Boldogságóra Program

A Bakonycsernyei Általános Iskola 2. a osztályának történetét olvashatjátok. Januári boldogság feladatunk, hogy írjunk egy történetet közös célunkról. Mivel írni nem szeretünk, de mindenképpen meg akarjuk próbálni a történetet papírra vetni, ezért mi diktálunk, Éva néni pedig gépel. Mondtuk neki, hogy mind a tíz ujját használja, ne kettővel pötyögjön…
Saját osztálytársunkról írunk Nektek, akire nagyon büszkék vagyunk. Melani egy óvodáskori betegség szövődményeként cukorbeteg lett. Így mi tudjuk, mit jelent az: csak akkor és azt enni, amit szabad, cukorszintet mérni. Büszkék vagyunk rá, mert nagyon bátor. Január viszont nagy kihívást jelentett Melaninak. Éppen közösen kitűzött célunk okozott kihívást: kókuszgolyót készítünk közösen – amiből Melani nem ehet. Az első nehézséget az jelentette, hogy nem is érhet hozzá a kekszhez, hiszen érzékeny a gluténra is. Inkább mondjon le az osztály is erről a közös célról? Melani összeszedte minden bátorságát, és 17 osztálytársa vágyát előtérbe helyezve, azt mondta: „Nyugodtan készítsétek el a sütit!” Mikor már úgy tűnt, hogy sikerült, tényleg le tudott mondani az élményről, Melani szíve összeszorult a készülődés alatt. Nagyon elszomorodott, hogy ő se nem kóstolhat, se nem süthet.. Éva néni is elbizonytalanodott: vajon tényleg jó ötlet volt ez a sütögetősdi? Bár hitt benne, hogy Melani le tud mondani, mégis fájt a szíve… Akkor az osztálynak nagyon jó ötlete támadt: adjunk Melanira is kötényt, és legyen ő a recept olvasója, így egy kicsit a sütés irányítója is! S míg a többiek kóstolgatnak, addig Melani legyen az osztály fényképésze! Sikerült! A süti finom lett, Melani tevékenyen részt vett a feladatban, mindenki elégedett volt. Éva néni pedig nagyon büszke volt az ő kis csapatára!