Jól csak a szívével lát az ember

20191218_100153.jpg

A foglalkozást a karácsonyfánk mellett, a Hívó dallal kezdtük, majd körbeadtuk a Szeretetet.Ma is velünk volt két anyuka, akik örömmel jöttek el hívásunkra és aktívan vettek részt az eseményekben. Beszélgettünk az adventi időszakról, az advent jelentéséről, arról, hogy ilyenkor decemberben az emberek még jobban odafigyelnek egymásra, segítik a rászorulókat. (Mi is részt vettünk a “Cipős doboz akció”-ban.)Elmeséltem Bezzeg Andrea:Szívem kertje című meséjét, majd beszélgettünk róla. Annyit változtattam a mesén, hogy a seprű dala más lett. (Halász Judit: Micimackó és barátai – Mindenik embernek…) A refrént mindenki megkapta tőlem egy kis tekercsbe foglalva és hazavihette.
A mai foglalkozásra előzetes otthoni feladatnak kértem, hogy készítsenek a gyerekek egy rajzot, majd a tőlem kapott kis dobozokba szüleik segítségével csomagolják szépen be. Az így elkészített kis ajándékokat mindenki sorban átadta a mellette ülőnek és mondott neki valami rá jellemző kedveset. Miután kibontották a dobozkákat, volt nagy öröm. Megkérdeztem a gyerekektől, mi volt jobb érzés: Adni vagy kapni? Számomra meglepő módon, többen mondták, hogy adni, mint kapni, de volt, aki mindkettőt egyformán jó érzésnek találta.
Ezután beszélgettünk arról, hogy nemcsak embertársainknak, de az állatoknak is lehet segíteni ilyenkor télen (Madáretetés fontossága), majd megoldották a munkafüzet ide illő labirintusos feladatát. Végezetül meghallgattuk Bagdi Bella:Boldog vagyok című dalát.

Képek