Jónak lenni, jó!

Karacsonyfank-sajat-diszekkel.jpg

A december a várakozás, az egymásra odafigyelés, a szeretetteljes cselekvések hónapja. Mi is kerestük az alkalmakat, hogy segíthessünk egymásnak, hogy jót cselekedhessünk. A hónap során különösen figyeltünk arra, hogy kedves szóval és bánásmóddal viselkedjünk másokkal, ezzel örömet okozva társainknak. Az ünnepre közösen készített karácsonyi dekorációval készültünk, majd minden gyerek segített az osztályunkat ünnepi hangulatba varázsolni. Már így vártuk a Mikulás bácsit, aki nagyon otthonosan érezte magát nálunk. Közben az első adventi gyertyagyújtásra készülődve átéltük a várakozás örömét. A versek, dalok tanulása mellett jutott idő minden nap egy kis apró meglepetés készítésére, ahogy a gyerekek személyes terében való elhelyezésére is. A kis „angyalkák” szorgosan lepték meg egymást, ezzel is fokozva a várakozás örömét. A közös programok során átélhettük, hogy nem csak az tehet boldoggá, ha segítséget, ajándékot kapunk, legalább olyan jó érzés másra odafigyelve, szeretettel és jó szándékkal örömet okozni társainknak. A hónap során olvastunk adventi meséket, néztünk karácsonyi filmeket, hallgattunk és tanultunk szebbnél- szebb karácsonyi dalokat. Az év utolsó boldogságóra alkalmán minden gyerek karácsonyfadíszt készítve lerajzolta ő mit kér a „Jézuskától” a fa alá, s ő mivel köszönti még valamelyik kis barátját az óév hátralévő napjaiban. A köszöntés lehetett egy szép rajz, egy szép szó…. A fontos szempont az volt, hogy a megajándékozott gyerek érezze mennyire fontos a kis társának. A „csodavárás” bennünk van, gyermeki lelkületünk sokáig megmaradhat, ha gyerekeinkkel újra és újra megéljük életünk legszebb, legmeghittebb pillanatait. ♥

Képek