Meg tudom csinálni!

- Csoport neve: Szivárványos pillangók
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
- Kategória: Tanulásban akadályozottak
- Téma: Célok kitűzése és elérése
- (52 megtekintés)
Az óra célja az volt, hogy a gyerekek megfogalmazzanak számukra fontos célokat, felismerjék a célhoz vezető lépéseket, és tudatosítsák, hogy a fejlődéshez idő, türelem és segítség is szükséges.
A foglalkozást egy rövid mesével kezdtük, amelyet kifejezetten erre az alkalomra választottunk:
A mese után beszélgettünk arról, mi volt Timi célja, hogyan segítették őt mások, és mit tanult meg önmagáról. A tanulók aktívan kapcsolódtak a történethez, többeknél megszületett az első gondolat arról, hogy „Én is szeretnék valamit megtanulni.”
Ezután a gyerekek saját célokat fogalmaztak meg – a korábbi foglalkozásokhoz képest most összetettebb, nagyobb kihívást jelentő célokat választottak. A leggyakoribbak ezek voltak:
• Megtanulok olvasni
• Megtanulok egy verset a szavalóversenyre
• Megtanulok cicát rajzolni
A célok kiválasztását képes segédanyag támogatta, de a gyerekek saját ötletekkel is éltek. Ezeket lerajzolták, majd mindenki elkészítette a saját céllépcsőjét: négy színes papírfokra írtuk vagy rajzoltuk a cél eléréséhez szükséges lépéseket. A pedagógusi segítség ebben elengedhetetlen volt, de minden tanuló meg tudott nevezni legalább két lépést, amit meg tud tenni a célja felé.
Következő lépésként a tanulók „Segítő kezeket” készítettek. Mindenki kiválasztotta, ki tud neki segíteni az úton – szülő, pedagógus, osztálytárs vagy testvér. A kis „segítő kézlapokat” közösen kitettük az osztály falára, így vizuálisan is megerősítettük: nem vagyunk egyedül a céljainkkal.
A foglalkozás végén mindenki bemutatta a célját, és azt is elmondta (vagy megmutatta), melyik lépéssel fogja kezdeni. A gyerekek motiváltan, örömmel meséltek terveikről, és néhányan már most megkezdték a gyakorlást. Az „olvasni tanulok” célt választó tanuló például önként kérte, hogy olvashasson fel egy szót az órán.
Összességében a foglalkozás rendkívül pozitív élményként zárult: sikerült olyan biztonságos, bátorító légkört teremteni, ahol a tanulók meg tudták fogalmazni személyes céljaikat, és megértették, hogy az eléréshez idő, türelem, és lépésekre bontott haladás szükséges.
A verstanulás olyannyira sikerült, hogy a szavalóversenyen első helyezést ért el az a tanuló, aki ezt a célt tűzte ki maga elé.



