Lerajzolták a képzeletbeli várat ahol boldogan laknak ,ki királynő vagy királyfikénk.Hála befőtt készült a szülőknek,melyet örömmel vittek haza.
A heti tematikánk középpontjában a szüreti mulatság állt, mely gazdag és élménydús hátteret adott a „boldogító hála” témájú Boldogságóránknak is. A családi nap délelőttjén megtartott különleges foglalkozás nemcsak játékos és zenés elemekkel volt átszőve, hanem mély érzelmekkel, kapcsolódással, és hála-teljes pillanatokkal is.
A tervezésem alapját a magyar népmese, a „Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack” adta. Már a mese címe is hívogatóan játékos és szimbolikus – tökéletes volt ahhoz, hogy a gyerekek szívét megnyissuk a hála témájára.
A foglalkozást relaxációval indítottuk: Bagdi Bella „Szép nap, ölelj most át engem” című dala lágyan ringatta körbe a gyerekeket, először saját magukat ölelték meg, majd választottak egy társat, akivel összeölelkezve hajladozhattak. Ez a pillanat nemcsak lecsendesítette a gyermekeket, hanem mély, belső nyugalmat is hozott, miközben a szeretet érzését élték meg testi-lelki szinten.
Ezt követte egy vidám, klasszikus népi körjáték: „Kácsa, kácsa, özvegy kácsa…” A játék végén párt választottak a gyerekek, és egy különleges gyakorlat következett: megtanulták kimondani a hálájukat. Először az „egyesek”, majd a „kettesek” osztották meg, miért hálásak a társuknak. A válaszok szívhez szólóak voltak, őszinték, és tükrözték, hogy mennyire fontosak egymásnak a gyermekek.
A mesehallgatás során Boldog Dóra mesemondó lány elvarázsolta a gyerekeket, és életre keltette a szőlőt, az almát és a barackot – és a mögöttük rejlő emberi értékeket. A mese feldolgozása során a gyermekek aktívan részt vettek: beszélgettünk arról, ki volt hálás a mesében, és ők melyik szereplő bőrébe bújtak volna szívesen, és miért.
A mese után következett az egyik legmeghatóbb rész: minden kisgyermek kapott egy „hálavirágot”, amelyet odaajándékozhatott annak, akinek valamiért hálás volt. A gyermekek így fogalmaztak:
– „Azért vagyok hálás, mert játszik velem.”
– „Mert a barátom.”
– „Mert szeretem.”
– „Mert náluk alhatok.”
– „Mert elmehetek hozzájuk játszani.”
Ezek a mondatok nemcsak szívmelengetők, hanem tükrözik is, hogy a hála fogalma megérintette őket, beépült a gondolkodásukba.
A foglalkozás végén minden gyermek kiszínezhette a saját hála virágát, Bagdi Bella zenéjének kíséretében. Ezek a virágok mostantól a Boldogság vonatunkat díszítik, amely tovább visz minket a szeretet és hála útján – egyre magasabb szintek felé.
Számomra pedagógusként ez az élmény megerősített abban, hogy az ilyen foglalkozások nemcsak szórakoztatóak, hanem mély, érzelmi nevelést is biztosítanak. A hála, mint érzés, megjelenik a szókincsükben, a viselkedésükben és a kapcsolataikban. És ez a legnagyobb ajándék, amit egy Boldogságóra adhat.