A tulipán csoportba járó gyerekek már 4 éve járnak együtt óvodába, teljesen összeszokott közösség. A gyerekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Érzelmeiket ki tudják mutatni, nagyon melegszívű és érzelmes gyerekek. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a kis közösségünk tagjaival. Tevékenységekben már képesek az együttműködésre, segítenek egymásnak a közös célok elérésében. Udvariasak, egymással segítő szándékúak a mássággal szemben elfogadóak. Óvják és védik környezetüket. Nagyon örülök, hogy bevezettük csoportunkban a boldog foglalkozásokat, mert a témák feldolgozása során ezeket a pozitív érzelmeket még inkább előtérbe tudjuk helyezni a gyerekek körében. Az első alkalommal megismerkedhettek olyan fogalommal, mint a hála. A tevékenységek során sikerült megérteni a gyerekeknek a szó jelentését és segített átélni a hála érzését a különböző feladatok által. A boldogságfokozó hála foglalkozást relaxációval indítottam. Az égig érő fa vagyok… relaxációt nyújtás lazítás váltakozásával mozgásos tevékenység által végeztük. A hónap dalával folytattuk Szép nap ölelj most át engem, amely nagyon tetszett a gyerekeknek. Többen még a szemüket is becsukták és úgy hallgatták. A levek körbeadása során figyelni kellett arra, hogy a levelek ne találkozzanak. Utána elmeséltem A hálafa történetét, amelyből beszélgetést indítottam a háláról. Sok gyermeknél megfigyeltem, hogy anyagi eszközök vagy külső környezet miatt hálásak. Igyekeztem úgy elmélyíteni a beszélgetést, hogy megértsék mennyire másodlagos az anyagi világ és nagyobb, mélyebb érzelmek irányába vezettem át a beszélgetést a Ő szintjüknek megfelelően. Óvodáskorban többnyire egocentrikus gondolkodásmód a jellemző, de a beszélgetés végén már a gyerekek egyre önzetlenebb és érettebb megjegyzéseket tettek. Végig kérdeztük, hogy ki miért hálás. Megkértem a pedagógiai asszisztenst, hogy jegyzetelje a gyerekek által elhangzottakat. Barkácsolás során „hálaerdőt” készítettünk nyírással, pasztellkrétával, amelybe bele írtuk a gyerekek által elhangzott közléseket, hogy ki miért hálás. Az összeállított erdőt a csoport öltözőjében raktuk ki, így a szülők is elolvashatták, gyermekük miért hálás. Ez visszajelzést is adhat nekik, hogy a csoportunkba járó gyermekek mennyire érettek érzelmileg. Mennyire fordul elő az elvont gondolkodás már a nagycsoportos gyerekeknél. Kiszínezték a munkafüzetből fénymásolt feladatlapot is. Meghallgattuk A boldog vagyok című dalt is. A zenei betétek változatossá tették foglalkozást. Barkácsolunk még a gyerekekkel hála követ. Tapétaragasztóval kentük be a követ és kasíroztuk levélmintás szalvétával. Az elkészült köveket száradás után kézbe vettük és újra megfogalmaztuk, hogy miért vagyunk hálásak. A bábozás örömmel töltötte el a gyerekeket, ezért miután előadtam a bábjátékot lehetőséget biztosítottam, hogy a mesét a gyerekek előadhassák. Többször és többen is ismételték, amely segített a pozitív cselekedetek újra élesében. A boldogság vára hála szimbólumát színezték ki és végül, és felraktuk az első lépcsőfokra. Összességében elmondható, hogy a boldogságra foglalkozás új szint vitt a csoportunkba. Boldog, tüneményes, érzelemben gazdag gyerekek jártak a tulipán csoportba, de a foglalkozás által még inkább sikerült elmélyíteni a pozitív érzelmeket. Már nagyon várják a következő alkalmat.