Boldogságóra Program

Tanítványaim tollából születtek ezek a kis barátságról szóló fogalmazások. Címül egy-egy közmondást választottam, így kapcsolódott össze a magyaróra tananyaga a boldogságóráéval.

A barátságról

A barátság egy olyan kapcsolat, mely arról szól, hogy jóban-rosszban kölcsönösen kiállunk egymásért, meghallgatjuk egymás problémáját, őszinték vagyunk és elfogadjuk egymást.
Jellemzői: az igazi barát mindig őszinte; érdekes, jópofa, egyedi, figyelmes, simulékony; támogat téged és a céljaidat; melletted áll a bajban; érdeklődik irántad; mindig ragaszkodik hozzád; önmagadért szeret.
Együtt töltöttünk egy délutánt Flórával. Sok mindent tudtunk csinálni együtt.
Beszélgettünk, játszottunk a kutyámmal, Bendével. Elmentünk egy játszótérre, ahol sokat hintáztunk, közben vicceket mondtunk egymásnak. Készítettünk képeket is. Csináltunk egy hatalmas levéldombot, amibe beleugrottunk. A kisebb kupacokat a fejünk fölé dobtuk, és néztük a leszálló leveleket. Otthon kipróbáltunk sokféle játékot. Folytattuk és gyakoroltuk a kézjelünket. Az estét egy barátságnapló megnyitásával fejeztük be, amihez karkötőnk is lett.
A barátságok fennmaradásáért mindig őszintének és önzetlennel kell lenni, ápolni kell a kapcsolatot. (Tornyos Luca 6.a)

„Bajban ismerszik meg a barát”

Fontos megválogatni a barátokat. Az igaz barát nemcsak a vidám, szórakoztató pillanatokban tart velünk, hanem akkor is mellénk áll, ha bajban vagyunk, és akár kérés nélkül is segít. Erről szól ez a történet.
Szofi egy szép, okos, csinos lány volt. Rendezett környéken, kertes házban élt szüleivel és Milady-vel, a kölyökmopsszal. Igényesen berendezett nagy szobája a zsúfolásig megtelt a legdrágább játékokkal: x-boxszal, nagyképernyős tévével, karaoke-géppel és még sok más érdekes holmival.
Barátai szívesen töltötték vele az idejüket, mert Szofi mindig új ötlettel rukkolt elő. Például medencés bulit rendeztek, Milady-t vicces ruhákba öltöztették, karaokéztak, cityboardoztak és gördeszkáztak.
Egyik télen azonban Szofi megbetegedett, és hosszú hetekre ágyban kellett maradnia. Hiába várta barátait, senki sem jött meglátogatni őt, és nem küldték el a házit, nem érdeklődtek, hogyan érzi magát.
Gyógyulása után az iskolában számonkérés következett minden tantárgyból. Szofi dolgozatai gyengén sikerültek, ezért félévi bizonyítványa gyászosan festett. Félt, hogy ilyen jegyekkel nem jut be a gimnáziumba. Csalódottan osztotta meg érzéseit társaival. Sokan legyintettek a panaszaira, és elterelték a szót.
Egyetlen lány akadt, aki aznap délután becsengetett Szofiék ajtaján, kezében tankönyvekkel. Felajánlotta, hogy elmagyarázza a matekot, és gyakorolja vele az angolt. Szofi örömmel fogadta el a segítséget.
Ettől kezdve minden délután együtt tanultak Dorinával, így sokkal gyorsabban végeztek feladataikkal. Utána sokat sétáltak és beszélgettek, eszükbe sem jutottak a drága játékok. A jegyek javultak, a barátság mélyült.

Szofi felismerte, hogy nem az az igaz barát, aki csak játszani, szórakozni megy el hozzá, hanem aki együttérez vele, aki a bajban is melléáll. Dorina iránt azóta is hálát érez, és alig várja, hogy viszonozhassa kedvességét, figyelmességét. (Király Kira 6.a)

„Jó barát drágább az aranynál”

A barátok azok, akik mindig számíthatnak egymásra, jóban-rosszban osztoznak. Egyik ilyen élményemet szeretném most megosztani.
Egyik reggel a barátnőmmel az iskola felé tartottunk, útközben az angoldolgozatról beszélgettünk, amit a múlt héten írtunk. Nagyon izgultam, mert úgy éreztem, hogy nem sikerült olyan jól.
Éppen csengetésre értünk be, és angoltanárunk már osztotta is a felmérőket.
– Dorka, kettes! Nem ezt vártam tőled!
Nagyon elszomorodtam. Az óra végén barátnőm odajött hozzám, hogy megvigasztaljon:
– Ne bánkódj, biztosan sikerül kijavítanod! Legközelebb kérdezd meg, ha nem értesz valamit! – tanácsolta.
Még egy meglepetést is kitalált nekem, de ezt csak tanítás után mondta meg: elhívott moziba. Ettől egy kicsit jobb kedvre derültem.
Nagyon hálás vagyok neki, hogy megvigasztalt, bátorított, sőt még kiváló délutáni programot is szervezett nekem. Ha van az embernek egy igazi jó barátja, az mindennél többet ér! (Magyar Dorka 6.a)

„Nem igaz barátság, mely könnyen múlik”

Panni és Fanni szeptembertől jó barátok lettek, az évnyitón ismerkedtek meg. Panna szőke hajú, kék szemű, csendes lány volt, a másik barna hajú, barna szemű, eléggé nagyszájú, látszólag jól kiegészítették egymást.
A lányok hamarosan együtt jártak gitározni, edzeni és még szakkörre is. Panna szerette azt csinálni, amit Fanni mondott, a délutáni programokat mindig a csörfösebb, határozottabb barátnő találta ki.
Októberben aztán kaptak történelemből egy projectmunkát, hogy írjanak az ókori Rómáról és Athénról. A két lány összeült, hogy felosszák egymás között a témákat, ám komoly konfliktusba keveredtek, mivel Panna azonnal Rómát választotta, hiszen nyaralását ott töltötte, és sok szép dolgot látott ott. Eddig mindig Fanni döntött, és most megsértődött, nem akarta elfogadni Panna választását. A két lány összeveszett.
Egy hét után Fanni kiiratkozott minden olyan foglalkozásról, ahová eddig együtt jártak. Panni próbált kibékülni látszólagos barátnőjével, de hiába próbálkozott, a másik nem állt szóba vele. A következő héten már új barátnőre talált Fanni, ami szintén fájt a lánynak.
Megtanulta: „Nem igaz barátság az, mely könnyen múlik.” (Kósi Boglárka 6.a)