Itt vagyunk, jó nekünk

Itt vagyunk, jó nekünk

A társas kapcsolatok hónapjában a Ficánkák a barátság témát járták legtöbbször körbe, de Boldog Dórával beszélgettek arról is, hogy testvéreiknek hogyan mutatják ki a szeretetüket, szüleiknek mikkel tudnak kedveskedni, ha látják, hogy nehéz, fárasztó nap van mögöttük.
A hónap elején az első foglalkozás a témában a Márton napot megelőzte. Malomkörzéssel és a totyog a liba nagy a galiba relaxációs gyakorlatokkal indítottunk. A Süss fel nap c. gyerekdal után a napimádás gyakorlatot is eljátszottuk. Nagyon jól oldotta őket és összekovácsolta a csapatot. Majd a beszélgetőkörben útnak indítottuk a gyertyát: választaniuk kellett egy barátot és mondani neki, hogy azt szeretem benned hogy…Legtöbbször a közös játék öröme csengett vissza szavaikból. Eljátszottuk a Kukorica, kása, ne menj a padlásra dalunkat 3-4x. Ezután időutazásra hívtuk őket: „Képzeljétek el, hogy már ti is felnőttek vagytok. Visszatértek hozzánk az oviba, mert nagytakarítást rendezünk a padláson (közben megbeszéltük, mire való a padlás).” A gyertyát én indítottam el, elmondtam nekik, hogy a padlásról lekerültek a filctollas átrajzolós feladatlapok és sok óvodásról mesélt nekem. Akinek adom a gyertyát, az mondjon egy játékot és mesélje el vajon az a játék kinek a nevét mondaná el és milyen emlékről mesélne nekünk. Érdekes volt hallgatni, hogy a legózás közben vagy a közös társasjátékok közben milyen örömöket éltek át. Volt, aki hagyta a barátját nyerni, mert szerette volna, ha örülne és erről mesélt a társasjáték, amit a padlásról lehozott. A beszélgetőkör után mindenki kapott interaktív barátság színezőket, az egyikből hintát lehetett készíteni a másikból pedig labdázó gyerekeket.
A Márton naphoz közeledve remek lehetőség nyílt a téma mindennapos feldolgozására. A legenda feldolgozása közben beszélgettünk arról, milyen érzés lehetett Mártonnak, hogy katonatársai csúfolták? Mert-e segíteni a koldusnak akkor is, ha csúfolták? Bátor volt vagy gyáva? A koldus a barátja volt? Nem ismerte, nem lehetett barátja, mégis úgy viselkedett vele, mintha az lenne. Beszélgettünk arról, hogyan lehet a barátoknak segíteni, majd az „Itt vagyunk, jó nekünk, hogy barátok lehetünk” dalra kört alakítottunk. Kipróbáltuk, tudunk-e tojás formát alakítani anélkül, hogy elengednénk egymás kezét. Vagy a libaól tetetén meg tudjuk-e együtt formálni kézen fogva. Amikor készen voltunk, megkérdeztem azokat, akiknél „elszakadt a kötél”, hogy milyen érzés volt, amikor elengedték a kezét. A foglalkozás végén Mátyás király libatollal levelet írt Mártonnak, hogy milyen példaértékű amit tett a koldussal. Ennél a feladatnál körbe kellett ülni, a libatollal rajzoltak mondókára egymás hátára.
Ezt követő héten ismét a relaxációs gyakorlatokkal keztünk foglalkozást: napimádás, totyog a liba. Meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg dalát és mozogtunk rá. A kis barátom hogy vagy játék után meghallgatták Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő meséjét, amit Boldog Dóra hozott e nekik. Boldog Dóra ezután tanácsokat kért, hogy ő hogyan tudná meglepni szeretteit, mert nehezen jutnak eszébe ötletek. Mire elbúcsúzott, addigra magával vihetett egy csomó ötletet: vigyen teát a fárasztó nap után apukájának, segítsen a testvérének a szobáját összepakolni, a barátjával, ha játszik, játszanak olyan szabállyal, hogy az ellenségnek kell pontot gyűjteni és figyeljen ám arra, hogy jó sok pontot szerezzen. Anyukájának segítsen mosogatni vagy ő is örül egy jó teának, vagy reggelinek az ágyba. A sok ötlettel Dóra búcsúzott és a gyerekek elkészítették a barátsághálót. Fonal segítségével pókhálót készítettek, akinek gurították, annak elmondták ismét, hogy azt szeretem benned, hogy…a végén átkúszhattak alatta.
(A hála csillagokat pedig már maguktól jut eszükbe nyomdázni,kérik a nyomdát, ha társaiknak hálásak valamiért.)
A hónap végén megépítettük a barátságkertünket, a barátunk kedvenc játékait vettük magunkhoz, aztán egy nagy játszós kertet építettünk belőle. Óriási közös játék alakult ki ezekből az így elhelyezett játékokból.
Ebben az időszakban pedig kimondottan figyeltünk, ha egy barátunk szomorú, felvidítottuk: csikizés, ölelés, közös játék közül lehetett választani.

Képek