3. évfolyamos csoporttal Hálarajzot készítettünk. Ki, miért lehet hálás volt a kérdés, melyre rajzolhattak, írhattak a gyerekek. A foglalkozás végén mindenki megosztotta háláját a csoporttal.
A hála gyakorlása
2.osztályosokkal készítettünk hálarajzot. Központi kérdés volt, miért lehetünk hálásak? A gyerekek szívbe írva, rajzolva fejezték miért hálásak.
A gyermekekkel eltoltuk a padokat, majd körben ültünk a székeken. Babzsákot dobáltunk miközben mindenki elmondta, hogyan érzi aznap magát. Miután az összes gyermekre sor került, elkezdtünk beszélgetni az érzelmekről, milyen helyzetben hogyan érzik magukat. Ezt követően a háláról beszéltünk, milyen hatásai vannak, mikor vagyunk hálásak, mit jelent.
Miután a gyermekek megértették ennek fontosságát, mindenki választott magának 3 követ. A kör közepére olyan kifejezések kerültek, amiért hálásak lehetnek (ezeket mind ők mondták). Összesen 7 „kategória” gyűlt össze. Mind a 3 követ el kellett helyezniük valamelyik kategóriába, így megtudtuk, az osztály miért hálás leginkább: van otthonuk és élnek a szüleik.
A köveket ezt követően kifestették, miközben zenét hallgattunk.
A szeptemberi téma – a hála – a nagycsoportos óvodások számára jól feldolgozható, kedvelt téma.
A gyerekek kedvelt meséje Aranytulipán, ezért ezt a mesét választottam, arra, hogy a hála, a „jó tett helyébe jót várj” gondolatnak a melyére nézzünk.
Bevezetésül „átváltozós” játékot játszottunk. A mesében szereplő segítőket utánoztuk: mozgásukat, hangjukat. „Csoportképet” is csináltunk, néhány felvételben:
1: a csoportot két részre bontottam. Egyik csoportban pl: a halacskák, másik csoportban a királyfik voltak.
2: A pocsolyában rekedt halacskák és a királyfik átérezhették a helyzetüket. (Bajban vagyok; Ő bajban van;)
3: Segítségnyújtás.
Beszélgettünk a keletkezett érzésekről: Hogy érezted magad? Mi volt kellemetlen? Hogyan tudtál kiszabadulni a szorongatott helyzetből? Mit éreztél, amikor megláttad a halacskákat a tócsában? Mit gondoltál? Mindkét csoportnak: Milyen érzés volt, amikor a veszély megszűnt?
Hosszas beszélgetés alakult ki arról, hogy kinek volt már hasonló tapasztalta saját életében; Röviden: ki segített másokon, vagy kapott-e segítséget.
Úgy tűnt, hogy ez a kérdés tartósan foglalkoztatta a gyerekeket, mert több napon át felmerültek kérdések, és a napi történésekben is megjelentek: Hogyan segítsünk annak, aki nem érti, amit mondunk (nem hall jól vagy más nyelven beszél); fáj a dereka (lába, keze stb.);
Öröm volt nézni, ahogy játékidőben egymásra figyelve, szemkontaktussal, mozdulatokkal igyekeztek kommunikálni idegen ajkú társaikkal, ahogy a kérem – köszönöm formula már természetessé válik egymás között is.
Az udvari játékban több napig tartott ez a játék, olykor kisebb módosításokkal játszották: A karikák segítségével alkottuk meg a hálavonatot. Aki csatlakozni szeretett volna, mondott egy dolgot, amiért azon a napon hálás.
Szeptemberben a hála témakörét jártuk körül a csoportommal.
Beszélgettünk a nyári szünet alatt átélt élményekről, majd játszottunk. Felrajzolták a táblára a nyár alatt átélt élményüket, amelyért hálásak, majd a többi tanuló feladata volt ezt kitalálni. Közben sokat nevettünk, és sok új dolgot megtudtunk egymásról.
Elkészítettük az osztályunk falára a Hála falat, amelyet az egész év során ott hagyunk azzal a céllal, hogy bármikor bárki írhasson rá, akár diák, akár tanár, hogy miért hálás. Mi írtunk rá, kíváncsian várjuk a folytatást.
Elkészítettük a Hála világnapjára a faliújságot, amely az osztályunk falát díszíti. Mindenki kivette a részét a munkából, írtak, rajzoltak a gyerekek.
Szeptember folyamán két alkalommal is tudtunk ezzel a témakörrel foglalkozni, ami nagyon jól jött, mert ez most egy új csoport. Nevet választottak és megrajzolták a puzzlet is, aminél arra kértem őket, rajzolják le, azokat a dolgokat, ami kapcsolódik a boldogságukhoz.
A háta témakörét a második órán, körben ülve, beszélgetve kezdtük feldogozni. Azokra a kérdésekre válaszoltak, hogy miért hálásak, ha az elmúlt hétre gondolnak, miért hálásak, ha a nyárra gondolnak, majd felirtunk különböző témákat a táblára és ahhoz kértem őket, hogy irjanak dolgokat, amiért hálásak. Egész szépen bekapcsolódtak, mindenki tudott írni valamit, még ha nehezen is indult a dolog. Az óra végén minden gyerek felírta a nevét egy színes papírra, és azt a feladatot kapták, hogy a következő hét folyamán próbáljanak egymásnak irni egy-egy dolgot amiért hálásak érte.
A szeptemberi hálanaptárból kiválasztott minden gyermek 5 napot. Az arra a napra beírtak alapján vállalták, hogy teljesítik az ott leírtakat.
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
Nagy szeretettel köszöntjük a Boldogságóra csapatát az ÚJ TANÉVBEN, nagyon hálásak vagyunk, hogy újra köztetek lehetünk. Reméljük a 2022/2023-as tanévben is követitek, itt a honlapon, az általunk tartott Boldogság órákról feltett beszámolókat.
Most ismerkedünk egymással, a sulival, a tanítási órákkal, a betűkkel és a számokkal. Első b osztályosak vagyunk Derecskén, és év végére szeretnénk eljutni a Boldogság várába, aminek 10 tornya van, és 10 lépcsőfok vezet arany kapujához a boldogságfokozó technikákat jelölve. Már az első lépcsőfokra fel is került a hála virága, amit a Kerekerdő tündéreitől kaptunk. A tündérek meséjéből megtanultuk, hogy a hála, a szeretet és a jó szó elűzi a szomorúságot, meggyógyítja a beteg lelket. A rosszkedv elűző dalocskával még vidámabbak lettünk, és a szeretetgombócunk töltelékét jól megölelgettük. Hálavonatunk minden nap közlekedik, énekelünk, felszállunk és az alagúton áthaladva mindenki elmondja miért hálás abban a pillanatban.
Technika órán színessé varázsoltuk a beteg hálafát, így Boldog Hálafa lett belőle.