Ha szorít a cipő……

December, mi más is lehetne, mint a Jócselekedetek hónapja, az advent időszaka akaratlanul is mindig egy kicsit jobbá teszi az embereket.
A hónap dalának meghallgatása után beszélgettünk. Beszélgettünk A kishercegről, ami nekem különösön kedves nekem. Bár a gyerekeknek csak 4. osztályban szoktam felolvasni belőle, de most a dal kapcsán eszembe jutott szintén kedvenc idézetem: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.”
Így dióhéjban meséltem nekik a kishercegről, a róka megszelídítéséről és a féltve őrzött rózsáról.
Majd megtekintettük a youtube-n a https://www.youtube.com/watch?v=wYtnbpSC9vQ kisfilmet.
„Ha a cipőm mesélni tudna ! „ jeleneteket csoportmunkában dogozták fel a gyerekek. az egyik csoport munkáját ez a kisfilm ihlette meg. Cipőcskéikkel a filmben játszódó történetet játszották el.

Sokatmondó kulcsmondatuk volt: „…..volt egy ember, aki mindenben meglátta a jót………..”
A 2. csoport Befogadás címmel adta elő jelenetét. Ahol a jó öreg maszkunk, már agytakaróként funkcionált és a csodasajt nélkül is megoldották a problémákat a cipők.
https:// www.youtube.com/watch?v=ogOvDPV08Ko
A 3. jelenetben A szülinapi torta című jelenetben szintén tapasztalhatjuk, hogy milyen jó érzés , ha valaki önzetlenül segít a másik embertársán: — „ Jó tett helyébe jót várj!

„……………és ha „szorít a cipő” mindig van rá megoldás segítséggel, szeretettel, mert csakis így lehet.
Osztálykarácsonyunkon egymást saját készítésű ajándékokkal leptük meg.
A hónap ajándéka volt, hogy 2 előadáson is részt vehettünk a Müpában. A Kristály című előadás minket is elvarázsolt.
Boldogság kuckónkat pedig 1ólomkatonánk őrzi, hogy boldogságunk el ne illanjon, hanem örökre megmaradjon.

ooo

Képek