Megtartottuk első boldogságóránkat, melyet egyaránt élveztünk mindannyian :). Mivel első osztályosaim vannak, akik még nem tudnak írni, a feladatot szóban, és rajzban oldottuk meg. A gyerekek elmondták, hogy kinek, és miért a leghálásabbak (ezeket felírtam a kis kezecskékre), majd le is rajzolták. Ebből született meg az első tablónk.Folytatásként a képzőművészet órán medálokat készítettünk az anyukáknak, hiszen a legtöbben, és a legtöbb mindenért nekik vagyunk hálásak.
Ötödikes osztályommal nagy izgalommal és várakozással csatlakoztunk a programhoz. Az első órán a beszélgetés mellett elkészítettük a hálatablót, ami rendkívüli hatással volt rájuk. Érezni lehetett az egymás iránti szeretetüket, ragaszkodásukat, hálájukat, aminek kifejezését fontosnak is tartották. Nagyon igyekeztek! 🙂 A másik feladat, a hálakuponok elkészítése is tetszett nekik, szívesen csinálták, és ahogy utólag kiderült, igazán nagy örömet szereztek vele a szüleiknek is. Várjuk a folytatást!
„Szép nap, ölelj most át engem…”- énekelte Bagdi Bella, s ének közben elkészült a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola (Brassó megye, Erdély) II. osztályosainak a hálatablója.
HÁLAVERS
Hálás vagyok,
mert hálás tudok lenni valamiért,
és nem szeretnék hálátlan ember lenni.
A hálát meg kell fogni
és nem szabad elereszteni!
A hálát nem lehet kézzel megfogni
csakis a szíveddel!
Pénz és siker repülhet ide-oda.
A hála viszont megmarad,
s nem tágít tőled soha.
Írta: F. Dávid
(Míg az üzenetek készültek Dávid inkább tollat fogott és e rövid versikét faragta.)
Móra Gimi, Kiskunfélegyháza, 11.M. osztály. Hála a hétköznapokban, eddigi életemben, és hála az iskolában.
Az idei tanévben lelkesen csatlakoztunk a programhoz. Már az első órán sok kis „szív” nyitotta meg kapuit. Jó volt látni a szemekben megbújó szeretetet, az érdeklődő csillogást. Jó volt megérezni a pillanatok mélységét, a gyermeki őszinteséget, az egymás felé fordulást.
A tablónk központi helyét jóságos pókunk hála-pókhálója szőtte át, benne a gyermekek szívecskéivel, melyekbe azokat a szavakat írták , amelyek eszükbe jutottak a „hála” szóról. Hálájukat a színes kezecskéikre sorolták fel, megköszönve a családtagjaiknak, barátaiknak, tanítóiknak a szeretetet és törődést. Végezetül hálaszívet készítettek családjuknak.
Szívből köszönjük, hogy részesei lehetünk ennek a nagyszerű programnak!!!
Hát ilyen lett a végtermék.
Kicsit egyszerű, semmi extra. De a lényeg a belsejében van.
Egy üzenetbe én is beleolvastam.
– „Hálás vagyok nektek lányok (Barbi, Veronika, Vani, Ági, Szabina……), hogy befogadtatok az osztályba. ……….”
(Új lány érkezett hozzánk. Ő írta e sorokat. Nehéz egy összeszokott társaságba beilleszkednie, de talán sikerül.)
Hálás vagyok én is az osztályomnak, hogy elfogadták, szeretettel veszik körül.
Ezek vagyunk mi. Egy hálás csapat.