Boldogságóra Program

A csoda tavacska.

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú aki nagyon szeretett óvodába járni. Azért imádta az óvodát, mert neki nem volt testvére és nagyon szeretett volna a gyerekekkel játszani. Kezdetben azonban nem szerettek vele játszani mert hisztis és öntörvényű volt, aki még a verekedésről sem riad vissza, ha érvényesíteni akarta akaratát.
Nagyon hosszú idő, talán egy egész év telt el úgy, hogy mindennap sírt hisztizett verekedett, a gyerekekkel. A gyerekek és azok szülei meg panaszkodtak az óvónéniknek és a szüleinek. A felnőttek megbeszélték hogy ezen a helyzeten változtatni kell. A sok sok beszélgetés és Heni néni a pszichológus segítségével lassan apró változásokra lettünk figyelmesek. Ma már csak potyognak a könnyei, reszket minden porcikája ha valami nem úgy alakul ahogyan szeretné. Hamar rájött arra, hogy okos gondolatai miatt a gyerekek elismerik, figyelnek rá. Nagyon élvezte ezt a helyzetet és így lassan arra is rájött, hogy így kapcsolatba is tud kerülni a gyerekekkel. Azért, hogy játszanak vele kitalált egy meglepetést. A csoport egyik kedvenc játékai közé tartozik a horgászos játék s ő egy igazi vízzel teli halastóval akarta meglepni őket. Nekilátott a halastó kiásásához vízzel feltöltéséhez, de csak hamar rájött, hogy a víz elszivárgott nem tudnak rajta úszkálni a játékhalak. Szomorúan ment haza. Másnap újabb tervvel állt elő, hozott otthonról egy fóliát amivel kibélelte a tavacskát. Ebben a munkában már segítő társai is voltak.
Boldogan hordták kisvödrökkel a vizet a tavacskába ami nem szivárgott el. Ezután már következhetett a játék amibe szinte minden gyerek bekapcsolódott. A kisfiú olyan boldog volt mint még soha, sok sok játszótársa lett, és most már megtapasztalta azt is, hogy tenni kell azért, hogy elfogadják és játszanak vele.