Boldogságóra Program

December hónapunkat az izgatottság, a jólelkűség, a segítőkészség, az adni tudás öröme jellemezte. A hónap elején a Mikulásvárás határozta meg mindennapjainkat. A jócselekedetek gyakorlására ösztönözte a gyerekeket a jócselekedetek matricagyűjtő. A hónap jelképét ábrázoló gyűjtőt a gyerekek sablont körül rajzolva alkottak meg. Minden gyermek a jelével ellátott szívecskébe egy-egy matricát kaphatott a segítő, támogató viselkedéséért, tettéért cserébe. A hónap témájának feldolgozása végére minden egyes gyermek „Jószívű” elismerést kapott, hiszen szinte minden szívecske „csordultig telt” a matricákkal. Segítettek a kisebbeknek az öltözködésben, a felnőtteknek az eszközök előkészítésében, volt, aki sepregetett, volt, aki összehajtotta társa ágyneműjét… stb. Nagycsoportosaink fákat ültettek településünk régi, felújításra váró játszóterén, s a későbbi gondoskodást is vállalva örökbe fogadták a facsemetéket. Ezzel a gesztussal nemcsak egy nagyszerű dolgot cselekedtek, hanem a felelősségvállalás útján is elindultak Földünk védelme érdekében. A családokat oly módon vontuk be a téma feldolgozásába, hogy az egyik hétvégén egy-egy szívecskével álltak a gyerekek a szüleik elé, rajta felirattal: „Jót akarok cselekedni. Kérj bármit!” Jöttek a visszajelzések leírások, fotók formájában, valamint a gyermekek élménybeszámolói alapján: kivitték a szemetet, segítettek a főzésben, sőt volt, aki fát is vágott. 😊A karácsonyi hangulatot alapozó dalok mellett szinte minden nap meghallgattuk Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát. A nagy izgalomban többször volt szükség arra, hogy különböző légzőgyakorlatokkal lecsendesítsük magunkat. Sok minden történt, ami a gyerekek számára azt közvetítette, azt tapasztaltatta meg, hogy adni jó. Kis ajándéktárgyakat készítettünk, festettünk, mézeskalácsot sütöttünk. Ezekből apró csomagokat raktunk össze, melyeket az óvoda utcájában elrejtettünk egy apró üzenettel: „Ha megtalálsz, vigyél haza! Boldog Karácsonyt!” A következő napokban izgatottan figyelték, hogy a csomagok sorban eltűntek a rejtekhelyekről. G. Joó Katalin: Meglepetéssüti című meséjét hallgatták meg a gyerekek a Boldogságóra keretében. Ez a kis történet arról szólt, hogy nem kell sok minden, hogy örömet csempésszünk valaki szívébe, csak egy csipet figyelmesség, szeretet. A sütisütésről szóló történet vezetett át minket a mézeskalács sütésbe. A sok, finom, szépen feldíszített süteményt jóérzéssel kínálták végig az óvoda összes gyermeke és dolgozója között. Néhány szülőnek, és nagyobb, iskolás testvérnek köszönhetően arra is jó példát láthattak a gyerekek, hogy nem csak kézzel fogható dolgokkal szerezhetünk örömet másoknak. Ez a maroknyi kis csapat az óvodai karácsonyon betlehemes játékot mutatott be a gyerekeknek, melynek végén közös éneklésre invitálták őket. Úgy gondolom nap mint nap remek példákat láthattak, saját tapasztalatot élhettek meg azzal kapcsolatban, hogy jót cselekedni jó érzéssel tölti meg az ember szívét. Így megérdemelten léphettek feljebb eggyel a Boldogságvárához vezető lépcsőn.

Képek