Mondatbefejezések….
A hála gyakorlása
A gyerekek nagy-nagy izgalommal várták, mi is lesz ez az új „órájuk” valójában. Majd leraktuk a párnákat és körbeültünk. Akkor tudták, ez valami teljesen más lesz, mint amilyen óráik eddig voltak. Először örömkörben elmesélhették, mi volt a héten a legjobb dolog, ami velük történt. Majd a hála érzéséről beszélgettünk, ki miért lehet hálás. Készítettünk hálakuponokat anyukáknak, amiket beválthattak a szülők 1-1 puszira, vagy ölelésre. Majd a gyerekeket is megleptem és szülői értekezleten a szülők is kaptak kuponokat, amiket a gyerekeiknek kellett átadniuk és ráírni, miért is hálásak nekik. A boldogságórán daloltunk, hálakavicsot festettünk és természetesen rajzoltunk is. Minden héten van egy „kiválasztottunk”, aki egy szivecskét hord magán. Ő különleges figyelmet kap azon a héten az osztálytól. Nagyon várjuk az októbert és az új témát!
Mi így „dolgoztunk”, nézzétek meg, fogadjátok szeretettel:
http://photopeach.com/album/9iyk6j
Nagy izgalommal kezdtem el első boldogságórámat a másodikosaimmal. Hatalmas élmény volt mindannyiunknak – köztük nekem is az egész ” tanóra”. A gyerekek – még azok is, akiknek általában nehéz- kinyíltak! Azok a gyerekek, akik ingerszegényebb környezetből érkeztek az osztályba (sok van köztük sajnos), szegényes a szókincsük, ezért sokszor nem is kezdenek bele érzéseik vagy gondolataik megfogalmazásába, azok is nagyon szívesen részt vettek az órán, és lelkesen osztották meg gondolataikat. Egymással versenyezve fűzték a szavakat. Az óra csúcspontja a hálakuponok alkotásánál volt. Megszabtam, hogy először az osztálytársak közül válasszanak vkit, akinek vmiért hálásak, és annak készítsenek beváltható kupont. Nagyon lelkesen hozzáfogtak, alig várták, hogy átadhassák egymásnak az egymáshoz való meghívásokat, a fociígéreteket, a vacsorameghívásokat stb. Óra végén pedig egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy többen meg is ölelték egymást, a fiúk összekapaszkodtak… odafordultak egymáshoz, még közelebb kerültek egymáshoz. Azóta is minden nap azt várják, kérdezik tőlem, mikor lesz már a következő boldogság óra! Boldoggá tesz, hogy részese lehetek ennek a programnak és örülök, hogy még egy kis pluszt adhatok ezáltal a gyerekeknek. Már alig várjuk a következő témát!
Másodikos tanítványaimmal nagy lelkesedéssel kezdtük el a programot a szülők beleegyezésével.A mesét érdeklődve hallgatták,a feladatok is tetszést arattak.várjuk a további feladatokat.
Két órában foglalkoztunk ezzel a témával ebben a hónapban. Az első órán a segédanyag feladatai alapján beszélgetőkörben a hála fogalmát jártuk körül.Idézetekkel motiválva megbeszéltük kinek, miért és hogyan lehetünk hálásak.
A második órában kooperatív csoportmunkában dolgoztunk fel feladatokat a munkafüzetből.
A hála gyakorlása, az odafigyelés nálunk erős hiányosság az osztályban. Csodák most sem történtek, de talán egy pici lépést tettünk megint.
Osztályunk tantermének ajtajára fogjuk tenni, hogy minden ajtónyitásnál láthassuk.
A hála szívecskéket közös alkotásba foglaltuk, így született meg a Hálafa!
Az alsó tagozatban még könnyebben fejezik ki érzéseiket rajzban, ezért készítettünk hála szívecskéket. Meglepődve tapasztaltam, hogy 8 – 9 éves gyerekek milyen bölcs gondolatokat fogalmaznak meg:
Hálás vagyok:, hogy… élek, vannak szüleim, megszülettem, szeretnek, a családomnak, lovagolhatok, szép a szobám, születni fog kistesóm Hálás vagyok, hogy vannak évszakok!
Lelkes kis csapatomnak a hála szóról a következők jutottak eszükbe: köszönet, szeretet, ölelés, virág, rajz.