A Boldogságóra program keretében a 6. osztályos tanulókkal a „Hála” témakörét dolgoztuk fel. A foglalkozás célja az volt, hogy a diákok felismerjék, mennyi mindenért és mennyi embernek lehetünk hálásak, mind a saját mikrokörnyezetükben, mind az emberiség történelme során. A téma feldolgozása több szinten zajlott, a kutatómunka, a digitális eszközhasználat, a kreatív alkotás és az önreflexió egységében.
A munka elején a tanulók saját életükből választottak olyan személyt, akinek hálásak lehetnek. Ilyenkor előkerültek a szülők (anya, apa, nevelőapa), barátok és barátnők, illetve más közeli személyek is. A legtöbben általános, de őszinte gondolatokat fogalmaztak meg, ugyanakkor néhány tanuló mélyen elgondolkodott a hála fogalmán, és rendkívül érett, megható gondolatokat osztott meg. Az ilyen személyes hálalevelek ismertetése után gyakran elindult egy közös beszélgetés, amelyben más tanulók is megosztották saját élményeiket, így a foglalkozás valódi közösségi élménnyé és érzelmileg tartalmas órává vált.
A következő lépésben a tanulók egy-egy olyan történelmi vagy kulturális személyiséget választottak, akiknek munkássága nyomán az emberiség hálát érezhet. A gyerekek az internetes források mellett a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vették a háttérinformációk és rövid vázlatok elkészítéséhez, ezzel fejlesztve digitális kompetenciájukat és kritikai gondolkodásukat.
A választott személyek között szerepeltek többek között:
Leonardo da Vinci, Kossuth Lajos, Rubik Ernő, Neumann János, Csukás István, Szent-Györgyi Albert, Karl Benz, Semmelweis Ignác, Louis Pasteur, Szent István, a Wright testvérek, Mátyás király, Tim Berners-Lee, Thomas Edison, Bartók Béla, Johannes Gutenberg és Széchenyi István.
A tanulók hálalevelet írtak választott személyükről, amelyben megfogalmazták, miért lehetünk hálásak neki. Majd elkészítették a levelek vizuális formáját: kiszínezték, kivágták, és az adott személy arcképével díszítették. Ezeket a leveleket is egy közösen készített „Hálafára” rögzítettük, amelynek törzsét és ágait természetes anyagokból alkottuk meg.
Az elkészült, „feldíszített” fa körül további beszélgetések bontakoztak ki: a tanulók megosztották gondolataikat arról, hogy miért fontos a hála kimutatása, hogyan hat a kapcsolataikra és a közösség légkörére.
Pedagógiai szempontból a tevékenység komplex kompetenciafejlesztő hatású volt:
• Szociális és állampolgári kompetencia: az együttműködés, egymás iránti tisztelet és empátia gyakorlása.
• Énkifejezés és érzelmi intelligencia: a hála tudatosítása, megfogalmazása és átélése.
• Anyanyelvi kommunikáció: írásbeli és szóbeli önkifejezés fejlesztése.
• Digitális kompetencia: információkeresés, mesterséges intelligencia felelős használata.
• Esztétikai-művészeti tudatosság: kreatív, vizuális alkotás létrehozása természetes és mesterséges anyagokkal.
A projekt során a tanulók megtapasztalták, hogy a hála nem csupán érzés, hanem életvezetési érték, amely segíti az optimizmust, a kitartást és az emberi kapcsolatok erősítését. A foglalkozás erősítette a közösségi kohéziót, a pozitív életszemléletet és az egymás iránti megbecsülés fontosságát – mindezt élményszerű, alkotó tevékenységen keresztül.
A hála gyakorlása
Relaxációs gyakorlatot követően megbeszéltük, hogy Miért jó hálásnak lenni. Hogyan lehet a hálát gyakorolni, s milyen jótékony hatással van a lelkünkre.
Egy hálabefőtt elkészítésével elmélyítettük a hála fogalmát.
Végül pedig szeretetkupont készítettek,amivel otthon okoztak örömet valakinek.
A HÁLA témában 2025. 09. 30-án megtartottuk az első boldogságórát. A Szép nap című dalra ellazultunk, majd kiszínezték a hála szó betűit, melyet egy kis feladatsor elejére írtam. A mesehallgatás előtt még megfejtettük a hála legegyszerűbb kifejezését: KÖSZÖNÖM. A hála szó kirakását élvezték a legjobban. Voltak percek, mikor a gyerekek arca megváltozott, talán meg is hatódott néhányuk. A meditáció szövegét is szerették.
A HÁLA témában 2025. 09. 30-án megtartottuk az első boldogságórát. A Szép nap című dalra ellazultunk, majd kiszínezték a hála szó betűit, melyet egy kis feladatsor elejére írtam. A mesehallgatás előtt még megfejtettük a hála legegyszerűbb kifejezését: KÖSZÖNÖM. A hála szó kirakását élvezték a legjobban. Voltak percek, mikor a gyerekek arca megváltozott, talán meg is hatódott néhányuk. A meditáció szövegét is szerették.
A HÁLA témában 2025. 09. 30-án megtartottuk az első boldogságórát. A Szép nap című dalra ellazultunk, majd kiszínezték a hála szó betűit, melyet egy kis feladatsor elejére írtam. A mesehallgatás előtt még megfejtettük a hála legegyszerűbb kifejezését: KÖSZÖNÖM. A hála szó kirakását élvezték a legjobban. Voltak percek, mikor a gyerekek arca megváltozott, talán meg is hatódott néhányuk. A meditáció szövegét is szerették.
Az 5.-es tanulók hálával gondoltak vissza azokra az élményekre, amelyeket a nyári szünet ideje alatt éltek át családjukkal, barátaikkal vagy egyszerűen önmaguk örömére.
Bokréta L. Gy. K. Á. I. Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola 2. osztálya és osztályfőnökükkel, Erzsikével közösen csatlakoztunk a Boldog Iskola programhoz a 2025–2026-os tanévben. Döntésünket az a meggyőződés vezérelte, hogy az előző tanévben kialakult érzelmi alapokra érdemes tovább építeni. Elindultunk ezen a számunkra is fontos úton, hogy a gyerekek érzelmi és közösségi fejlődését erősítsük, támogassuk és bátran csatlakozzunk a programhoz.
A szeptemberi Boldogságóra témája a hála volt. Célunk az volt, hogy a gyerekek ne csupán elméletben ismerjék meg a hála fogalmát, hanem saját élményeiken és kapcsolódásaikon keresztül meg is éljék azt.
A foglalkozás középpontjában az a falra festett fa állt, amelyet tavaly az alsós csoporttal közösen készítettünk. Tudatosan őriztük meg ezt a közös alapot, mert szerettünk volna egy olyan felületet, amelyhez vissza lehet térni, illetve a gyerekek fejlődését is kíséri.
Hála-levelek erre az alapra való felhelyezése megmutatták a már „befejezett” szeretett falban szunnyadó lehetőségeket. Közös alkotásunk újra éledt.
Természetesen a közös puzzle-kirakó is elkészült. Tevékenységünket érdeklődve figyelték a többi alsós és felsős osztály gyermekei is. Kérték, hogy ők is rajzolhassanak, melyet boldogan fogadtunk hisz az alkotás „Boldog Iskola pályázat” részeként valósult meg, melyet igazán reményteli és Boldog kezdetnek veszünk. A puzzle összeállítása során sikerült azt az élményt együtt megélnünk, hogyan válhatnak az egyéni gondolatok és érzések egy közös alkotás részévé. A színes, személyes darabokból álló kirakó a tanterem egyik meghatározó és vizuális eleme lett a szeptemberi hónapnak. Szeretettel vették körbe a gyermekek és próbálták felfedezni kinek mit rejt az alkotása.
Erzsikével arra ez elhatározásra jutottunk, hogy puzzle iránti érdeklődés miatt a folyosón kap majd végleges helyet. Az egész éves Boldogságóra-program tematikáját e köré fogjuk építeni és minden hónapban új elemekkel egészítjük ki, építve a boldogság óra témáira. Így a puzzle nem csupán az első foglalkozás emléke marad, hanem az egész tanév érzelmi fejlődésének szimbóluma lesz és legyen látható minden gyermek számára.
A foglalkozás légköre bensőséges, elfogadó és szeretetteljes volt. A gyermekek szabadon, természetesen fejezték ki érzéseiket. Volt, aki bátran mesélt, más rajzban mutatta meg, amit szavakkal nehezebben tudott volna elmondani. Sok mosoly, meghatottság és figyelmesség jellemezte a közös munkát.
Ezen a foglalkozásbon különleges helyet kapott a „Jancsi és a tündérek” mesefeldolgozása is. A gyerekek nemcsak a történet varázsát élhették át, hanem a hála konkrét megnyilvánulásait is megfigyelhették benne. A mese kapcsán a közös beszélgetések, tovább gazdagították a foglalkozást és újabb lehetőséget teremtettek arra, hogy a gyermekek felismerjék: a segítség, törődés és a köszönet ereje mindennapi csodákhoz vezethet.
Összegzésként boldogan elmondhatjuk a szeptemberi hónapunk után, hogy a foglalkozások során a gyermekek átélhették: a boldogság sokszor az odafigyelésben, kedvességben és az egymás felé fordulásban rejlik. A hála megélése erősítette bennük a közösségi érzést az önkifejezést és az egymás iránti elfogadást.
Külön öröm volt számunkra, hogy már más osztályokból is érdeklődve figyelték a gyermekek a tevékenységünket és szívesen, kíváncsian csatlakoztak az alkotói tevékenységeinkbe.
Az idei tanévben hatodik évfolyamba lépett a Mosolyka csoportom, osztályom. A tavalyi tanév pozitív tapasztalatai alapján folytattam a Boldogságóra programot. Osztályomban magas a pszichés és magatartási problémával küzdő gyermekek száma, többen beilleszkedési nehézséggel is küzdenek. Bízom az elvégzett feladatok jótékony hatásában mind a tanulási nehézségek leküzdésében, mind a közösségformálás terén.
Szeptember hónapban a Hála a téma. A Boldogságórát egy relaxációs feladat elvégzése után a „Jól érzem magam”dal eléneklésével indítottuk. Ezután felolvastam az Egy pohár tej c. történetet, majd megbeszéltük az érzéseinket ezzel kapcsolatban. A gyerekek elmondták a közelmúlt eseményei alapján, hogy kinek és miért lehetnek hálásak, majd egy hálalevél megírása volt a feladatuk. Szabadon választhattak, hogy kinek szeretnék ezt szánni. Voltak, akik lelkesen kezdtek dolgozni, de voltak, akiket bíztatni kellett, valamint segíteni, hogy kinek és miért lehetne ezt a levelet megírni. A maguk módján-hosszabban, rövidebben, esetleg helyesírási hibákkal-meg is oldották a feladatot. A kérésem az volt, hogy az elkészült leveleket olvassák is fel annak a személynek, akinek íródott. A következő osztályfőnöki óránkon pedig elmondták a tanulók, hogy mi történt, ill. milyen érzések kerültek felszínre a hálalevél felolvasása során. Sok szem nem maradt szárazon! A gyerekek arról is beszámoltak, hogy nekik is örömet okozott, hogy megtapasztalták, milyen jólesett a levelük a címzettnek, és mennyi örömöt tudtak ezzel okozni.
Kiscsoportban rövid de annál érdekesebbé sikerült feldolgozni a HÁLA témát. Bartos Erika: Megsértődött a Gellérthegy meséje elvarázsolta a gyerekeket. Hálaszív készítésében örömmel részt vettek.
Kiscsoportban rövid de annál érdekesebbé sikerült feldolgozni a HÁLA témát. Bartos Erika: Megsértődött a Gellérthegy meséje elvarázsolta a gyerekeket. Hálaszív készítésében örömmel részt vettek.