A gyerekek nagyon örültek, hogy újra találkozhattak Boldog Dórival, örömmel beszélgettek vele. A Hála témában kezdeményeztem velük a beszélgetést. Mindenki hozzászólt, próbálta megfogalmazni, hogy miért hálás valakinek vagy valaminek.
„A három pillangó” című meséhez tulipánokat színeztek, majd elbáboztam nekik a mesét. Annyira tetszett nekik a foglalkozás, hogy következő héten még egyszer tartottam nekik boldogságórát ugyanebben a témában. Mindenki nagyon motivált volt, aktívan vettek részt ezen a foglalkozáson is. Ekkor napocskát készítettünk tenyér nyomattal, majd ezt használtuk fel, a foglalkozáson is. Készítettünk egy szép, virágos rétet, az elkészült napocska és az előző foglakozáson készített tulipánok felhasználásával. Ez dekorációként szolgált a csoportszobában. Ismét „A három pillangó” című mesét hallgathatták meg a gyermekek, nagyon kedvelik.
Bagdi Bellával együtt próbáltuk énekelni a hónap dalát, a „Boldog vagyok” című dalra pedig, a szövegnek megfelelően mozogtunk, táncoltunk.
A”Hálafa története”-t ebéd után meséltem el nekik.
Délután pedig mindenki haza vihette a szépen kiszínezett tulipánját.

A gyerekek nagyon örültek, hogy újra találkozhattak Boldog Dórival, örömmel beszélgettek vele. A Hála témában kezdeményeztem velük a beszélgetést. Mindenki hozzászólt, próbálta megfogalmazni, hogy miért hálás valakinek vagy valaminek.
„A három pillangó” című meséhez tulipánokat színeztek, majd elbáboztam nekik a mesét. Annyira tetszett nekik a foglalkozás, hogy következő héten még egyszer tartottam nekik boldogságórát ugyanebben a témában. Mindenki nagyon motivált volt, aktívan vettek részt ezen a foglalkozáson is. Ekkor napocskát készítettünk tenyér nyomattal, majd ezt használtuk fel, a foglalkozáson is. Készítettünk egy szép, virágos rétet, az elkészült napocska és az előző foglakozáson készített tulipánok felhasználásával. Ez dekorációként szolgált a csoportszobában. Ismét „A három pillangó” című mesét hallgathatták meg a gyermekek, nagyon kedvelik.
Bagdi Bellával együtt próbáltuk énekelni a hónap dalát, a „Boldog vagyok” című dalra pedig, a szövegnek megfelelően mozogtunk, táncoltunk.
A”Hálafa története”-t ebéd után meséltem el nekik.
Délután pedig mindenki haza vihette a szépen kiszínezett tulipánját.

Csoportunkban első alkalommal tartottunk Boldogságórát a gyerekeknek, vegyes csoportunk van, beszoktatás időszakában vagyunk. Ennek ellenére sikeresek voltaka tevékenységek, a dalok, mesék beépültek a mindennapokba, a gyerekek képesek voltak kifejezni kinek-miért hálásak, értették, miről is szól a hála. A dalokat szívesen énekelték, a relaxációs tevékenységek a mindennapok részét képezi

A Pitypangokkal / középső- nagy csoport/ most kezdünk a boldogságórával ismerkedni.
Bevezetésként a Medve vagyok és cammogok című relaxációs gyakorlattal kezdtünk. Majd elvarázsoltam őket egy erdőbe , ahol találkozhattunk a Hálafával és történetével.
A mese után beszéltem nekik egy pókról, akivel megismerkedtem és hálája jeléül, mert nem tapostam össze egy pókfonalat / varázsfonalat/adott nekem.
Elmeséltem nekik, hogy azt kérte a pók, hogy a fonál segítségével készítsek egy pókhálót, azokkal a gyerekekkel, akik halásak valamiért. Így hát elkészítettük a mi pókhálónkat miközben kellemesen beszélgettünk és jól éreztük magunkat.
Zárásként meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap,ölelj most át engem című dalát.
A gyerekeknek nagyon tetszett ez a fonalas ” játék”, másnap is kérték, hogy készítsük el.

A gyerekek az egész hónap során ismerkedtek a hála fogalmával, jelentésével. A katicakészítés során is beszélgettünk arról, hogy miért lehet hálásnak lenni az életben, illetve kinek. A ragasztás végén a gyerekek hiányolták a pöttyöket a katicáról. Miután mindenki elkészült vele, leültünk a szőnyegre és megbeszéltük, hogy miért nincs a katicákon pötty, és hogyan kerülhetnek rájuk a pöttyök. Ezután meghallgattuk a háladalt. A gyerekek élvezték, hogy bármikor odamehetnek adni egy-egy pöttyöt a társuknak. Az elején nehéz volt számukra megindokolni, hogy miért hálásak egymásnak, ismeretlen volt számukra ez a fogalom, de miután megismerkedtek vele, megszokták ezt a kifejezést, utána szívesen beszéltek az érzéseikről, megnyíltak, jókat mondtak.

A Kisvakond vegyes csoportban a Hála gyakorlását ‘Ferenczei Éva: Maci bajnban van’ történetének bábozásával indítottuk. A nagycsoportosok már nagyon szépen megfogalmazták a hála érzését. A kicsiknél inkább az öröm kifejezését hangsúlyoztuk. Örültünk a napsütésnek és annak, hogy itt lehetünk az oviban együtt. Elkészítettük a csoportunk Hála fáját, őszi színekkel pompázó tenyérnyomatokkal.
A tevékenység folyamatába kértük a nagycsoportosaink segítségét. Hálásak voltak érte.
Igyekszünk a gyerekeknél kialakítani azt a szokást, hogy az életben történő jó dolgokért hálásak legyenek és köszönetet mondjanak érte.

Az előző nevelési évben a kis csibe csoportunk még csak ismerkedett a boldogságórák témaköreivel. Ezek az alkalmankénti ismerkedések azonban annyira pozitívan hatottak a csoportba járó gyerekek és felnőttek személyiségfejlődésére, illetve nagy mértékben segítették a gyerekek könnyebb beszokását az óvodába. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy idén rendszeresen beépítjük a heti tevékenységeink közé.
Az első hónapban a hála gyakorlását tanulhatták, gyakorolhatták a gyerekek. Bevezetésként hálát adtunk, hogy újra együtt lehetünk. A gyerekek elmondhatták egymásnak, hogy kinek és miért hálásak. Itt születtek szebbnél szebb gondolatok, mint például: „Hálás vagyok XY-nak amiért játszik velem.” „Hálás vagyok XZ-nek mert segített összehajtani a pulóveremet.”
A beszélgetőkör után a gyerekekkel meghallgattuk Bezzeg Andrea: A hálafa történetét, majd a mese lényegéről beszélgettünk és elkészítettük a saját hálafánkat. A nap zárásaként mi nem készítettünk, hanem a közeli templomkertből gyűjtöttünk faleveleket, melyek hála levélként funkcionáltak most. Az összegyűjtött faleveleket a gyerekek otthonra, családtagjaiknak szedték, hogy otthon is elmondhassák, hogy ők mennyire hálásak.