Az optimizmus a csoportunkban

20201019_104447.jpg

Az optimizmus hónapja a csoportomban
Az első hónap sikerén felbuzdulva örömmel vágtam bele az optimizmus hónapjába. A szomszéd csoportból kölcsön kértem a már ott használt Pozitíviti játékot. A gyerekek örömmel fogadták, szívesen játszanak vele. Nekem is nagyon sok jó élményt nyújtott a használata. Tervezem idén a játék beszerzését. A „pozitív gyerek vagyok” című dalt a korábbiakhoz hasonlóan jól fogadták a gyerekek. Szívesen táncoltak rá, többször kérték az ismétlését. A mese elmondása közben a kolléganőm kivágta az előző délután megtervezett varázs szemüvegeket, amelyeket a hét folyamán el is készítettünk a gyerekekkel. A „Szomorú Szilárd” és a „Boldog Blanka” (mi így neveztük el) síkbábokat a csoportban készítettem el. Annyira megtetszett a gyerekeknek, hogy majdnem mindenki csinált belőle magának egyet-egyet és természetesen kérték, hogy hadd vihessék haza. Az elkészült alkotásokkal kis csoportokban önállóan báboztak, nagyon jó történeteket találtak ki, engem is meghívtak „bábelőadásukra”. Ennek a tevékenységnek a hatása a hónap során szinte minden alkotómunkájukban megjelent. Bármilyen rajzot is készítettek a mosolygós és/vagy szomorú arc elmaradhatatlanul rajta volt. Úgy érzem a programnak már most is sok előnyös hatása van. A csoportban kevesebb lett a panaszkodás. A gyerekek szívesebben jönnek az óvodába. Jobban meg tudják fogalmazni egyéni kívánságaikat. Sokkal türelmesebbek egymással. Észreveszik és megerősítik egymásban és önmagukban is az erősségeiket. Észrevételeiket, tapasztalataikat képesek szavakkal is kifejezni, ami az én pedagógiai munkámat is nagyban megkönnyíti. A hálafából megalkottuk a pozitív tulajdonságok fáját. Egyelőre hat pozitív tulajdonságra fókuszáltunk úm.: 1. „Szépen énekelek!”;2. „Tudok egyedül öltözni!”; 3. „Sok mesét ismerek!”; 4. „Szépen rajzolok!”,5.” Ügyes napos vagyok!”; 6. „Mindig elpakolok magam után!”. A fára a gyerekek miniatűr jeleit raktuk fel közösen. Örömmel láttam, hogy nagyon szívesen értékelték egymás jó tulajdonságait. Sok gyereknek nem volt kellő önbizalma, de nagyon jól motiválták, buzdították egymást. Ebben a hónapban sok szülőtől is kaptam rengeteg pozitív visszajelzést. Egyre többen mondják, hogy a gyerekek alig várják, hogy jöhessenek reggelente az óvodába. Visszatérve a szemüvegre. Az elmúlt hónap elején sokat esett az eső. Amire minden gyerek szemüvege elkészült, addigra pedig kisütött a nap. Ezt a gyerekek többsége a csoportunkban a varázsszemüveg hatásának tulajdonította. A foglalkozás végére tervezett „Tükördal” is nagyon tetszett a gyerekeknek. Hónap végére sikerült a második lépcsőfokot is „megmásznunk” Az optimizmus jele is felkerült a Boldogságvárunk megfelelő helyére.

Képek