A határ a csillagos ég

A-meredek-úton.jpg

A februári Boldogságóránk témája: A megküzdési stratégiák. Mottó: A határ a csillagos ég.
Az 1. Boldogságórát egy aranyos mesével kezdtem. Az én kis elsőseim nagyon szeretik a mesét, és mindig várják az újabb történeteket. Egy kis pingvinről meséltem. Topi egy távoli vidéken élt, a földgolyó legalján, a hideg Déli-sarkvidéken. Mindig vígan hancúrozik a fagyos hóban. A jég hátán is megél. Jól úszik, mélyre tud merülni, és szeret halászni. Jöhet sarkvidéki szél, a veszélyt jelentő leopárdfókák, cápák, a jégkotró csapdája, ő mindig felülemelkedik a nehézségeken, és nem ismer lehetetlent. Útja során találkozik segítő társakkal, akik sokat tesznek érte, és ez mindig boldogsággal tölti el a kis pingvint. Ő maga örök nyerő, akinek a mosoly mindig az arcán ragyog. Ha szomorú, felveszi a fekete-fehér frakkot, és táncol. A sarki sötétben gyúló fénysugár megmelegíti Topi szívét, és mindig új reményt ad neki. Ettől olyan vidám a mi kis barátunk.
Eljátszottuk a mesét. Meghallgattuk a Táncoló talpak animációs mesefilm betétdalát. Jót táncoltunk a zenére, és megnéztük videón is. Megbeszéltük, ha nehezen tudunk megoldani egy helyzetet, és szomorúak vagyunk miatta, akkor a tükör elé állunk. Megrázzuk magunkat háromszor, és elmondjuk: „Riszálom úgyis, úgyis.” Ezt a gyakorlatban is kipróbáltuk. Párba álltunk. Az egyik gyerek volt a tükör, a másik a tükörkép. Jártuk a táncot elölről, hátulról, jobbról, balról is. Ez a gyerekeket jókedvre derítette. Ezután mindenki elkészítette a kis pingvint, és az óra végén meghallgattuk a hónap dalát „Ellazulni, jaj de jó”, és elvégeztük a zene közben elhangzó feladatokat.
A 2. Boldogságórát vidám mondókával indítottuk. Megyek itt, megyek ott, egyszer bal, egyszer jobb. Fenn az ég, lenn az út, hideg szél, gyalogút. De nem félek, nem félek! Bátran előre nézek! Rövid történetet mondtam, miközben a gyerekek behunyták a szemüket.
– Képzeljetek el egy erdőt teli állatokkal, akik gyűlésre igyekeztek a nagy tisztásra, s útjuk során egy barlang előtt mentek el, amelynek legmélyén a visszhang lakott. A barlang bejáratánál minden állat a saját hangján üdvözölte a visszhangot: a kígyó sziszegett, a medve morgott, a mérges macska fújt, az oroszlán üvöltött, a papagáj rikácsolt. A visszhang egyik állattól sem félt, udvariasságból mindenkit ugyanúgy köszöntött. Tovább folytattam a történetet.
-Azért kelünk útra, hogy az elvarázsolt erdő állatait életre keltsük, mivel a gyűlésen Hókuszpók rájuk rontott, és kővé varázsolta valamennyit. Ehhez nem kell mást tenni, mint az erdőben ránk váró feladatokat megoldani. Állj fel, és kövesd Hókuszpók utasításait (de csak akkor csináld, ha Hókuszpók mondja)!
• Szökdelj négyszer!
• Hókuszpók mondja, fuss körbe!
• Hókuszpók mondja, guggolj le négy ütemre!
• Lépj hátra kettőt!
• Hókuszpók mondja, szökdelj háromszor, negyedikre guggolj le!
• Hókuszpók mondja, válassz párt!
• Hókuszpók mondja, 10 guggolás!
• Táncolj!
• Hókuszpók mondja, ugrálj jobb lábon!
Ezután következett a Medvevadászat játék. Menjünk medvét vadászni!-kiabáltuk hangosan. Átmentünk egy magas hídon, és nem féltünk. Átkeltünk a mocsáron, és nem süppedtünk el. Megmásztuk a magas hegyet, és felértünk a tetejébe. Bementünk a sötét barlangba, megtapogattuk, ami ott volt. Megtaláltuk a medvét. ISZKIRI! Gyorsan lemásztunk a hegyen, átkeltünk a mocsáron, átmentünk a hídon és MEGMENEKÜLTÜNK!
Elmeséltem a Kecskekatonaság című magyar népmesét, és megnéztük videón is. Katonás formagyakorlatokat végeztünk (vigyázz, pihenj, jobbra át, balra át, menetelés, tisztelgés). Az óra végén a Radetzky indulóra jót masíroztunk. Rajzórán megfestettük a kecskekatonákat.
Etika órán megnéztük a Haj-szeretet animációs filmet. A gyerekek a filmben egy szerető, összetartó családot láttak, akik felülkerekedtek a nehézségeken. A betegség legyőzését vagy életet követelő makacsságát már többen megtapasztalták a saját kis életükben. Személyes, átélt történeteket mondtak el. Az egyik kislány nagypapája tavaly kórházba került. Ő karácsonyfát hajtogatott, fényképet küldött a papának, amit a nővérkék az éjjeliszekrényre tettek. Kicsi szíve minden szeretetét küldte el abban az ajándékban. A kislány erősen hiszi, hogy ezekkel is segítette a papája gyógyulását. Ezen a télen az idős nagypapa tanította meg a kisunokát korcsolyázni, aki Salgótarján elismert és megbecsült edzője. Jó volt őket együtt látni a jégen. Egy kislány az osztályunkból kórházba került, mert nagyon beteg volt. A kórházban kis hősként viselkedett. A doktor bácsik bátorság oklevelet adtak neki, amin ez volt: Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled. (Micimackó)

Képek