Boldogságóra Program

Ebben a hónapban minden héten sikerült egy boldogságórát tartani. Így elég alaposan körül tudtuk járni a témát. Először a Varázsecset c. mesét dolgoztuk fel. Meghallgattuk a Van nekem egy álmom c. dalt, miközben azt rajzolták le a gyerekek, hogy ők mit keltenének életre a varázsecsettel. Nagyon különböző megoldások születtek. Voltak, akik vagyontárgyakat rajzoltak: telefont, autót, de másra is volt példa. Egyik fiú azokat a családtagjait rajzolta le, akiket már elveszített. Volt olyan, aki azt próbálta lerajzolni, hogy mindenki szereti egymást, valaki pedig tiszta levegőt, erdőt rajzolt. Végül eljátszottuk az „Add tovább a varázsecsetet!” c. játékot. A következő mese a Szellő Szelli Álma volt, amit feldolgoztunk. Közben született egy-két rajz is a szigetről és a meseszövő manókról. Majd a Szóperenciás-tenger hajóskapitányaként mindenki egy biztonságos, megnyugtató helyen kötött ki hajójával. Ez a feladat néhány gyereknek már előrevetítette azt is, hogy mivel foglalkoznak majd, ha nagyok lesznek. Így volt, akinek a színpad volt a biztonságos hely egy trombitával a kezében, másnak pedig az erdő nyugalma. Ezután beszélgettünk a napi, másnapi, következő heti célokról is. A következő alkalmakon az Erősség Programmal is tudtunk foglalkozni. Először a vezetői képesség és az önuralom képességét beszéltük át, és több játékot is játszottunk: „Láthatatlan törzsfőnököt”, amit mi korábban is szoktunk játszani karmester-játék néven. Majd eljátszottuk a „polgármester-választást” is. Az önuralom képessége nálunk több tanulónak is nehézséget jelent, mert sajnos nem nagyon tudják kontrollálni érzelmeiket, cselekedeteiket. A radírozás így jó téma volt számukra is. Van egy kis füzetünk, amibe mindig beleragasztjuk az erősségmondókákat és néhány feladatot is. Ebbe a füzetbe írták le a gyerekek, majd radírozták ki azokat a tetteiket, gondolataikat, amiket már megbántak. Jól esett nekik kiradírozni. Összegyűjtöttem nekik néhány közmondást is a türelemmel kapcsolatosan. Ezeknek a jelentését beszéltük meg, miközben egy rózsát színeztek a füzetben. Időkapszulát is készítettünk, melyet jövő ilyenkor fogunk kibontani. Utolsó témánk a nyitott gondolkodásmód volt. A Hotelportás játékban kiderült, hogy nem is olyan könnyű megértetni magunkat a másikkal úgy, hogy nem beszélhetünk. Ez a játék kicsit csapatmunkává is alakult, mert a gyerekek addig próbálták egymást ötleteikkel segíteni, míg végül közös erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy rájöjjön a problémára a portás. Utolsó játékunk a témában az „Add tovább a mozdulatsort!” volt. Nehéz volt belejönni, többeknek segítség kellett. Viszont akadt, aki abba sem akarta hagyni, mert olyan jó ötletei születtek. Következő előttünk álló cél egy vidám, farsangi tánc megalkotása, begyakorlása lesz a két hét múlva esedékes farsangunkra, ahol az osztályok egymásnak adják elő műsoraikat.

Képek