Történet (vers)

A kitűnő bizonyítvány

Én az alsó tagozatban
minden tárgyból jelest kaptam
E remek bizonyítványom
néztem otthon a díványon.

Ekkor emlékeztem vissza
a tanító nénik tiszta,
okos, jóságos szemére,
bátorító türelmére.

Amint ötödikes lettem,
beismerem, megijedtem.
– Vagy egy tucat tanár oktat,
mindegyik más szabályt hozhat!

Ennyi felé igazodni?
Ó, be fogok csavarodni! –
gondoltam tanév elején.
Maradt bennem csöppnyi remény…

Kitűnő eredmény kéne,
az első félév végére.
Ezt tűztem ki a célomnak,
az elérendő álmomnak.

Mit tettem az érdekében?
Részletesen elmesélem.
Legfontosabb a szorgalom.
– Nem vagyok hangya, nyugalom! –

A leckét megtanultam,
becsülettel, ahogy tudtam.
A tananyagot bevéstem,
rendszeres volt ismétlésem.

Az órán odafigyeltem,
így többnyire jól feleltem.
Igényesen munkálkodtam,
feladatom megoldottam.

Amennyiben nem értettem,
anyukámtól megkérdeztem.
Apukám is magyarázott,
Bálint öcsém rákontrázott.

A nagymamám kikérdezett,
használtam az internetet.
Örök hála családomnak,
akik velem foglalkoznak.

Két négyesre számítottam,
rajzból, tesiből rontottam.
Ám végül vágyam teljesült:
bizimbe csak ötös került.

Tünde néninek köszönöm,
hogy felhőtlen az örömöm.
Remélem, megérdemeltem,
hisz annyira igyekeztem…

Pihelevics Bence