Boldogságóra Program

Boldogságóra a Cica csoportban – Téma: Megküzdési stratégiák – Ne félj!

A Boldogságóra témája a félelmekkel való megküzdés, a bátorság fejlesztése volt. A foglalkozást a „Villámlazítás” nevű relaxációs gyakorlattal kezdtük, amely segített a gyerekeknek lecsendesedni, testileg-lelkileg felkészülni az előttük álló kalandokra. A relaxációhoz nyugodt légkört és kényelmes helyet biztosítottam.
Ezután Bagdi Bella „Ellazulni jaj, de jó…” című dalát hallgattuk meg, amely közben a gyerekek finoman megsimogatták az arcukat, karjaikat, hátukat, lábukat – így testükön keresztül is megtapasztalhatták az ellazulás érzését. A zene és az érintés megnyugtató hatással volt rájuk, jó alapot teremtett a további munkához.
A foglalkozás bevezetésében izgalmas játékos elemként „Bátorságpróbát” tartottunk. A gyerekek képzeletben levelet kaptak Pók nénitől, aki próbára tette őket: bátran ki kellett szabadítaniuk kedvenc játékaikat. A próba részei voltak:
– közös éneklés,
– rajz készítése Pók néninek,
– kincskeresés, ahol rejtett tárgyakat kellett megtalálniuk a teremben.
Ezek a feladatok játékosan fejlesztették a bátorságot, együttműködést és önbizalmat.
A mesehallgatás előtt csengettyűvel és Boldog Dóra mondókájával hívtam a gyerekeket a mese világába:
„Kerekerdő kalandra hív téged… mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll…”
A mese Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséje volt, amely mély és inspiráló módon beszél a nehézségek leküzdéséről, arról, hogyan találjuk meg belső kulcsunkat a félelmek legyőzéséhez. A mese után beszélgettünk:
– Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál ki vele?
– Kinek adnád oda?
– Ha lenne három kívánságod, mi lenne az?
– Szoktál álmodni?
A beszélgetés során minden gyermek lehetőséget kapott a gondolatai megosztására, a visszahúzódóbbakat külön bátorítottam.
Ezután kiszíneztük a munkafüzet 42. oldalán található illusztrációt, ami segített a meseélmény elmélyítésében.
A foglalkozás lezárásaként „Hajótörés” játékot játszottunk, ahol a gyerekek egy pokrócon utaztak, amely a tutaj szerepét töltötte be. A cél az volt, hogy mindenki együtt maradjon rajta, ahogy az egyre kisebb lett. Ez a játék nemcsak a fizikai együttműködést fejlesztette, de segített felismerni: együtt könnyebb megküzdeni a nehézségekkel.
A zárófeladat során minden gyermek kiszínezte a megküzdés jelét a munkafüzetében, és elmondhatta, hogyan lett bátor egy-egy nehéz helyzetben.
A foglalkozás során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a félelem természetes érzés, de le lehet győzni – és ebben sokszor segít egy jó barát, egy bátor gondolat vagy akár csak egy kedves mosoly.

Képek