Jónak lenni jó!

1000010349.jpg

Jónak lenni jó!
A december hónap tele volt csodákkal. A kis csapatunk elhatározta, hogy egész hónapban igyekszünk olyan cselekedeteket végezni, amelyek szebbé és jobbá teszik az iskolai és otthoni életünket. A Mikulásnak levelet küldtünk, mindenki elküldte a kívánságát. Emellett volt egy közös keresünk, amelyet a Mikulásnak és Istennek volt címezve: Vigyázzon, és adjon hírt egy osztálytársukról, aki áprilisban eltűnt anyukájával együtt! Elmondtunk egy közös imát, és látszott a gyerekek arcán, hogy annyira őszintén átélték a pillanatot, hogy megfogalmazták, nem is fontos, hogy a Mikulás nekik ajándékot hozzon. Jött a Mikulás, kaptak minden szépet és jót. Eltelt pár nap, és csoda történt. Hírt kaptunk a kislányról. Elmondtam a gyerekeknek, mindenki csak hallgatott, és egy fiúcska megszólalt: Jónak lenni jó! Sosem fogom azt a pillanatot elfelejteni. Hála Istennek megtapasztaltuk milyen jó érzés, ha a szeretet működik bennünk, és figyelünk másokra is. Számomra ez volt a legszebb ajándék. A „Mikulás” elhozta a legértékesebb ajándékot. Minden nap igyekeztünk egy mosollyal, jó szóval meglepni másokat. Az idősek otthonának készítettünk adventi koszorút.Közös mézeskalács díszítésen vettünk részt a szülőkkel, karácsonyi műsorunk pedig nagyon megható volt. Boldogan mentünk vakációra, mert megtanultuk, hogy az igazi ajándék nem a karácsonyfa alatt van, hanem a szívünkben.

Képek